"Tanulmányunk azt mutatja, hogy azok az emberek, akik több kognitívan stimuláló tevékenységet végeznek, késleltethetik a demencia kialakulásának életkorát. Fontos megjegyezni, hogy miután figyelembe vettük a kognitív aktivitás késői életkori szintjét, sem az iskolai végzettség, sem a korai életkori kognitív aktivitás nem volt összefüggésben azzal az életkorral, amikor egy személynél Alzheimer-demencia alakult ki. Alzheimer kór okai en. Kutatásunk azt sugallja, hogy a kognitív aktivitás és a demencia kialakulásának életkora közötti kapcsolatot elsősorban a későbbi életkorban végzett tevékenységek határozzák meg" – magyarázta az eredményeket Wilson. A fordított ok-okozati összefüggés kizárása A kutatók tesztelték azt az alternatív hipotézist, hogy az alacsony kognitív aktivitás inkább a demencia jele, mint oka lehet. Megvizsgálták 695 olyan ember agyát, akik a vizsgálat során haltak meg. Ennek során nem találtak azonban kapcsolatot aközött, hogy az emberek kognitív aktivitása és az agyukban lévő Alzheimer-kór markerei között.
A pszichés problémák közül a szorongás, a pánikbetegség, a PTSD egyik tünete is lehet a kézremegés. Különböző kábítószerek vagy élvezeti szerek is okozhatnak kézremegést. A tünet vagy túladagoláskor, vagy pedig az elvonáskor jelentkezhet. Nagyon jellemző például, hogy a túl sok koffein hatására kezd remegni a kezünk. Az alkoholisták esetében jellegzetes tünet a reggeli ébredés utáni erős, zavaró, jellegzetes mintázatú kézremegés. Gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet a kézremegés, így az asztma elleni szerek, a kortikoszteroidok, a pszichiátriai vagy neurológiai problémák kezelésére szedett gyógyszerek, antidepresszánsok is okozhatnak kézremegést. Kézremegés oka: ebből tudhatja, hogy pszichés vagy szervi baj okozza - EgészségKalauz. Vitaminhiány, magnéziumhiány is állhat a probléma hátterében. Mi állhat még a háttérben? A neurológiai betegségek gyakori tünete a kézremegés, főként akkor, ha az agy mozgáskontrollért felelős területe is érintett. A szklerózis multiplexet és a Parkinson-kórt rendkívül gyakran kíséri kézremegés, annak jellege, amplitúdója és egyéb jellegzetességei a diagnózist is segíthetik.
Bizonyos tüneteket, az emlékezet és gondolkodás zavarait az Alzheimer-kóron kívül okozhatja más betegség, például érelmeszesedés vagy depresszió is, a kivizsgálás mindenképp elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjék, és a kezelés megkezdődhessék. Az Alzheimer-kór kezelése Mivel ma még nem ismerjük az agy boncoláskor kimutatható, kóros fehérje-lerakódások kialakulásának és az idegpályák pusztulásának mechanizmusát, oki kezelés sem ismert, amely a betegséget meggyógyíthatná. Az Alzheimer-kór meglepő okai | Házipatika. A gyógyszeres kezelés egy részről a neurotranszmitterek megváltozott szintjének beállításán, másrészről az izgalmi neurotranszmisszió (idegi ingerületátvitel) kóros kiváltódásának, az úgynevezett háttérzajnak a csökkentésén alapul. Az acetilkolin bontását végző acetilkolin-észteráz enzim bénításával növelhető az acetilkolin mennyisége, s ezáltal javulnak az Alzheimer-kór tünetei is. A gyors hanyatlás megfékezhető, lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek, sőt olykor a közepes és súlyos mértékű demencia tünetei is enyhülhetnek.
Nemcsak pszichés megnyilvánulásai vannak, hanem a test működésére is hatást gyakorol. Bővebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk vele! A tudósok szerint a traumával járó stressz gyulladást okoz az agyban, amely sérülékennyé teszi hosszú távon az olyan betegségekkel szemben, mint az elbutulás. A sok trauma pedig depressziót okozhat, amely a demencia egyik rizikófaktora. OTSZ Online - Az Alzheimer-kór lehetséges okai. Dr. Maria Carrillo, az amerikai Alzheimer Egyesület szakértője szerint a 27-es lista mellett szóba jöhetnek még olyan tapasztalatok, mint az iskolaváltás, a költözés - ezek szintén kárt okozó traumák. "A stresszes események egész életünk folyamán elkísérnek, számtalan különböző dolog tud használni és ártani is. Az elbutulással és az agy egészségével az egész élet alatt foglalkozni kell, nem csak idősebb korban. Már a születés pillanatától figyelni kell az agyunk állapotára, ha nem korábban" - magyarázta. A hétköznapi stressz is öregbíti az agyunkat Az amerikai Wisconsin Orvosi Egyetem 1320 ember adatát elemezte, átlagban 58 évesekét, akik információt szolgáltattak az őket ért stresszes tapasztalataikról, valamint részt vettek memória- és gondolkodási tesztekben.