Az újabb idők kulturális rendezvényeinek közül a nemzetközi rangra lépett Bartók Plusz Operafesztivál után "az opera magyar fővárosa", a nemzetközi filmes szakmában előkelő rangot kivívott Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak köszönhetően a "film magyar fővárosa", sőt, a Miskolci Galériában 1961 óta megrendezett grafikai biennálé, majd triennálé-sorozat után a "grafika magyar fővárosa" megnevezések illetik.
Cassanó Miskolcra költözött, később itt nősült meg, de sajátos tény, hogy a színház építését nem felügyelte. Az építkezés az ezt követő két évben részben a forradalom, részben pénzhiány miatt lelassult, csak az 1850-es évek elején gyorsult fel ismét, részben annak is köszönhetően, hogy 1857-re várták Ferenc József látogatását a városba. 1857-ben újabb részvényeket bocsátottak ki, s Szathmáry Király Pál minden követ megmozgatott a határidő tartására, s valóban, el is készült a külső, a látványos belső tér, a színpad és az öltözők. Az új színházépületet az építkezés megkezdésének 10. évfordulóján, 1857. szeptember 3-án nyitották meg Vörösmarty Marót bán című darabjával. Miskolci Színház Története – Jegy.Hu | Színház. A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is, de a pesti színészet színe-java is megjelent. Ekkor már Miskolcon tartózkodott Ferenc József is, de végül nem vett részt a megnyitón, mert az őt a megyehatáron váró Szirmai István gróf az izgalmaktól gutaütést kapott, és a kórházban meghalt.
A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben, a város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. Bemutatjuk Miskolcot – A Miskolci Nemzeti Színház | Wikipédia Miskolc-műhely. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.
A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre. Éder György társulatának tagjai - Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné - a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre. Az opera olyan, hogy ha az előadásokon nem jelennek meg az angyalok, akkor semmit nem ér. Ahhoz pedig, hogy az angyalok megjelenjenek, nyugalomra és bizalomra van szükség a próbafolyamat alatt, és az én dolgom ezt megteremteni – hangsúlyozza a rendező. A Hunyadi László operának rengeteg változata van, éppen ezért minden színpadra állítás alkalmával új megfogalmazást nyer a darab. Az ármánykodás kulcsfontosságú ebben az operában, ami megjelenik a zenében is, tudjuk meg Cser Ádám zenei vezetőtől. – Rendkívül drámai és gyorsan pergő események sora Erkel műve. Jelen előadásban a legfontosabb szempont ez a fajta drámaiság. Nem a poézis, ami a hosszan kifejtős verziókban hallható és látható, hanem hogy a hallgatóság hirtelen és nagy erővel találkozzon ezzel a darabbal és a témájával.
A következő felújításra 1902-ben került sor: ablakvágással a színpad természetes megvilágítását segítették elő, új öltözőket építettek, bevezették a villanyvilágítást, a színpad előtt kialakították a zenekari árkot, próbatermet és új igazgatói szobát hoztak létre (addig egyik sem volt). A felújítást Stimm Lajos átgondolt tervei alapján hajtották végre. Az átalakított színház húsvétvasárnapi nyitóünnepségére a köszöntő szöveget Herczeg Ferenc írta, Márkus Emília mondta el. 1914-ben az addig részvénytársasági tulajdonban lévő színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át. 1925–26-ban ismét jelentősebb felújítást hajtottak végre, építésze Vágó László volt. A színház nézőterét 400 fővel bővítették, parkettázták ez egész belső teret, a bejáratnál lévő előtérben díszes oszlopcsarnokot alakítottak ki, s erre karzatot nyitottak az emeletről. A felújításról a bal oldali előtérben ma is látható márványtáblán emlékeztek meg. Ezen kiemelik Hodobay Sándor polgármester nevét, az ő kezdeményezésének, energiájának köszönhető a sikeres megvalósítás.
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Van elérhető jegy Programok népszerűség szerint Események időpont szerint Az új városcímer korábbi ábrázolások ötvözésével jött létre. Pajzsán Szent István király mellképe látható, fölötte egyik kezében szőlőfürtöt, másik kezében búzakalászokat tartó hajdú. Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg. 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Az elmúlt évszázadokban Miskolc sorozatosan élte át megpróbáltatásokat, melyek bár megrendítették a várost, egyre szilárdabb településként töltötte be társadalmi, gazdasági és politikai funkcióját. A kohászati múltja miatt korábban "acélvárosnak" nevezett Miskolc az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül és vált egyre inkább a dicső jelzők fővárosává.