Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 90 százaléka. Ugyancsak széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig. Klímaváltozás hatásai az mezőgazdasági termelésre - Agroinform.hu. Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei "életben tartják" azt a célkitűzést, amelynek alapján 1, 5 fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.
A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége: így vagy úgy, de mindannyian hozzájárulunk. Mindenkinek tenni kell azért, hogy megfékezzük a hatásait. A jó hír, hogy számos lehetőségünk van klímalábnyomunk gyors, érdemi csökkentésére. Az alábbiakban következik pár javaslat, tanács, hogy mit tehetünk a mindennapjainkban. Legyünk tisztában azzal, hogy fogyasztási szokásaink, mindennapi döntéseink hatással vannak környezetünkre. Ilyen szemmel vizsgálva könnyű megtalálni azokat a pontokat, ahol érdemben tudjuk csökkenteni a klímahatásunkat. Ezek két fő területen jelentkeznek: az energiafogyasztáshoz közvetlenül kötődő tevékenységeink (főleg háztartásunkban és közlekedésünk során), valamint általában a fogyasztási szokásaink terén, azon belül is különös tekintettel az étkezésre. Főoldal - Klímaváltozás. Az alábbiak csak általános javaslatok arra, hogy egyéni szinten mit tehetünk a klímaválság ellen. Azt tegyük meg belőlük, amit meg tudunk, azt viszont feltétlenül! A legegyszerűbb, ha tudatosan, átgondoltan használjuk az energiát.
4. A cselekvési menetrend előmozdítása és megerősítése Az éghajlatváltozás elleni cselekvési menetrendet nem állami szereplők számára operatív intézkedések megtételére hozták létre az éghajlattal kapcsolatban. Ez volt az egyik kulcsfontosságú eleme a COP21 sikerének és a Párizsi Megállapodás elfogadásának. Franciaország bizonyos szereplők (helyi közösségek, kutatók, civil társadalom, nem kormányzati szervezetek, fiatalok képviselői, vállalkozások) és többszereplős koalíciók mozgósításával szeretné megörökíteni Párizs befogadó szellemét, hogy konkrét megoldásokat dolgozzanak ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a különböző ágazatokban (energia, közlekedés, épületek, vizek, óceánok). A globális klímaváltozás végének kezdete?. A COP26-on Franciaország kifejezési teret kínál ezeknek a szereplőknek pavilonja programján belül. További információk Hasznos linkek Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének weboldala COP26 – A részes felek 26. konferenciájának honlapja Hivatkozási szövegek A Párizsi Megállapodás szövege (PDF, 563 Ko) ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (PDF, 68, 7 Ko)
Egyetlen fa elültetésével viszont már Te is tehetsz a klímaváltozás ellen! Elolvasom Letöltések
A kőolajipar megszűnése legalább olyan komoly gazdasági politikai hatással járhat a Közel-Keleten, mint mondjuk az ivóvízkészletek tulajdonjoga feletti, lassan elkerülhetetlennek látszó háborúk. Ugyanakkor fontos, hogy lássuk, már nem csak vészjelzések vannak, nem csak közeleg valami, ami elkerülhető, hanem benne vagyunk egy folyamatban, aminek nagyon is jól tudjuk a végét. A globalis klímaváltozás . Most még 1-2 Celsius-fokos emelkedésről beszélünk, a modellek még csak azt mutatják, milyen városokat lep majd el a megemelkedett tengerszint, milyen területeken pusztítanak majd a megerősödött viharok, de hamarosan már mi, magyarok sem tudjuk elhessegetni a dolgot azzal, hogy ugyan, ezek mind tőlünk messze történnek. Ha a világ nem lép valamit, az 1-2 fok csak a kezdet, és hamar eljutunk majd a 3, 5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésig, ami jelen pillanatban az emberiség kihalását jelentené. Nem azért, mert enyhébbek lennének a telek és melegebbek a nyarak, hanem mert ez az a hőmérséklet, ahol a ma ismert tápláléklánc összeomlik.
Színmű Márai Sándornak ez a színdarabja több mint hatvan év után jelenik meg újra. Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Márai Sándor – A babonákról – Lighthouse. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja.
Krisztián tehát folyamatos öncsalás, önáltatás áldozata – úgy is mondhatjuk, hogy elvarázsolta önmagát. Azt azért hozzá kell tennem, hogy Márai időnként túlzásokba esik, amikor megpróbálja a varázs szó lehető legtöbb jelentését, illetve a varázsláshoz kapcsolódó irodalmi párhuzamokat belezsúfolni a darabba. Márai Sándor: Varázs - Színmű - Drámák - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Krisztián párhuzamba állítása Shakespeare A vihar című színművének Prosperójával, és a varázspálca eltörése a darab végén például annyira egyértelmű és szájbarágós megoldás, hogy jóformán semmi teret nem hagy az olvasói értelmezésnek. Ezért annak ellenére, hogy a színmű lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk a varázslatok, a becsapások és az önbecsapások világában, s ez kétségtelenül érdekes élmény, nem gondolnám, hogy ez a darab Márai legjelentősebb, legsikerültebb művei közé tartozik, hiszen ahhoz a cselekmény kissé elcsépelt, a megvalósítás pedig helyenként túlságosan didaktikus. Ezért a színművet főleg azoknak ajánlom, akik a Márai-életmű minél teljesebb megismerésére törekednek.
Kaland című darabja, amelyet 1940-ben a Nemzeti Kamara Színház mutatott be, elnyerte a Vojnits-díjat, 2011-ben Sipos József rendezésében, Marozsán Erika és Csányi Sándor szereplésével film is készült belőle. 1942-ben lett az MTA levelező, 1945-ben rendes tagja. A Varázs című darabját 1944-ben írta Márai, és 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, 2011-ig azonban elfeledkeztek róla, holott a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. A darab központjában a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra és a fiatal és gyönyörű nők kapcsolata áll. Tolnay Klári egyik visszaemlékezésében felidézte: a Varázs próbái kapcsán került közel Máraihoz, aki hidak híján hajóval járt át Budáról Pestre. A darabról beszélgetve plátói vonzalom szövődött közöttük: Tolnay szerint úgy szeretett bele az íróba, "mint egyetemi hallgató a professzorba". Gyakran ebédeltek együtt és Márai komolyan udvarolni kezdett a fiatal dívának.
A "varázs" szó ugyanakkor az egész színmű atmoszféráját kifejezi, mivel a szereplők mind cirkuszi előadók, akik az egész életüket az intézményesített varázslatok világában töltik: nap mint nap, hivatásból varázsolják el a közönséget, ám a saját művészetükben semmiféle varázslatos kvalitást nem lelnek már – a varázslat az ő számukra munka, és mindenkit el és meg tudnak bűvölni, de saját magukat feltehetően (már) nem. A varázs azonban nemcsak ezzel a jelentéssel szerepel a színműben. A varázs jelenléte csalást és ámítást is feltételez: olyan dolgokat, amelyek nem igazak, s amelyekkel az ember (a művész) becsap másokat – vagy éppen saját magát. Merthogy Márai darabjának szereplői nemcsak egymást és a cirkusz közönségét varázsolják el, hanem saját magukat is. Ez különösen Krisztiánra igaz, aki sokáig nem hajlandó lerázni magáról a saját varázslata (művészete) hatását: képtelen elfogadni, hogy meg- és kiöregedett (bár már majdnem hatvanéves, előszeretettel hivatkozik magára mint az ötvenes éveiben járó férfira), meg van győződve saját művészi nagyságáról és arról, hogy a közönség imádja őt, és nagyon nehezen fogadja el a tényt, hogy amit ő csinál, az valójában már senkit nem érdekel.