Hány ember vállalja a magyar nemzetiséget - magyar szempontból ez az idei szlovákiai népszámlálás legfontosabb tétje, és egyben kérdése is. A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak, 40 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben. Szociológusok arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A becslések 20 ezertől 50 ezerig terjedő csökkenéssel számolnak. Kiderült, hány magyar él Szlovákiában. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek. A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytattak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat. A kormánykoalícióban részt vevő Híd párt, valamint a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) egyaránt hangsúlyozták: a népszámlálás eredménye rendkívül fontos, nagyon sok vonzata van, és a következő 10 évre meghatározza a nemzetiségi lét feltételeit. Számos területen ettől függenek majd a magyarság jogai és lehetőségei.
Orosz Örs, az Összefogás-platform elnökének értékelése szerint az elmúlt évtizedben lassult a magyarság fogyása, azonban ez szerinte a mostani magyar kormány minden eddiginél sikeresebb nemzetpolitikájának köszönhető. "Ez volt az első évtized, hogy Magyarország a határon túli közösségeit nemcsak kulturálisan, de gazdaságilag is felkarolta. Hány Magyar Él Szlovákiában. A társadalmunk széles rétegei érezhették úgy, hogy a nemzet törődik velük" – írta Orosz a Facebookon. Az MKP-platformnál is hasonlóan látják: annak, hogy "megkapaszkodtunk", az az oka szerintük, "hogy a magyarországi polgári kormány immár bő egy évtizede következetes és hatékony nemzetpolitikát folytat. Eme szilárd támásznak és támogatásnak a gyümölcseit nemcsak anyagi mivoltukban élvezzük, de a felvidéki magyarság lelki állapota, közösségi kondíciója is javulófélben van általa". Ha tehát abban nincs is egyetértés, hogy akkor mennyivel fogyott a magyarság száma, abban nagyjából egyetértenek a Szövetséget alkotó platformok politikusai, hogy a korábbi évtizedekhez képest lassult a magyarok fogyása, ahogy azt is egységesen követelik, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésénél a hatóságok a második helyen jelölt nemzetiséget ugyanolyan súllyal vegyék figyelembe, mint az első helyen jelöltet.
Ehhez Szlovákiában arra van szükség, hogy két egymást követő népszámláláson az adott településen a kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a 15 százalékot. A döntést követően Bukovszky László felhívta figyelmet a kisebbségekre vonatkozó népszámlálási adatok stratégiai fontosságára. "Olyan adatok vannak a kezünkben, amilyenekre számítottunk, és ezekből indulhatnak ki az egyes nemzetiségek, az állam és az önkormányzatok is. Örülök, hogy a fáradozásunk nem volt hiábavaló és folytathatjuk a kisebbségi jogok bővítését" – fogalmazott a kormánybiztos. Amikor öt hónappal ezelőtt beszámoltam arról, hogy magyar szempontból csökkenés helyett létszámbeli stabilizációt hozott a szlovákiai népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdése, szóltam arról is: ez a megnyugtatónak tűnő adat csak akkor válhat bizonyossággá, ha a cenzus eredményeinek értelmezése korrekt módon történik majd meg a kormány részéről. Hány magyar lesz Szlovákiában? - Nemzeti.net. Konkrétan: mivel kérdőívekben először a "Mi az ön nemzetisége? ", majd az "Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát? "
Ennek az újfajta számításnak köszönhetően szinte minden nemzetiség száma nőtt Magyarországon az előző népszámlálási adatokhoz képest. Szlovákiában először idén fognak rákérdezni a második nemzetiségre, mégpedig úgy, hogy az első nemzetiség megvallása után egy alkérdés formájában lehetőség nyílik egy második nemzetiség megjelölésére is. Előkészítették vagy sem? A népszámlálás előkészítése 2014 óta zajlik, a kormány 2017-ben jóváhagyta a szükséges akciótervet, 2019-ben pedig törvény is született a népszámlálásról. A nemzetiségeket érintő kérdésekről szóló egyeztetések is már 2016-ben megkezdődtek. Ennek keretében kéthavonta ülésező munkacsoport jött létre, a kérdéseket fókuszcsoportokon is lemérték, ennek tapasztalatairól több tanulmány született. A kormány kisebbségi bizottsága, amelynek elnöke és 5 tagja is magyar nemzetiségű, 15 alkalommal foglalkozott a kérdéssel. Mindennek azért van szerepe, mert pár héttel a népszámlálás kezdete előtt felmerült, hogy megfelelően elő volt-e készítve a második nemzetiségre vonatkozó alkérdés.
Abban azonban egyetértés van, hogy lassult a magyarok fogyása. Van, aki szerint ez a Most-Híd vegyespártnak köszönhető, és van, aki szerint a magyar kormánynak. Csütörtökön hozta nyilvánosságra a szlovák statisztikai hivatal a 2021-ben lezajlott népszámlálásnak a nemzetiségek létszámára vonatkozó adatait. Ez a szlovákiai magyarok számára azért különösen fontos, mert a kisebbségi nyelvhasználati jogok helyi alkalmazása függ attól, hogy mekkora a magát magyarnak vallók aránya egy-egy településen: ahhoz, hogy egy falu vagy város vasúti és buszmegállóira ki lehessen írni, vagy a menetrendeken fel lehessen tüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén, és lehessen azt használni a hivatali érintkezésben, az szükséges, hogy az adott településen két egymást követő népszámláláson elérje a kisebbség aránya a lakosság 15 százalékát. Emellett közösségformáló hatása is van annak, hogy a magyarok számszerűen tudják, hogy mennyien vannak Szlovákiában: ha drámai a fogyás az előző népszámláláshoz képest, az a közösség kollektív hangulatának is rosszat tesz.