Még nehezebb kérdés ezen az eleve nehéz terepen, hogyan hat a kímaváltozás a sarki légköri folyamatokra. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel ennek a kérdésnek jártak utána. A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték az arktikus oszcilláció várható jövőbeli változásait. Az analízis eredményeképpen előálló térképből kiolvashatóvá vált, hogy a jövőben mely térségekben lesz nagyobb és hol kisebb az oszcillációhoz kapcsolódó nyomásingadozás amplitúdója. Az arktikus oszcilláció hőmérsékleti távkapcsolatainak erőssége és előjele (bal oldali ábra, az arktikus oszcillációs index és a felszíni hőmérséklet közötti korrelációs együttható) és ezek 1950-2099 között várható változása (jobb) a december-február hónapokban Forrás: Haszpra et al., J. Climate (2020) 33 (8): 3107–3124. A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de abban, hogy milyen telünk lesz 2020-ban, lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatóak az Északi-sark körüli térség légnyomásában.
Price Milyen lesz a tél Videos Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel ennek a kérdésnek jártak utána. A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték az arktikus oszcilláció várható jövőbeli változásait. Az analízis eredményeképpen előálló térképből kiolvashatóvá vált, hogy a jövőben mely térségekben lesz nagyobb és hol kisebb az oszcillációhoz kapcsolódó nyomásingadozás amplitúdója. Az arktikus oszcilláció hőmérsékleti távkapcsolatainak erőssége és előjele (bal oldali ábra, az arktikus oszcillációs index és a felszíni hőmérséklet közötti korrelációs együttható) és ezek 1950-2099 között várható változása (jobb) a december-február hónapokban Forrás: Haszpra et al., J. Climate (2020) 33 (8): 3107–3124. A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de abban, hogy milyen telünk lesz 2020-ban, lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatóak az Északi-sark körüli térség légnyomásában.
Az északi pólus térsége felett a magaslégkörben állandóan egy hatalmas örvényben forgásban van a levegő. Ezt a több ezer kilométer átmérőjű forgó légtömeget hívják poláris örvény nek. Mivel a poláris örvény erősségét az Egyenlítő és sarok közötti hőmérsékletkülönbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb. A poláris örvény határánál – az északi hideg és száraz, valamint a déli meleg és nedves légtömegek találkozásánál –, úgy 7-12 km magasságban egy erős légáramlat halad körbe-körbe az északi félteke kontinensei és óceánjai felett: ez az ún. futóáramlás vagy jet stream. Ha a poláris örvény erős, a futóáramlás is az, nyomvonala pedig északabbra húzódik, és nem engedi kitörni az Északi-sark körzetéből a hideg légtömegeket. Ha azonban a poláris örvény gyenge, a futóáramlás is gyengül, szakaszonként délebbre húzódik, és gyakran nem tudja útját állni egy-egy leszakadó hideg légtömegnek. Valahogy úgy képzelhetjük el, mintha az Északi-sark körül egy láthatatlan gumigyűrű húzódna, mely a poláris örvény erősödésével szorosra húzódik a pólus körül, gyengülésével pedig kilazul, tágabbá és hullámossá válik.
Valahogy úgy képzelhetjük el, mintha az Északi-sark körül egy láthatatlan gumigyűrű húzódna, mely a poláris örvény erősödésével szorosra húzódik a pólus körül, gyengülésével pedig kilazul, tágabbá és hullámossá válik. A klímaváltozás idén is erősen rányomja bélyegét a téli időjárásra. Az aszályos tavasz és az utóbbi évekhez képest szokatlanul csapadékos nyár után egyre több embert foglalkoztat a kérdés: mi várható télen? A magyar kutatók már nagyjából körül tudják írni, hogy milyen időjárásra számíthatunk év végén és a következő év elején. Egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes időszakok váltogatják majd egymást 2020/2021 telén – írja az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Az utóbbi évek az északi mérsékelt égövben egyre változékonyabb teleket hoztak. Nem ritkán extrém hóviharok söpörnek végig az észak-amerikai vagy az eurázsiai kontinensen, máskor pedig egészen enyhe időjárási viszonyokat tapasztalnak távoli északi vidékeken is.
Ennek keleti oldala és az ÉK-Európa feletti ciklon között pedig északi az áramlás, ami még nedves is, mivel a vízfelszín felett halad, mire elér hozzánk. De ritkábban az is előfordulhat, hogy a teknő az USA középső részei felett marad, a keleti oldalán pedig erős melegadvekciót okoz Grönland irányába, ami az Azori magasnyomással összekapcsolódva kialakítja azt a magasnyomású gerincet, ami blokkolja a nyugati áramlást. Januárban egy ilyen AC középpontja a Brit-szigetektől DNy-ra volt és szokatlanul tartósan megmaradt. Ez egy klasszikus blocking volt. A ciklonok ezt megkerülve érkeztek Európa fölé, az AC keleti oldalán pedig északi áramlással érkezett a hideg, sarkvidéki (tengeri) levegő, ami az Alpoknak nekiütközve feltorlódott, és tartós havazásokat okozott (Nordstau). Én inkább ezekben bízom. Egy '87 megismétlődésére nem fogadnék, mert arra nagyon kicsi az esély. Irodalom:... range-2/polar-vortex-what-is-it-and-its-signi...... l-weather/polar-vortex-under-attack-stratosph...... l-weather/polar-vortex-attack-stratospheric-w... Feladó: skioutlet Dátum: 2019.
Január 6-ától lényegében egész hónapra marad az erős fagy, és többször előfordul intenzív hóesés. Februárra sem enyhül az éveken keresztül olyannyira várt, de ebben a mennyiségben már valószínűleg a legtöbbek számára zavaró hó, az intenzív fagy és a szelesebb napok váltják egymást. A válasz az inverzió, vagyis az a jelenség, amikor a felszínközeli levegő hőmérséklete magasabb, mint a felette húzódó légrétegeké. A sokáig felettünk terpeszkedő vastag felhőzet elzárta a napsugarak útját, így a talaj nem tudott felmelegedni, az alsó 600-700 méteren a levegő hőmérséklete jóval hidegebb, mint a fölötte lévő légrétegeké. A hétfői hidegfronttal megélénkült a szél, ami alaposan átkeverte felettünk a levegőt, így a felszín közelében is felmelegedés történt – magyarázza Molnár László. Ilyen meleg lett volna korábban is, ha számottevő szél érkezik, vagy nem lett volna felhős az ég. A következő napokban "maradunk" a ciklon meleg oldalán, 31-én, csütörtökön érkezik majd egy újabb, gyenge hidegfront.