A magyar családi viszonyok szövevényes tengerében rengeteg eltérő típusú kérdés érkezik az ingatlanjogászokhoz és szakértőkhöz. Lássunk egy olvasói levelet és egy speciális problémát. Dr. Horváth kimerítő részletességgel válaszol! Kérdés "Tisztelt Horváth Úr! Segítségét szeretném kérni egy elég érdekes ügyben. Házasságom előtt szüleim vásároltak nekem egy telket melyre egy családi házat építettünk. Következő évben férjhez mentem, 25 év házasság után férjem meghalt. Férjem első házasságából van két felnőtt korú gyerek. Örökölhetnek-e a férjem gyerekei a nevemen lévő ingatlanból? Kényes kérdések: öröklés előző házasságból született gyermek esetén - Ingatlanbazár Blog. Válaszát előre is megköszönöm. " Válasz Kedves XY! Az alábbiakban idézek egy internetes web-helyről, mert érthetően megírja és magyarázza a külön tulajdon, házastársi külön vagyon fogalmát. Az Ön előadása szerint a lakóingatlan már a házasságkötés előtt megvolt. Így az ingatlan az Ön külön vagyonába tartozik, amely után a volt férj előző házasságából származó gyerekei a törvényes öröklés szabályai alapján nem örökölhetnek, amennyiben Ön a külön vagyoni jelleget bizonyítani tudja.
(A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni. ) A házastársak egymás közötti ajándékozása bevett szokás. Az ilyen ajándék – függetlenül annak fedezete forrásától – a megajándékozott különvagyona. A személyes használatra szolgáló tárgyak alatt elsősorban azokat a mindennapokban használt tárgyakat kell érteni, amelyek – rendeltetésüknél fogva – kizárólag egyik vagy másik fél használatára szolgálnak, és az esetek nagy részében – éppen rendeltetésükből adódóan – az illető házasfél neméhez is szorosan kapcsolódnak (ruhaneműk, férfi, női testápoló szerek, eszközök, szépítőszerek, valamelyik fél egészségi állapota miatt megkívánt orvosi segédeszközök stb. Index - Kultúr - Nyársra tűzött életek. ). Nem minősülnek személyes használatra szolgáló tárgynak a kizárólag egyik vagy másik fél által használt tárgyak, ha azok rendeltetésüknél fogva nem kapcsolódnak kizárólag egyik vagy másik fél személyéhez. Vagyis a személyes használatra szolgáló tárgyak körét nem a tényleges személyes használat, hanem a tárgyak eleve valamelyik fél használatára rendeltetett volta határozza meg.
S miközben körbe ülték a tüzet, melynek füstje koromfeketére színezte a falakat, Béla a kamumangalicát figyelte, azt hallgatta, hogyan serceg a jószág zsírja. Mintha az állat könnyét hullajtotta volna. A szalonna zokogott a tűz fölött, Béla pedig egy idő után már teli torokból üvöltötte, hogy "Kárba veszett idők tudom, nincsenek. Kárba veszett idők. " Budapest, 1958. február 14. Szalonnasütés a János-hegyi kilátónál a február 14-én rendezett őrsi portya végén. Az ország kerületi, központi, járási és megyei úttörőházainak vezetői egyhetes továbbképző táborozáson vesznek részt Csillebércen. Fotó: Lónyai Mária / MTI Nemzeti Fotótár Galgamácsa, 1960. május 4. Házassági vagyonjogról általánosan | Házassági szerződés. A MÁV A / II-es Mozgó Építésvezetőségének szakemberei korszerűsítik a Galgamácsa és Nógrádkövesd közötti egyvágányú vasútvonalat. A 22 kilométeres szakaszon nemcsak a 60-70 éves síneket, hanem az alépítményt is kicserélik. A képen: a megfeszített munka után jólesik a frissen sült szalonna. Fotó: Lajos György / MTI Nemzeti Fotótár Budapest, 1965. május 2.
Ez a vagyonjogi rendszer egyfajta keveréke a törvényes vagyonjogi rendszernek és a vagyonelkülönítési rendszernek. Lényege, hogy amennyiben a házastársak/házasulók a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszer alkalmazásában állapodnak meg akár a vagyonuk egészére, akár annak csak meghatározott részeire (pl. : csak egy ingatlanra, vagy csak egy gazdasági társaságban részesedésre) úgy a felek a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, tehát nem alakul ki olyan házastársi közös vagyon közöttük, mint a törvényes vagyonjogi rendszerben. Ez azt jelenti tehát, hogy amíg a felek között fennáll a házassági életközösség, addig akár a feleség, akár a férj szerez bármilyen vagyontárgyat bármilyen jogcímen, az azé a félé marad, aki szerzi, tehát nem lesz a közös vagyon része és kizárólag az a házastárs rendelkezhet vele aki szerezte, a másik házastárs beleegyezése, esetleges engedélye nélkül. Az együttélés ideje alatt mindkét fél önálló vagyonszerző marad, a felek az általuk szerzett vagyonnal önállóan gazdálkodnak, tehát az életközösség alatt bármelyik által szerzett vagyontárgy a szerző fél saját, különvagyona lesz, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen vagyonjogi rendszerben ha egyik vagy másik fél kötelezettséget vállal valaminek a teljesítésére, azért csak és kizárólag az a fél felel, aki a kötelezettséget önállóan vállalta, a másik fél ezért nem felel.
Egy házasság felbontása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a házasság alatt összegyűjtött vagyonból kit mi illet meg. A legnagyobb viták a vagyon elosztása körül alakulnak ki. Általában a felek a vagyon felét szokták maguknak követelni, de vajon ez minden esetben helytálló? Először is tisztázzuk, hogy mi a közös vagyon. A házastársi vagyonközösség esetén a közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak (ez lehet ingó, ingatlan), amelyeket a házasság alatt (vagyonközösség fennállása idején) együtt vagy külön szereztek a felek. De ugyancsak a közös vagyon része a vagyontárgyak terhei (pl. egy autó fenntartásának költségei, egy ingatlan fenntartása), illetve a házasság alatt bármely házastárs által vállalt kötelezettségekből eredő tartozások at (pl. tipikus egy hitel). A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Ezt nevezzük ún. törvényes vagyonjogi rendszer nek. Nem minden esetben keletkezik egy házasság fennállása alatt közös vagyon, ugyanis már a házasulók vagy akár később a házastársak vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára vagyonjogi szerződés sel rendezhetik.