Alakja valóban különös, egyenes szürkésfehér szikladarab felső részén egy kis repedésen tör fel a víz, innen folyik tovább egy nagyobb, 20-25 cm átmérőjű és 20 cm mély, majd két kisebb medencébe, végül a földek melletti árok felé veszi útját. " A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyílt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrássá vált, s így támadt a sisak alakú másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába. A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt. A legizgalmasabb erdélyi legendák - Rejtélyek szigete. " (Czárán Gyula) Visszatérve a forrástól, elhagyjuk az átjárót az autópálya felett, elhaladunk a kőbánya előtt és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedhetünk Szindre (Sănduleşti). Itt megpihenünk egy kicsit, majd továbbmegyünk a Tordai hasadék irányába. Nemsokára már látszanak a hasadék sziklái, szemben velünk pedig a Hesdát-patak, amely a Tordai-hasadékból kilépve nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön.
Ez az év sok gondot okozott a koronavírus-járvány miatt. Itt a nyár, de nem tervezgetünk utazást, nyaralást, mint máskor, kiszámíthatatlan a járványhelyzet alakulása, még mindig sok az egészségvédelmi megszorítás, nem szívesen hagyjuk el otthonunkat sem. Ha legalább rövid időre mégis kikapcsolódni vágyunk és elfeledkezni a napi gondokról, elvonulva a természet egy csendes zugába, ne feledjük, hogy városunktól nem messze csodálatosan szép kirándulóhelyeket találhatunk, amelyeket személyautóval vagy menetrend szerint közlekedő mikrobuszjáratokkal könnyen megközelíthetünk. Tordai Hasadék Legendája. Most a Túri-hasadékot és vidékét ismertetjük. (Borítókép: A Szent László szobra nevű szikla PÁL GYÖNGYI) Alig 20 km-re Kolozsvártól, párhuzamosan a Torda felé haladó országúttal található a Túri-hasadék. Egy titokzatos világ, ahol minden szikladarabhoz, kőhöz, barlanghoz, vízeséshez tündérmesék, legendák, mondák fűződnek. Mese, fantázia, legenda és valóság kapcsolódik itt össze, egyesek szinte babonás félelemmel elkerülik ezt a vad sziklaszorost.
Déva várának építéséről és Kőmíves Kelemenné tragikus sorsáról szinte mindenki hallott már, hiszen a Kőmíves Kelemen című népballada az irodalomórák megkerülhetetlen tétele. Erdélyben járva azonban még számos történetbe botlik az ember, hiszen szinte minden hegyhez, tóhoz és várhoz kapcsolódik egy-egy népmonda. Maros és Olt legendája Balánbánya fölött élt egy Tarkő nevű tündér két lányával, Marossal és Olttal. Tarkő élete nem volt könnyű, ugyanis folyton férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tengerhez száműzött. Tetézte bánatát, hogy lányai folyton veszekedtek. A nyugodt, megfontolt Maros és a heves természetű Olt nehezen jöttek ki egymással. Egy nap a lányok elhatározták, hogy megkeresik édesapjukat. Tarkő forrássá változtatta a lányokat, mert úgy vélte, hogy folyóvá duzzadva tudnak a legkönnyebben eljutni a Fekete-tengerhez. Meghagyta azonban nekik, hogy mindig együtt haladjanak, különben nem érnek célt. A két lány azonban folyóként sem értett szót, és külön utakon jártak.
Még egy pillanat, s a magyarok aztán sirathatják Szent László királyt. – Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban h úzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez. Többet aztán nem is történt, hogy László a kuno k előtt fusson. Mindig a kunok futottak őelőtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egysz e rre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengő aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek. Na, az ármányos vezér jól számított, mert a magyarok egyszeriben félbenhagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt.
Az ezerarcú Hamvas - Kultúrpart Lukács Béla (fizikus) Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem A csoportosulásban ugyanis Lukács Györgyön, Balázs Bélán, Fogarasi Bélán, Fülep Lajoson stb. kívül - akár aktív tagként, vagy a Szabad Iskola előadójaként olyan személyiségek... Tovább Tartalom Előszó 5 Első fejezet. Történeti vázlat 7 Második fejezet. A Vasárnap Kör 30 Előzmények 30 A Vasárnap Kör megalakulása, általános jellemzése 35 A kör tevékenységének részletes bemutatása 40 A kör tevékenységének első szakasza: a lélek, az etikus és az empirikus élet problémái 40 Emberi kapcsolataik; a nemzedékhez való tartozás és a barátságok alakulása 43 A kör tevékenységének második szakasza: előtérben a művészet kérdései 48 Balázs Béla kapcsolódása Kodály Zoltánhoz és Bartók Bélához 56 A csoportosuláshoz tartozók vallásossága 64 A Vasárnap Kör tagsága 70 Harmadik fejezet. Lukács Béla előadásai. Balázs Béla irodalmi munkássága, ennek Lukács György által való megvilágítása 74 Lukács és Babits vitája 76 Balázs Béla költészete 79 Balázs Béla drámaíró tevékenysége 84 Balázs Béla meséi 94 Balázs Béla regény-kísérlete 97 Negyedik fejezet.
Ezt követően az Egyesült Államokban, a Murray Hill-i Bell Laboratórium munkatársaként érdeklődése az agyi képfeldolgozás irányába fordult. 1960-ban a random-dot (wd) (véletlen-pont-) sztereopár kidolgozásával olyan új felfedezést tett, mellyel gyökeresen megváltoztatta a térlátásról alkotott eddigi nézeteket, és egyben új, hatékony eszközt a modern látáskutatás kezébe. Eredményeit több mint 200 tudományos közleményben adta közre. 1971-ben publikálta alapvető, azóta is nagy hatású könyvét a két szem képét egyesítő emberi térlátásról. A Dialógusok az észlelésről címmel 1995-ben megjelent könyve magyar nyelven is olvasható. Munkásságát a szakmai közélet számos díjjal és tudományos társasági tagsággal ismerte el. 1983 óta volt a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A New Jersey -beli Rutgers Egyetem nyugalmazott igazgatójaként, az egyetem látáskutató laboratóriumának alapító igazgatójaként 2003-ban hunyt el. Művei [ szerkesztés] Átviteltechnika. A Budapesti Műszaki Egyetem 4. éves gyengeáramú villamosmérnökhelyettes hallgatók részére.