"Gyermekké tettél. Hiába növesztett / harminc csikorgó télen át a kín. " Ezen a héten a 111 éve született József Attila megrendítő erejű versét ajánljuk. József Attila-versek - Gyermek, ifjúsági - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Egyik szerelem sem hozott boldog véget József Attilának, de a múzsák ihletésére megszülető versek mégis gyönyörűek, mélységük nem kizárólag a szerelem erejéről árulkodnak. A beteg költő – már-már harcias akarattal – gyengédséget, odaadást, szerelmet vár Gyömrői Edittől, de a lánynak már vőlegénye van, és kizárólag a páciensét látja benne. József Attila Gyermekké tettél című verse a reménytelenség fájdalmát és a tehetetlenség átkát fejezi ki. A megrendítő szerelem pokoljárásának, reménytelen vergődésének páratlan hitelességű dokumentumai azok a szerelmes versek, amelyekben József Attila kendőzetlenül vall érzéseiről, a viszonzatlan szerelem szenvedéseiről. Sorait olvasva felrémlik előttem, hogy költő talán még ennyire le nem meztelenítette magát, ilyen önmarcangoló őszinteséggel és kegyetlenséggel nem vallott a társ utáni sóvárgásáról, esendőségéről, a szerelem kiszolgáltatottság megalázottságáról, ami már a szemérem, az önámítás belső kényszere sem csillapít és palástól sem önmaga, sem a világ előtt.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete? ) körül is találhatóak ellentmondások. József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Vers a hétre – József Attila: Gyermekké tettél - Cultura.hu. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja.
József Attila: Altató (animáció, vers gyerekeknek) - YouTube
Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő – szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. Kertész leszek Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. Tejet iszok és pipázok, jóhíremre jól vigyázok, nem ér engem veszedelem, magamat is elültetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton – ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág. Medvetánc Fürtös, láncos, táncos, nyalka, Aj de szép kerek a talpa! Hová vánszorogsz vele? Fordulj a szép lány felé! Brumma, brumma, brummadza. József Attila - A hetedik - Istenes versek. Híres, drága bunda rajtam, Húsz körömmel magam varrtam. Nyusztból, nyestből, mókusból, Kutyából meg farkasból. Gyöngyöt őszig válogattam, Fogaimra úgy akadtam.
E világon ha ütsz tanyát, hétszer szűljön meg az anyád! Egyszer szűljön égő házban, egyszer jeges áradásban, egyszer bolondok házában, egyszer hajló, szép búzában, egyszer kongó kolostorban, egyszer disznók közt az ólban. Fölsír a hat, de mire mégy? A hetedik te magad légy! Ellenség ha elődbe áll, hét legyen, kit előtalál. Egy, ki kezdi szabad napját, egy, ki végzi szolgálatját, egy, ki népet ingyen oktat, egy, kit úszni vízbe dobtak, egy, ki magva erdőségnek, egy, kit őse bőgve védett, csellel, gánccsal mind nem elég, – a hetedik te magad légy! Szerető után ha járnál, hét legyen, ki lány után jár. Egy, ki szivet ad szaváért, egy, ki megfizet magáért, egy, ki a merengőt adja, egy, ki a szoknyát kutatja, egy, ki tudja, hol a kapocs, egy, ki kendőcskére tapos, – dongják körül, mint húst a légy! A hetedik te magad légy. Ha költenél s van rá költség, azt a verset heten költsék. Egy, ki márványból rak falut, egy, ki mikor szűlték, aludt, egy, ki eget mér és bólint, egy, kit a szó nevén szólít, egy, ki lelkét üti nyélbe, egy, ki patkányt boncol élve.
Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. A Nekünk Mohács kell műfaja a jeles irodalomtudós, Benedek Marcell szerint "fordított himnusz", amelyben a költő Isten közbenjárását a nemzet megbüntetéséért kéri. Pont ellentéte Kölcsey Himnusz ának, amely Isten áldását kéri a magyarságra. Kegyetlen, kihívó, vádló, sodró lendületű, feszült, keserű vers ez idegesítően zökkenő rímekkel, csökönyös felszólításokkal. Hangvétele dühös, haragos, gúnyos, felháborodott, helyenként megvető. Erős indulat munkál a lírai énben, amellyel saját népét vádolja, s komoly belső nyugtalanságot érzékeltetnek a vers kifejezőeszközei is. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Nagy izzású, egyre intenzívebb, szinte egy lélegzetvételre végigfutó költemény. Típusa magyarság-vers, témája a magyarság sorsa, történelmi tanulságok levonására való képtelensége.
Ady Endre: Nekünk Mohács kell (elemzés) – Jegyzetek Nektek Mohács kell??? Vajon csak és kizárólag külső körülmények miatt vesztettük el függetlenségünket nem csak a következő évtizedekre, de csaknem ötszáz évre? Vajon mi, magyarok, mennyivel járultunk hozzá ahhoz, ami aztán Mohácson történt és amit máig nagy nemzeti tragédiaként emlegetünk? 00 Káldos János (Országos Széchényi Könyvtár) általános főigazgató-helyettes köszöntője 13. 05 Dr. Pálffy Géza (MTA BTK Történettudományi Intézet, Lendület-kutatócsoport vezető) az MTA doktora, a szimpózium elnöke: Mohács – fordulópont Magyarország és Közép-Európa történetében 13. 15 Dr. Nemes István (Szombathely, Markusovszky Oktatókórház) arc-, állcsont – és szájsebész főorvos és Dr. Tolvaj Balázs (Szombathely, Markusovszky Oktatókórház), adjunktus, patológus, igazságügyi orvosszakértő: II. Lajos magyar király holttestének azonosítása 13. 30 Dr. Ady Endre Nekünk Mohács Kell, Ady Endre: Nekünk Mohács Kell - Könyvezek Blog – Olvasni Bármit!. Csorba Dávid (Nyíregyházi Főiskola, Irodalomtudományi Tanszék) főiskolai docens: II. Lajos halála (1526) historiográfiai nézőpontból 13.
Elemzés Ady Endre: Nekünk Mohács kell | Mandiner Magyarság versek értelmezése Ady Endre: Nekünk Mohács kell - szöveggyűjtemény Nekünk Mohács kell Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: Veréshez szokott fajta, Cigány-népek langy szivű sihederje, Verje csak, verje, verje. Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Én magyarnak születtem. Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk. július 14-én, szerdán, 16 órakor lesz a váraljai temetőben. Gyászoló szerettei Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy JUHÁSZ LÁSZLÓ szekszárdi lakos 58 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni örök nyugalomra helyezése 2021. július 12-én, hétfőn 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Gyászoló család,, Partra szállottam, levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Országos Széchényi Könyvtár. " (Berzsenyi Dániel) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MARKÓCI ISTVÁN bonyhádi lakos 74 éves korában elhunyt.
Az első versszakban Istent kéri, hogy csak legyenek háborúk a magyar földön és őt se sajnálja, mert ő is magyar és nehogy csak ő legyen boldog, ne legyen egy félpercnyi békkességünk, mert így erős összetartozó nép, a magyar. Formailag párhuzamosan felépített strófákból áll, amelyek anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek (" Ha van Isten "). Ez olyan, mint egy félsornyi refrén. Szerkezetileg három egységből áll: a három strófa három szemszögből nézi a magyarságot. Az 1. egység (1. versszak) a Himnusz beszédhelyzetét idézi meg, de kétszeresen kifordítva: nemcsak, hogy áldás helyett büntetést kér, hanem Isten létét is kétségbe vonja (feltételes módot használ: " Ha van Isten "). Ezzel erősíti a kételyt Isten létében. A műnek nincsen megszólítottja, hiszen a megszólított Isten lenne. A lírai én E/3. személyben beszél a magyar nemzetről, saját magát itt még kívülállóként jeleníti meg. versszak harmadik sora nagy műgonddal megkomponált sértés, amely a nemzet önképének alapvető elemeit támadja: " Cigány-népek langy szívű sihederje ".
Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: Üssön csak, ostorozzon. Ha van Isten, földtõl a fényes égig Mert akkor végünk, végünk. - Ady Endre - Sokat nincs mit hozzáfűzni... A_H 'A haza nem lehet ellenzékben' - Mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben, mert a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége - zárta beszédét Orbán Viktor. Orbán Viktor arra hívta fel a polgári Magyarország híveit, hogy a következő hónapokban kis, néhány emberből álló csoportokat hozzanak létre, olyan baráti köröket, amelyek nem jogi formában, hanem polgári körökként működnek. Orbán óhaja szerint "százszámra alakuljanak csoportok, mert erőnk csak akkor valódi, ha képesek vagyunk megtartani és megszervezni magunkat". Orbán felhívta a jelenlevőket, hogy az alakuló társaságokról a Fidesz demokrácia-vonalán tegyenek bejelentést, mert "... tudnunk kell egymásról, hogy ha a sors úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, akkor egyszerre mozdulhassunk. "