Tanuljuk meg a névmások egy újabb – hasznos – típusát! Personal pronouns (Személyes névmások) Object pronouns (Tárgyas névmások) I me You you He him She her It it We us They them Mikor használjuk? A személyes névmásokat használjuk, ha az alanyt akarjuk helyettesíteni, azaz arról beszélünk, aki csinál valamit, akivel történik valami. A tárgyas névmásokat használjuk, ha nem az alanyról van szó, azaz akinek, akivel, akihez, akiről, akit érint az, amit csinálunk. Jellemzően elöljárók után használatos. Az angolban a szórend meglehetősen kötött, azaz a sorrend alany – állítmány – stb. Ki – csinál – stb (mit, hol, mikor, kivel …) Tehát az ige (az állítmány) ELŐTT áll az alany (névmások esetén a személyes névmás – personal pronoun). Ha az ige UTÁN szerepel a névmás, akkor már az objective pronoun-t (tárgyas névmást) kell használnunk. Pl. : He loves me. Ő szeret engem. I love him. Én szeretem őt. I love him but he doesn't love me. Személyes névmások angol. Én szeretem őt, de ő nem szeret engem. Are you coming with us? – Jössz velünk?
Az angolban van külön hímnem, nőnem és semleges nem. Mi magyarok csak annyit mondunk, hogy ő: mindenkire. Férfira, nőre egyaránt. Az angol viszont máshogy mondja ezt férfiak, máshogy nők esetében. Férfiaknál az ő az he, nőknél pedig she. Tehát, ha azt mondjuk, hogy "Ő boldog", akkor az angolul He is happy, ha férfiról vagy fiúról van szó. Ha nőre, lányra mondjuk, hogy "Ő boldog", akkor az angolul She is happy. Személyes névmások angel of death. Ha pedig a székre mondjuk, hogy boldog, akkor It is happy, de ilyet nem gyakran mondunk, még "nemes" székekre sem. Esetleg szomszéd kutyájára rámondhatjuk, hogy "ő boldog", ha akkora farokcsóválással közeledik felénk, hogy azt a szomszéd utcában is látni. Én például sosem tudtam, fiú vagy lány-e a szomszéd kutyája, így se nem he, se nem she nem lett, hanem semleges maradt: it. I – én you – te he – ő (hímnem) she – ő (nőnem) it – ő, az (semleges nem) we – mi you – ti they – ők, azok Az I nagy kezdőbetűvel van. De nem csak a kezdőbetűje nagy, hanem az utolsó betűje is… A you egy nagyon jó szó, mert annyi mindent jelent, hogy alig fog most kiférni ide.
Kern andrás Kern andrás fia meghalt - BALCZÓ ANDRÁS, A NEMZET SPORTOLÓJA 80 ÉVES Gyürk andrás András '. Hát nem, túl nagy elvárás agyonnyom mindenkit. A fiaink, lányaink úsznak, kerékpároznak, futnak, felváltva, de nagyon örülök neki, hogy nem versenyszerűen. Mert most a sport egészen más, mint harminc évvel ezelőtt volt. " Miután a munkakönyvvel a zsebében elbúcsúzott, nem volt könnyű a nagy család élete: szellemi szabadfoglalkozásúként előadói tiszteletdíjaiból, illetve családi pótlékból éltek. "Csodával határos módon az utolsó pillanatban mindig megkaptuk a szükséges pénzt. Megesett – egy példát mondok a sok közül –, hogy elfogyott a pénzünk, s másnap az egyik gyereknek be kellett fizetni kilencszáz forintot az iskolába. Már délután kettő volt, a postás mindig délelőtt hozta a pénzt. Nem szégyen kölcsönkérni, de nem akartam senkinek örömet szerezni, miután mindig mondták nekem, hogy 'Balczókám, felelőtlenség, fel is kell nevelni a gyerekeket'. Betértem a postára, de semmi. Hazamentem.
Andre rieu felesége Felesége Balczó András Veresegyházra látogat - JochaPress Gyürk andrás Jonas kaufmann felesége Nagyon sok ilyen eset volt. Adódott egy más változata is: Egy nagy díjat, amit kaptam volna, nem fogadtam el, mert úgy éreztem, megvesznek kilóra, ha azt elosztom, kiderül, hogy egy kiló Balczó mennyit ér. Van, aki elfogadhatja, de van, akinek nem szabad elfogadnia. Én ezek közé tartozom. Lemondtam. Sokan kárhoztattak miatta, sokan kvartyogtak, hogy 'te hülye, itt vannak a gyerekeid', de tudtam, hogy nem szabad elfogadni. Írtam egy levelet a felajánlónak, hogy megértésüket kérve tisztelettel köszönöm, de a díj elfogadása ellenkezne a meggyőződésemmel. Még a református templomban a baráti kör is kettéoszlott; viszont a visszamondást követően kilenc hónapra telefonált egy ügyvéd, s elmondta: 'XY hagyatékát gondozom, aki meghalt 86 éves korában, és a végrendeletében a lakását önre hagyta. ' Megkérdeztem, kicsoda az illető. Mondtam: soha nem láttam, valami félreértés van. Azt mondta: ennek ellenére.
Aztán az 1972-es célba érése után így nyilatkozott: "A müncheni stadionban húsz percnek kellett eltelnie Onyiscsenko feltűnése nélkül, hogy győztesnek tudhassam magamat, ez a húsz perc a tétlenségre kárhoztatott ember várakozása volt, hiszen a győzelem érdekében ekkor már nem tehettem semmit, kínos 20 perc volt. A müncheni stadionban az a húsz perc volt a célba érkezésem után, amikor levették rólam azt a roppant felelősséget, amit amiatt éreztem, hogy legalább 3 millió magyar ember öröméért (vagy bánatáért) vagyok felelős. " A Képes Sport eredeti képaláírása szerint: "München három legjobb öttusázója. Az élen természetesen — már aranyéremmel a nyakában — Balczó András, mögötte a második helyezett Borisz Onyiscsenko, utána honfitársa, a bronzérmes Pavel Lednyev" Fotó: Arcanum / Képes Sport A győzelme után számvetésre vonult egy erdészházba, hogy érdemes-e folytatni, ha csak egy törött agyarú öreg elefánt lesz a csordában, nem a vezér. Végül úgy döntött, hogy abbahagyja. Kanadába hívták edzőnek, nem ment, és méltósággal viselte, hogy belovaglói állást kapott csak.
A gyermekek nem lettek élsportolók Mindkét szülő olimpikon: az apa háromszor nyert aranyérmet, a tornász mama, Császár Mónika meg bronzot az 1972-es müncheni játékokon, ahol Balczó egyéniben lett bajnok (előtte csapatban nyert Rómában és Mexikóvárosban). A tizenkét gyermek közül mégsem lett egyik sem élsportoló. "Minden felnőtt, edző, vagy ismerős azt kérdezte tőlük, hogy »no, fiacskám, te is olimpiai bajnok leszel, mint apukád? «. Hát nem, túl nagy elvárás, agyonnyom mindenkit. A fiaink, lányaink úsznak, kerékpároznak, futnak, felváltva, de nagyon örülök neki, hogy nem versenyszerűen. Mert most a sport egészen más, mint harminc évvel ezelőtt volt. " Miután a munkakönyvvel a zsebében elbúcsúzott, nem volt könnyű a nagy család élete: szellemi szabadfoglalkozásúként előadói tiszteletdíjaiból, illetve családi pótlékból éltek. "Csodával határos módon az utolsó pillanatban mindig megkaptuk a szükséges pénzt. Megesett – egy példát mondok a sok közül –, hogy elfogyott a pénzünk, s másnap az egyik gyereknek be kellett fizetni kilencszáz forintot az iskolába.