Kérlek, tartsd tiszteletben, hogy az oldalon szereplő képek az enyémek (ha csak nem jelzem külön a forrást), és ne használd őket engedély, forrásmegjelölés nélkül! Köszönöm. :)
A térség hímzéstechnikája A hímzés egyik jellegzetessége a minták tárgyon való elhelyezésében, a minta szerkesztésében rejlik. A másik jellegzetesség az, hogy a mintákat zömmel egyszerű keresztöltéssel hímezték. Az egyszerű keresztöltésben a kereszttagok minden irányból egyformák. Ez azt jelenti, hogy a hímző leszámolható vászonból függőlegesen és vízszintesen is két szálat vesz a tű fokára és azon húzza át a fonalat. Az évek során: évtizedekig inspirált keresztszemes minták. Az egyenletesség titka, hogy a mintában először egy sor félkeresztet varrnak, majd visszafordulnak és végigmennek a felső szállal. Ha kész a sor, ismét félkeresztek következnek. A minták A legkorábbi és legelterjedtebb hímzésminták az életfa ábrázolások, magában, egymás mellé állítva, csíkot képezve a tárgy végén, vagy szélén, madár- vagy bármilyen állatmotívummal együtt, vagy beépítve egy összefüggő indasorban. Az életfa az emberek halhatatlanság utáni vágyát ábrázolja, de egyben a termékenység szimbóluma is. Az életfához kapcsolódó páros madarat a szerelem és a termékenység ábrázolására használták.
Településünket műemlék temploma mellett keresztszemes kézimunkái tették világhírűvé. Napjainkban a keresztszemes minták közül a legkedveltebbek a beregiek. A "beregi hímzés" elnevezés nem régi, az 1930-as évekből ered, amikor a felső tiszavidéki keresztszemes munkák ismertté váltak és megjelent Fóris Mária kézimunkakönyve "Beregi minták" címmel. A Beregi mintakincs igen gazdag, a köztudatban viszont alig néhány változata él. A minták közül a legkedveltebbek a virágok, ezen belül a rózsának, tulipánnak és a szegfűknek jut a legnagyobb szerep. Ezek a motívumok, sokféle formában jelennek meg, az 1-2 cm szélességtől az arasznyi nagyságig. Az egyes mintákat mindenki a saját ízlésének megfelelően alakítja. Népi keresztszemes minták a világ minden. Az eredeti beregi keresztszemes piros és kék színösszeállítással készült, ma már inkább piros és fekete színeket használják, de készülnek kézimunkák barnával és kékkel is. A keresztszemes kézimunkák már a XVIII. században készültek. A beregi keresztszemes készítésének központja Tákos, az itt élő ügyes kezű lányok, asszonyok szívüket, lelküket adják ezekhez a csodálatos alkotásokhoz.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Latabár Endre Gyula. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Latabár Endre Gyula (néha: Latabár Endre, ifj. ) ( Kassa, 1872. január 2. – Újpest, 1901. május 18. ) színész. Larabar endre idegenvezető a 1. A Latabár-színészdinasztia tagja. Élete, pályája Latabár Dezső és Fodor Júlia fia, id. Latabár Árpád unokatestvére. 1890. április 2-án kapott játszási engedélyt, ezen a napon vizsgázott le a Színészegyesületben. Első szerződése Bokody Antalhoz, Nagysurányba kötötte, majd ősztől Győrbe települt át, Somogyi Károly színtársulatához. Később a nagyváradi színház ügyelője volt. Pályafutása túl rövidnek bizonyult ahhoz, hogy tehetsége teljesen kibontakozhasson. Főbb szerepei Jancsi ( Bokor József (zeneszerző): Az édes) Curan ( Shakespeare: Lear király) Börtönőr ( Deréki Antal: Dreyfuss) Működési adatai 1891–92: Sopron 1892: Pécs 1892–93: Sopron, majd Kömley Gyula 1892–93: Szatmár 1894–99: Makó Lajos 1899 nyara: Városligeti Színkör 1899 tele: Relle Iván 1900: Városligeti Színkör, majd Nagyvárad Források Latabár Endre Gyula a Magyar színházművészeti lexikonban Magyar színművészeti lexikon III.
20. 11. 02. 15:39 1 új fotót töltöttem a "Latabár Endre" műlaphoz! 14. 07. 21. 20:48 A "Latabár Endre" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14. 20:47 1 új fotót töltöttem a "Latabár Endre" műlaphoz! 14. 20:46 1 új fotót töltöttem a "Latabár Endre" műlaphoz! 09. 09. Larabar endre idegenvezető magyar. 10:37 Jaczkim László publikálta "Latabár Endre" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
); Harisch J. L., Matrózok a födélzeten, víg operette 1 felv., zenéje Zaitztól (1865. okt. ); A pajkos diákok vagy Potifár asszony mellképe, víg operette 1 felv., zenéje Souppétól (először nov. 1. ); Poly Henrion, Szép Galathea, víg operette 1 felv. (először decz. 19. ); Cremieux és Halevy, A sóhajok hídja, víg operette 4 felv., zenéje Offenbachtól (először decz. Larabar endre idegenvezető kids. ); Meilhac Henrik és Halevy Lajos, Szép Helena, víg dalmű 3 szak., zenéje Offenbachtól (először 1866. 7. ); Paime és Trefeu, Genoveva, víg dalmű 2 szak., zenéje (Offenbachtól (először ápr. ); Halevy és Meilhac, A gerolsteni herczegnő, víg dalmű 3 f., zenéje Offenbachtól (1868. ); Kosta K., A boisy boszorkány, víg operette 3 felv., zenéje Zaitztól (okt. 25. ); Meilhac Halevy, A párisi élet, víg operette 5 szak., zenéje Offenbachtól (nov. ); Wilke K., Utazás Chinába, látv. vígj. 3 f., zenéje Barbeieritől (először decz. 26. ); Nessel E., Szép Helena a táborban, vagy kaland az előörsön, víg operette 1 felv., zenéje Giovanni Barbieritől (decz.