2005. április 11-én, a Magyar Költészet Napján, amely egyben József Attila 100. születésnapja is volt, az MNB egy a magyar címer helyett a költő arcképével ellátott 10 forintos jubileumi forgalmi érmét veretett, mindössze 27 ezres darabszámban. Az addig kipróbált jubileumi forgalmi érmecímletek közül – 10, 20, 50, 100 Ft – az 50 forintos érme vált be legjobban, hiszen a Jegybank a fentiek után további tizenkét alkalommal bocsátott ki 50 forintos jubileumi forgalmi érmét, mindegyiket 2 milliós darabszámban. Az 50 forintosok – s velük együtt a forgalmi emlékváltozataik is – egy ideig még nem fognak annyira inflálódni, hogy kikopjanak a hétköznapi pénzhasználatból. Jubileumi 50 forintosok a készpénzforgalomban A jubileumi forgalmi 50 forintosok egy része – ahogyan elnevezésükben a "forgalmi" szó is sugallja – a hétköznapi készpénzforgalomba kerül. Aki azonban verdefényes példányokat szeretne eltenni emlékbe, a kibocsátás utáni hónapokban – az ilyen célra félretett készlet erejéig – az MNB pénztárában névértéken vásárolhat.
A Magyar Nemzeti Bank 2004 óta bocsát ki időnként egy-egy, a szabványos 50 forintos forgalmi érme műszaki paramétereivel megegyező, ám attól eltérő hátoldali érmeképű, magas verési darabszámú 50 forintos jubileumi forgalmi érmét, amelyek, ahogyan arra az elnevezésük is utal, mindig jelentős évfordulókról vagy fontos jelenkori eseményekről emlékeznek meg. Korunk jubileumi forgalmi forintérméi A Kossuth 100 forintos után a magyar jubileumi forgalmi érmék sorát az MNB 2003-ban folytatta a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára kibocsátott, 1 milliós darabszámú 20 forintossal, amelynek hátoldalán a megszokott magyar nőszirom helyett a "haza bölcsének" arcképe szerepelt. A következő jubileumi forgalmi érme egy 50 forintos volt – az első az ilyen címletű forgalmi emlékveretek sorában –, amely 2004-ben hazánk európai uniós csatlakozása alkalmából látott napvilágot: az 1 millió példányban vert érme hátoldalán a kerecsensólyom helyett a magyar címer kapott helyet a "Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja" kettős körirattal.
- Az 1551: bev. birod. ~, a Reichstaler ettől lényegesebben eltért. Ennek pénzlába: a 882 ezrelék (14 lat 2 gran) finomságú kölni márkából (233, 856 g) 7 1/2 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 31, 18 g és 27, 49 g színezüstöt tartalmazott. Értéke 72 krajcár, ami a rajnai forinttal volt azonos. - Mo-on I. Ferdinánd 1553: veretett először ~t Körmöcbányán. (II. Ulászló 1499-1506: vert guldinerei nem voltak forgalmi pénzek. ) A m. ~ok pénzlába megegyezett a nürnbergi pénzlábbal. 1659: új pénzláb használatát rendelték el, amely szerint a 875 ezrelékes (14 lat) bécsi márkából 9 3/4 ~t vertek. Súlya így 28, 55 g és 25, 22 g színezüstöt tartalmazott. Az 1754. I. 1-től érvényes →konvenciós pénzláb szerint a 833 ezrelék finomságú (13 lat 6 gran) márkából 10 db ~t vertek, amelynek súlya 28, 06 g, 23, 39 g színezüsttel. Mivel 120 krajcár egyenlő 1 ~ral és 60 krajcár egyenlő 1 forinttal (azaz 100 denár), ezért a fél~os értéke azonos volt a forinttal. - A ~rendszer Mo-on a 19. sz: ért véget. Ferenc József uralkodása kezdetén még a konvenciós pénzláb szerint készült ~, 1857-től azonban a ném.
Kiemelte: aki Maár Gyulával dolgozhatott, szavait idézi mind a mai napig. A búcsúztatáson az elhunyt művész felesége, Törőcsik Mari mellett a filmes szakma számos neves képviselője vett részt. Jelen volt a szertartáson mások mellett Mészáros Márta, Sándor Pál, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Kovács András, Gát György, Tarr Béla, Rózsa János, Kamondi Zoltán, Grunwalsky Ferenc, Janisch Attila filmrendező; Medvigy Gábor és Vecsernyés János operatőr és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színházi igazgatója. Rajtuk kívül Selmeczi György zeneszerző, a színművészek közül Bara Margit, Jordán Tamás, Tordy Géza, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Eszenyi Enikő, Zsótér Sándor, Eperjes Károly és Molnár Piroska is jelen volt. Maár Gyula életének 80. Sára sándor temetése teljes film. évében december 20-án hunyt el Budapesten. Hamvaitól szűk családi körben később vesznek végső búcsút. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2019. okt 11. 19:34 Budapest Sára Sándor Szent István-bazilika búcsú Sára Sándor 86 évet élt /Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 11 Budapest – A Szent István-bazilikában búcsúztak pénteken Sára Sándortól. Számos tisztelője, pályatársa jelenlétében vettek búcsút Sára Sándor (†86) Kossuth-nagydíjas filmrendezőtől, operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjától a katolikus egyház szertartása szerinti gyászmise keretében a Szent István-bazilikában. – Sára Sándor különös idők különös gyermeke volt, szilárd lélekkel dacolt a sorssal, ha kellett, és alkotott, ha lehetett – méltatta az alkotót az emberi erőforrások minisztere. Elbúcsúztatták Maár Gyulát | 24.hu. Kásler Miklós hangsúlyozta: Sára Sándor robusztus, de érzékenyen finom művészete az egyetemes filmművészet ékszere, mérce és iránymutató. A rendezőtől a Szent István-bazilikában vettek búcsút /Fotó: MTI/Soós Lajos EXTRA AJÁNLÓ A sebek felszakadnak, ha rád gondolunk, nézz le ránk a mennyből, drága angyalunk. Örökké szerető családod: Irénke, Rita, Romeo, Jóska és családja Fájó szívvel emlékezünk, KOFRÁN RÓBERT halálának 30.
Dobos Menyhért beszédet mond Sára Sándor búcsúztatásán MTI/Soós Lajos Sára Sándor megkérdőjelezhetetlen tekintély volt, és ezt a tekintélyt életművével és tapasztalatával érdemelte ki. Bölcsessége, tudása hiányozni fog a magyar kulturális és közéletben - búcsúzott Dobos Menyhért. A Magyar Művészeti Akadémia, a pályatársak és a barátok nevében Lugossy László filmrendező, az MMA rendes tagja búcsúzott Sára Sándortól. Mint kiemelte, Sára Sándor operatőri munkájának olyan filmeket köszönhet a Balázs Béla stúdiós nemzedék, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, az Ünnepnapok, a Tűzoltó utca 25., a Szindbád vagy a Kósa Ferenc által rendezett Tízezer nap. "Első rendezői nagyjátékfilmje, az 1968-ban készült Feldobott kő önéletrajzi ihletésű volt, amely a Rákosi-kor hétköznapi terrorjáról, a téeszbe kényszerített falusiak kiszolgáltatottságáról, a gyalázatos cigányüldözésről szól. Sára sándor temetése sorozat. A film egészéből mégis sugárzik az emberség, ezért is szerettük" - hangsúlyozta Lugossy László. Szólt arról, hogy Sára Sándor emblematikus dokumentumfilmjeiben olyan fontos témákkal foglalkozott, mint a háború mindennapos borzalmai, a sztálini Gulág magyar áldozatai, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás.
Illyés Mária: Csoóri Sándor szelleme velünk marad Csoóri Sándor szelleme életművében velünk marad - mondta el Illyés Mária művészettörténész, Illyés Gyula lánya a szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor költő, író, filmalkotó temetésén szerdán az Óbudai temetőben. Mint felidézte, a két alkotó megismerkedésének története úgy hangzik, mint valami legenda. Elhunyt Sára Sándor, a nemzet művésze | Alfahír. Illyés Gyulát az ötvenes években ugyanis felkérték, patronáljon ő is egy fiatal költőt, és valamilyen megérzés hatására a számára akkor még ismeretlen Csoóri Sándorra esett a választása. Illyés Gyula látta a fiatal Csoóri Sándor tehetségét, verseket kért tőle, személyes beszélgetéseket javasolt és sorsa iránt is érdeklődött - emlékeztetett. Mint hozzátette, a hetvenes években már számos küzdelemnek, melyekben Illyés Gyula fellépett, Csoóri Sándor katalizátora vagy szervezője volt; az idősödő, beteg Illyés Gyula Csoóri Sándor által is lett aktív részese irodalmi, társadalmi folyamatoknak. Illyés Mária szerint édesapja és Csoóri Sándor ízlésbeli és véleménybeli hasonlósága számos dologra, a küzdelmek megvívásának módozatára is kiterjedt: nem a viszály, hanem az egyetértés lehetősége volt a fontosabb számukra.
Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja. Patkós Sándor (Fotó/Forrás: Budapesti Fesztiválzenekar) "Szörnyű, felfoghatatlan hírt kaptunk ma: kedves muzsikustársunk, barátunk, a BFZ oszlopos tagja, Patkós Sándor fagottművész ma reggel váratlanul elhunyt. Néhány nap óta rosszul érezte magát, de nem tartotta állapotát olyan súlyosnak, hogy orvoshoz kelljen fordulnia. Álmában érte a halál, reggel nem ébredt fel. Sára sándor temetése monda. Patkós Sándort a BFZ saját halottjának tekinti. Mély megrendüléssel gyászoljuk, és együttérzünk családjával, szeretteivel. Sanyival 30 évet dolgoztam együtt. Kimagasló emberi és zenei tulajdonságait mindig csodáltam, rengeteget köszönhetek neki. Váratlan távozása hatalmas űrt hagy maga után, a zenekarunknak és nekem is felfoghatatlan veszteség. Mindenkinek, aki közel állt hozzá, különösen családtagjainak, barátainak, szólamtársainak szeretném kifejezni mély együttérzésemet" – emlékezett Patkós Sándorra a zenekar vezetője, Fischer Iván.
Hozzátette: aznap életre szóló barátságot kötöttek, áttekintették a magyar történelem sorsdöntő pillanatait és az arról való vélekedésük is nagyon közel állt egymáshoz. Szólt arról, hogy akkor pontosan érzékelték: olyan korban és országban éltek, amelyben az embertelenség erői messze felülmúlják az emberségét és a Trianonban megcsonkított ország, valamint a történelem által megtöretett nemzet erőinek szinte semmi esélye a politikai hatalom vérvörös diktatúrájával, az országot megszálló hadsereg irdatlan katonai erejével szemben. "Költő vagyok, nem tudom és nem is akarom a mindenáron való túlélés logikája szerint elképzelni az életemet, se belegabalyodni, se beledögleni nem akarok a megalkuvások kényszereibe. A Szent István-bazilikában búcsúztatták Sára Sándort. Hitem szerint a katonai és politikai logikával szemben léteznie kell valamiféle emberi logikának is, mert az ember sokkal több annál, mint a történelmi tények és társadalmi viszonyok összessége" - adta közzé Csoóri Sándor hatvanas évek elején mondott szavait Kósa Ferenc. Azt is felidézte, hogy Csoóri szerint az írónak nem részvétre vagy rokonszenvre van szüksége, hanem az olvasó szabadságára és szabadnak lenni annyi, mint mást felszabadítani.