A szakmai fejlesztések eredményeként 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére osztjuk: a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben a viharjelzési fokozatok eltérőekis lehetnek, így például a keleti medencében lévő zivatar miatt a Keszthelyi-öbölben nem kell feltétlenül másodfokú jelzést kiadni, vagyis nem kell korlátozni a vízen tartózkodást. Szelek, viharok, villogók Ahogy korábban szó volt róla, ma már a Balaton mellett a többi tavon (Velencei-tó, Tisza-tó, Fertő tó) is működik viharjelző rendszer. A viharjelzéseket az időjárási körülményektől függően rendelik el. Az OMSZ szerint az 1. fokú viharjelzés, amit a viharjelző lámpák percenkénti 45 felvillanása jelez, erős, (40-60 km/h-s) várható szélre figyelmeztet. A 2. fokú viharjelzés, amelynél percenként 90-szer villannak a lámpák, viharos – 60 km/h-nál erősebb – szelet jelezhet előre.
Az ennél is erősebb 115 km/ó szél már orkán erejű, amikor a látótávolság nullára csökken a vízen, ilyenkor kizárólag az erre speciálisan alkalmas mentőcsónakok szállhatnak vízre. Nagyon lényeges azt tudni, hogy a másodfokú viharjelzést arról ismerjük fel, hogy a vihart jelző fény percenként 90-szer villan fel és ebben az esetben a jelzés észlelését követően rögtön el kell hagyni a Balaton vizét. Ha mindezeket a szabályokat ismerjük és betartjuk, azzal rengeteg súlyosabb baleset, de akár tragédia is megelőzhető. Persze mindez nem azt jelenti, hogy amint észlelünk egy viharjelzést a Balaton mellett, azonnal hanyatt homlok rohanni kell kifelé a vízből, ám igen szerencsés, ha ismerjük a balatoni viharjelzés fokozatait és jelentésüket, mert így idejében megelőzhetőek a bajok és főleg van idő arra, hogy megfontoltan, nyugodtan hagyjuk el a vizet, sőt erre másokat is tudjunk figyelmeztetni. Mondja el a véleményét nekünk ITT! {fcomment}