A Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület híres jogtudósok életét bemutató rövid írások mellett legfontosabb eljárási kódexeink rövid ismertetésére is törekszik hatálybalépésük alkalmából. Jelen írásunkban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket. ) mutatjuk be. A Ket. 2005. november 1-jén, 16 évvel ezelőtt lépett hatályba. Az 1999-ben kihirdetett 1052/1999. (V. 21. ) Kormányhatározat értelmében felül kellett vizsgálni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. Az eljárás felfüggesztése eljárási határidő túllépése esetén - Jogászvilág. törvényt. Az előkészítő munkálatokra kodifikációs bizottság jött létre, amelynek feladata egy, a modern közigazgatásnak megfelelő egységes közigazgatási eljárási törvény kidolgozása volt. A Kilényi Géza vezette bizottság 2001 decemberére a szabályozási koncepciót, 2002 júniusára pedig már az új eljárási törvény normaszövegét is elkészítette. [1] A Ket. hatálybalépése napján 11 fejezetből állt, szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
tárgyi hatálya nem kiterjed ki (szabálysértési eljárás, választási eljárás, területszervezési eljárás), vagyis ezeknél az eljárásoknál a Ket. szabályait nem lehet alkalmazni, ezek eljárási szabályait külön törvényekben találhatjuk meg [2004. tv. 13. § (1) bek. a) pont]. b) Részlegesen kivett eljárások: a Ket. szabályait meghatározott eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az irányadó másik törvény, ami az adott eljárást szabályozza, eltérő szabályokat nem állapít meg - vagyis itt a különös eljárási szabály lesz az elsődlegesen alkalmazandó - (pl. az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárások, a piac felügyeleti és piac szabályozásával kapcsolatos eljárások, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás, kisajátítási eljárás) [2004. § (2) bek. Építési jog | 01.3. A közigazgatási eljárási törvény (Hatály: 2017. december 31. napjáig). ]. c) A Ket. egyes rendelkezései lehetővé teszik, hogy a különös eljárási szabályok eltérjenek a Ket. szabályaitól [1]. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006: LIII.
A 2018. január 1-től hatályos Közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perek szabályaiban jelentős változásokat hozott, és ez tovább módosult – többek között – a 2019. évi CXXVII. törvény, 2021. évi CXXII. törvény és a 2021. évi CXXXIV. Közigazgatási eljárási törvény. törvény eredményeként. A közigazgatási perek köre számottevően kibővült. Ennek értelmében Ön közigazgatási jogvitában eljáró bírósághoz fordulhat, ha a közigazgatási döntések felülvizsgálatát kéri, ha jogsértőnek tartja, hogy egy közigazgatási szerv nem tett eleget eljárási kötelezettségének (pl. kérelmét nem bírálta el), ha jogi problémája közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos, vagy ilyen jogviszonnyal összefüggésben keletkezett kár megtérítését kívánja, ahogy a közigazgatási jogviszonyból származó tények megállapítása is a közigazgatási jogvitában eljáró bíróságtól kérhető. A keresetlevelet – főszabály szerint – az eljárt közigazgatási szervnél, többfokú közigazgatási eljárásban (tipikusan fellebbezés eredményeként) hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell előterjesztenie.
Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. A határidő túllépése: Ha a hatóság határidőben nem intézkedik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 43. Ügyintézés - A közigazgatási hatósági eljárás. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottakról, az ügyintézési határidőt túllépi, vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.
A koncepciót a Közigazgatási Hatósági Eljárási Törvény Kodifikációs Bizottsága készítette el, s a munka olyan szakaszba jutott, hogy elérkezett az ideje annak széleskörű megismertetésére. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a hatályban lévő eljárási törvény – a szakemberek által jól ismert hiányosságai ellenére is – jól használható, nincs olyan jogalkotási kényszer, ami miatt el lehetne tekinteni a megalapozott előkészítő tevékenységtől. A koncepció részletes áttekintést ad a hazai szabályozási előzményekről, úgy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, mint az azt átfogóan módosító 1981. évi I. törvény keletkezési körülményeiről, alapelveiről. A változtatási szándék a következő pontok köré csoportosítható: – az ügyféli jogok, s azok garanciái, – az eljárási fórumrendszer, és a jogorvoslatok, – a rendkívüli jogorvoslatok, – a nem magyar állampolgárok, illetőleg nem magyar anyanyelvűek jogai, – a bírósági út, mint a végrehajtást halasztó fórum, – a végrehajtás csekély hatékonysága, – a bíróságok kérdése, – az eljárási költségek szabályozása, – a titokvédelem érvényesítése, – a korszerű technikai eszközök igénybevétele.
Úgy ítélte meg, az ügye észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való alapvető eljárási jog sérelme azzal következett be, hogy az eljárás ideje meghosszabbodott, ezért a keresetének helyt kellett volna adni, a bíróságnak értékelnie kellett volna az eljárási szabálysértések összeadódó hatását. A Kúria megállapításai Az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésére az ügyintézési határidőn túl került sor. Ebből a szempontból nem volt jelentősége annak, hogy az ügyintézési határidő pontosan mely napon járt le, hiszen annak elmulasztása a felperes felülvizsgálati kérelmétől eltérő, jogerős ítéletben foglalt számítási mód szerint is megállapítható volt. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a tisztességes ügyintézéshez való jog egy-egy szelvényjogaként mondja ki, mind az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jogot, mind a hatóságokat terhelő indokolási kötelezettséget.
A hatóság az ügyfél kérelmére a határidő-túllépésről igazolást állít ki. A határidő számítása: A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.