Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak. A Konzervatív Párt támogatottsága a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal elmarad a legnagyobb ellenzéki erőétől, a Munkáspártétól. A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérése kimutatta azt is, hogy a választók 59 százaléka szerint Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből. A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét. Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Kulcsfontosságú pozíciókból adták be lemondásukat a brit miniszterek, ami egy növekvő politikai válságot vetít elő, egyben Boris Johnson miniszterelnökségét is aláássa. Johnson magas tisztségre nevezte ki David Pinchert, aki állítólag részegen molesztálni próbálta kollégáit. Miután mindez nyilvánosságra került, Johnson nyilvánosan elismerte, hogy Pincher kinevezésével hibát követett el, de eszébe se jutott, hogy le kellene mondani a miniszterelnökségről pedig ezt már egyre több ok alátámasztja a brit közvélemény szemében. Nem úgy vannak a dolgok Nagy-Britannia ege alatt, mint ahogy lenniük kéne Sunak egy igen elegánsan megfogalmazott lemondólevélben Johnson szemére veti, hogy a lakosságnak eladott kép torz, durvábban szólva hazug, és ezen túl kell lépni. Sajid David is azt vetette fel, hogy erkölcsileg, a nyilvánosságtól visszatartandó történések miatt döntött úgy, hogy nem szolgál tovább a kormányban. Az országban aktuálisan 9, 1 százalékos az infláció, Skócia elszakadna, és Észak-Írország nemzetközi szerződésben rögzített gazdasági kapcsolatai is gondot okoznak a kormánynak, és leginkább Boris Johnsonnak.
Boris Johnson eltávolítása esetén az utódot az alsóházi konzervatív frakció választja meg, több induló esetén többfordulós szavazássorozattal addig voksolva, amíg az utódjelöltek egyike többséget nem kap. Egyetlen induló esetén - vagy ha a szavazási fordulók során állva maradt két utolsó jelölt egyike visszalép - a tory frakció közfelkiáltással is megválaszthatja Boris Johnson utódját. Ha viszont Johnson megnyeri a bizalmi szavazást - vagyis ha az alsóházi konzervatív frakció tagjainak többsége, legalább 180 képviselő hétfő este a bizalmatlansági indítvány ellen voksol -, a párt jelenlegi szabályzata alapján a következő egy évben nem kezdeményezhető ellene újabb hivatalos, kötelező érvényű bizalmi szavazás. A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus tábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással.
Johnsont saját pártja is igyekezett megbuktatni egy bizalmatlansági indítvánnyal amit végül is a miniszterelnök átvészelt. Gyenge és motiválatlan kormányát látva, aligha várható, hogy saját miniszterei értetik meg vele, hogy nincs tovább - ezt idézte korábban a Financial Times helyzetértékeléséből lapunk. A Financial Times cikkírója felhívja a figyelmet arra, hogy a sikertelen pártelnökbuktatás egyik fontos oka lehetett, hogy nincs a láthatáron utód, aki átvehetné Johnsontól a párt és az ország vezetését. A kicsi győzelem miatt azonban nem sok lehetősége maradt. Aligha vihet be a parlament elé nehéz ügyeket a leszavazás veszélye nélkül és bár szövetségesei szerint át fogja alakítani kormányát, kétséges, hogy ezen a téren radikális lépéseket tehet-e. A kormányt máris azzal bírálják, hogy sokkal hatékonyabb a kormányfő védelmében, mint a szakszerű kormányzásban. Johnson kapaszkodik Mindez úgy, hogy a közvélemény és saját pártja egyre elítélőbben viszonyul Johnson kormányzásához. A Sky News beszámolója szerint a kormányban így is vannak sokan akik megingatatlanul kitartanak Johnson mellett, Jacob Rees-Mogg konzervatív politikus, Johnson szövetségese a lemondásokat követően igyekezett elhessegetni az aggodalmakat, egyben visszautasítani mindazokat a vádakat amik alapján Johnson lemondása indokolt lenne.
2022-ben 200 ezerre emelkedett a bruttó magyar minimálbér, ami 20 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A magyar minimálbér azonban így is jócskán le van maradva a környező országok és az Európai Unió minimálbéreitől – derül ki a Népszava összefoglalójából. 2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, 2022-re ez 200 ezer forintra növekedett. Aláírták a bérmegállapodást, jövőre bruttó 200 ezer forint a minimálbér – hodpress.hu. Ez a növekedés euró árfolyamban mérve csaknem 100 százalékos növekedés volt. Az első pillantásra pozitívnak tűnő képet beárnyékolja, hogy 12 éve Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában eleve magasabb volt a minimálbér, és az eleve magasabb cseh, lengyel és szlovák minimálbérek azóta duplájára nőttek. Hasonlóan szemléleletes, hogy míg 2010-ben magasabb volt a magyar minimálbér, mint a litván, 2022-re Litvánia is megelőzte Magyarországot a 214 százalékos minimálbérnövekedésével. Mára a magyar minimálbér euróárfolyamban mérve csak a bolgár, a román és a lett minimálbért előzi az Európai Unióban. A trendeket is megvizsgálva a helyzet még ennél is rosszabb.
Jövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. Hiába az emelés, így is sereghajtó a magyar minimálbér az Európai Unióban « Mérce. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
A minimálbérrel együtt a közmunka bére is jelentős mértékben emelkedik. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ismertette, minimálbérért 300 ezer ember dolgozik, a szakmunkás bérminimum 800 ezer embert érint. A jelenleg ismert adószabályokkal számolva, a bruttó 200 ezer forint, családi adókedvezmény nélküli nettója 133 ezer forint. Tíz éve dolgozom a médiában. 2010. évi munkabér kifizetése - Adózóna.hu. Ez idő alatt sikerült belekóstolni a rádiózásba, tévézésbe, a nyomtatott és az online sajtóba is. Hódmezővásárhely egy újabb nagyobb fejezet ebben a világban.
Romániában átlagosan évi 12, 3 százalékkal, Bulgáriában pedig évi 9, 2 százalékkal nő a minimálbér – ez a szám Magyarországon csupán 6, 2 százalék. Az eleve magasabb minimálbérrel rendelkező Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb az évi átlagnövekedés, 6, 9 és 7, 7 százalék közé esik. A minimálbér nominálértékét vizsgálva, tehát a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe véve a magyar minimálbér erősebb, mint a szlovák, észt és cseh minimálbér, viszont gyengébb, mint a román, horvát és a lengyel. Az is fontos adat, hogy egyáltalán hányan dolgoznak minimálbérért egy-egy országban. Lettországban például hiába alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon, a minimálbéresek aránya 11, 9 százalékról mára 7, 3 százalékra csökkent. Eközben Magyarországon 2010 és 2018 között több mint megduplázódott a minimálbért keresők aránya: 3, 2 százalékról 7, 7 százalékra nőtt. Romániában is nőtt a minimálbéresek aránya, de mint láttuk, a román minimálbér jelenleg többet ér a boltokban, mint a magyar.
2021 NOV 04. 13:33 10 megosztás Jövőre rendkívüli, 20 százalékos minimálbér-béremelést hajtunk végre. Ennek köszönhetően 2022. január 1-től magasabb lesz a minimálbér, mint 2010-ben az átlagbér volt. A bérek 11 éve folyamatosan emelkednek Magyarországon. 2010-hez képest több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér összege is. Míg 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2021. január elsejétől már 167 400 forint, a garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 219 000 forintra emelkedett az elmúlt 11 évben. A béremeléseket a munkaadókat terhelő adók folyamatos csökkentésével segítettük. A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban a válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbért 200 ezer forintra kell emelni. Több tárgyalási forduló után a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma képviselői megegyezésre jutottak, ennek értelmében 2022. január 1-től a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik.