§ [A 280/2011. )] Korm. rendelet a következő 8. §-sal egészül ki: "8. § E rendeletnek a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. rendelet módosításáról szóló 340/2016. rendelettel (a továbbiakban: Mód. r. ) megállapított 5. § (2) bekezdés b) pont ba), bb) és bc) alpontjának és 3. Gyakorlati képzések. mellékletének rendelkezéseit a 2016. augusztus 31-ét követően induló, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható képzések esetében kell alkalmazni. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki 2016. szeptember 1-je és a Mód. hatálybalépése közötti időszakban kezdte meg a gyakorlati képzés folytatását, az e rendeletben meghatározott módon számított alap- és kiegészítő csökkentő tételeit a Mód. hatálybalépését megelőző időszakra az éves bevallásban érvényesítheti. "
törvényben szabályozott hallgatói munkaszerződés alapján. A szakképzési hozzájárulás csökkentése kizárólag államilag támogatott létszám tekintetében lehetséges. A bruttó kötelezettség nem a gyakorlati képzés tényleges költségeivel, hanem normatíva alapján csökkenthető. A normatíva éves összege nem változik, tanulónként, hallgatónként 2013-ban is 440 ezer Ft. A gyakorlati képzési normatívák mértékét és a csökkentő tétel számítását a 280/2011. (XII. Gyakorlati Képzési Normatíva. 20. ) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet a csökkentő tétel meghatározásának három különböző módját különbözteti meg, amelyek alkalmazása az adott körülmények között kötelező. A kötelezett együttműködési megállapodást köt a szakképző iskolával. A számítás alapja az egynapi gyakorlati képzési normatíva, amely az alap-normatíva 1/130 része, 3. 385 forint (440. 000/130). A szakképzési hozzájárulást csökkentő tétel összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és az év (a hónap) folyamán teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata.
Az így kapott összeget le kell vetíteni 1 napra, és az egy tanuló után igénybe vehető összeget az egy napi mérték és az adóév munkanapjainak számának szorzataként számított összeg figyelembevételével kell megállapítani. Az adóév munkanapjainak a számából ki kell vonni azokat a napokat, amelyeket a tanuló oktatásban töltött. Példa: A tanuló fa- és bútoripari szakon tanul. A képzés ideje két év, és a kedvezmény igénybevételekor első éves. A tárgyévben 254 munkanap van, amelyből 95 napot oktatásban tölt. Az önköltség összege: 1. 000 Ft Szakmaszorzó a fa- és bútoripar ágazatba tartozó szakmák esetében: 2, 42 Évfolyam szorzó, ha a szakirányú oktatás képzési ideje legfeljebb 2 év, úgy az első évfolyamon: 1, 2 Súlyszorzó: 2, 42 * 1, 2 =2, 904 Tárgyévi munkanapok száma: 254 nap Ebből oktatásban töltött napok száma: 95 nap Figyelembe vehető munkanapok száma: 159 nap Igénybe vehető kedvezmény 1. Raabe » A változó és változatlan normatívák – A gyakorlati képzési normatíva kormányrendelet módosítása. 000 Ft * 2, 904 / 254 nap * 159 nap = 2. 181. 430 Ft / fő / év Abban az esetben, ha a vállalkozás tanulószerződést kötött még a korábbi években, úgy a fenntartói megállapodással rendelkező aktív tanulói jogviszonyban lévő tanulók után továbbra is érvényesíthető szakképzési adókedvezmény.
A megnevezett oktatónak büntetlen előéletéről, valamint arról, hogy nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia, majd a további ellenőrzések alkalmával nyilatkoznia kell ezekre vonatkozóan. A tárgyi eszközök (gépek, berendezések, szerszámok) vizsgálata az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzék szerint történik. Amennyiben a szervezet a duális képzés – adott szakképesítésre vonatkozóan előírt – fent említett személyi és tárgyi feltételeinek megfelel, arról kamarai határozat ot kap. A TANULÓSZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE Tanulószerződés kizárólag kifutó iskolarendszerű képzésben lévő, tanulói jogviszonyát 2020. május 31-e előtt létesített tanulóval köthető. A tanulószerződést lehetőleg minden év május 31-ig kell megkötni. Amennyiben van a szakirányú oktatás folytatására megfelelőnek nyilvánított külső képzőhely, akkor a tanulók duális képzése a (korábbi elnevezése szerint) szakközépiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően kizárólag tanulószerződés keretében szervezhető meg.
2021-től, az új elszámolási rendszerben az OKJ-s szakképesítésekre vonatkozó támogatás mértékét úgy kell kiszámolni, hogy az önköltséget (1. 200. 000 Ft) megszorozzuk a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. ) Kormányrendeletben szereplő súlyszorzóval. Az így kapott összeget elosztjuk az adott év munkanapjainak számával, így megkapjuk az egy munkanapra vetített mértéket. Az éves önköltség mértékét az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként kapjuk meg. A korábban alkalmazott kiegészítő csökkentő tételek (beruházási-, oktatói-, és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel) 2021. évtől már nem alkalmazhatóak, azonban a szakképzésről szóló 2019. törvény 107. § (3) bekezdés valamint a 128. § (5) bb) bekezdés alapján a bruttó kötelezettség csökkenthető az igénybe vett adókedvezmény 20%-nak megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett ("sikerdíj"). A bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezmény adó visszaigénylés keretében érvényesíthető.
2. ) Az OKJ-ba bekerült új szakképesítések közül a 3. mellékletbe beépítésre kerültek azon új szakképesítések, amelyek iskolarendszerben oktathatóak, és a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatóak. 3. ) Egyes szakképesítések megváltozott tartalommal kerültek a mellékletbe. A változás – egyes szakképesítések szétválásából, több szakképesítés összevonásából adódóan – a szakképesítések elnevezését vagy tartalmát (elmélet/gyakorlat aránya; az adott szakképesítés iskolarendszerben való oktathatóságának kiterjesztése) érintette. 4. ) Az OKJ Korm. rendelet 9. § (11) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos módosítással érintett szakmák a 2016. január 1-jén hatályos OKJ-hoz kiadott kerettanterv szerint is indíthatóak legyenek, ebből adódóan a 3. mellékletben ezen szakmák a hatályos Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő névvel és tartalommal, valamint a módosítás szerinti elnevezésnek és tartalomnak megfelelően is szerepelnek. A módosító rendelet 2. § egyértelműen rendelkezik a gyakorlati képzést még az új normatívák hivatalos megjelenése előtt elindító képzők finanszírozásáról, hiszen kimondja a következőket: 2.