Viszont az eddigi eredmények alapján szakemberek úgy gondolják, hogy a mobilozás miatti alvásproblémákért legnagyobb mértékben kognitív és pszichológiai faktorok felelhetnek, nem pedig a kijelzőkből a szemekbe jutó kék fény. Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!
Míg az UV-sugárzás káros hatásaival többnyire tisztában vagyunk, az kevésbé köztudott, hogy a látható tartományba tartozó kék fény is hatással van az emberi szervezetre, előnyei és ártalmai is lehetnek. Mivel a modern készülékeink által kibocsátott mesterséges fény zöme ebbe a tartományba tartozik, érdemes megvizsgálni közelebbről is a biológiai hatásait, van-e szükség a kék fény szűrésére. ▾ Görgessen tovább, cikkünk az ajánló után folytatódik! ▾ A látható fény a 380 és 780 nanométer közötti hullámhossz-tartományba tartozik, ennél alacsonyabb az ultraviola (UV), magasabb pedig az infravörös fény (IR) tartomány, amely a szemünknek láthatatlan. A látható fény spektrumából mostanában nagyobb figyelem hárul a 380 és 500 nm közötti tartományban levő kék fényre, mivel a modern készülékek, monitorok, kijelzők, a mesterséges fényforrások zöme is ilyen fényt bocsát ki. A kék fény jótékony és káros hatásai A kék fény segíthet elűzni a depressziót és az álmatlanságot, viszont – különösen a 380-440 nm közötti hullámhosszú, nagy energiájú kék ibolya fény – szűrés nélkül jutva a szem belsejébe, fájdalmas kötő- és szaruhártya-gyulladást okozhat, és károsíthatja a szem legérzékenyebb részét, a retinát is.
Megállapították, hogy az egerek retinális ganglionsejtjeinek 2 százaléka tartalmaz melanopszint, és hogy az embernél is megtalálható ez a fehérje, melynek segítségével ezek a sejtek közvetlenül is képesek a fényérzékelésre. A retina felépítése: a kép bal szélén a ganglionsejtes réteg látható, míg a jobb oldalán a csapok és pálcikák Az anatómiai vizsgálatok során rájöttek, hogy a speciális idegsejtek nem a látókéreggel, hanem az agy központi biológiai órájával, a szuprakiazmatikus maggal állnak kapcsolatban. A fényérzékelés révén tehát jelentős szerepük van a napi ritmus kialakításában, ám ezért nem egyedül felelnek, hanem a megfelelő alvás-ébrenlét ciklus kialakításához mindhárom fényérzékelő sejttípusra szükség van: a csapokra, a pálcikákra és a melanopszint tartalmazó ganglionsejtekre is. A fény ereje A melanopszint tartalmazó idegsejtek elsősorban a 480 nanométer körüli kék fényre érzékenyek, így ez az a fény, amelynek a leginkább hatása van a biológiai óránkra. A modern lámpák fénye pedig egyre kékebb lesz.
"A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár. Az embereket mindig is érte kék fény, ennek fontos szerepe van a bioritmus beállításában, és kedélyjavító hatása is van, tehát nem az elektronikus készülékekkel jelent meg az életünkben. Ám régebben nem olyan dózisban és nem olyan formában áradt felénk a kék fény, mint manapság. A minket körülvevő technikai eszközök (LED-képernyők, plazmatévék, telefonok, laptopok, tabletek, asztali gépek monitorai stb. ) és LED-es égők szintén ilyen fényt bocsátanak ki, így zárt térben is lényegében bárhol, bármikor szembesülhetünk vele. A kék fény a magyar lakosság 90 százalékát érinti, mégsem vesszük elég komolyan az esetleges káros hatásait" – mondja dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa. Hogyan befolyásolja a hormonháztartásunkat? A különböző hullámhosszú fények hatással vannak a szervezetünkre, így előnyei és ártalmai is lehetnek. Befolyásolják a nappalok és éjszakák ritmusát, az alvás és az ébrenlét idejét, a hangulatunkat, közérzetünket.
Az immunrendszerre is hatással lehet a kék fény A kék fény ezzel együtt akár a vírusokkal szembeni ellenálló képességre is hatást gyakorolhat, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatot, a viselkedést, a memóriát és az immunrendszer működését is, ami pedig létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látást is, és növelheti a makuladegeneráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártya terület megbetegedésének kialakulását, mely eredendően egy időskori probléma. Hat tanács a jó alváshoz A kék fény pozitív és negatív hatásairól megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy a nyugodt, regeneráló alváshoz fontos lefekvés előtt egy órával már mellőzni a kütyüket és a vibráló fényeket, és ehelyett például olvasni, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni. Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary Attól függően, hogy pacsirta vagy bagoly vagy, 21:00 és 24:00 óra között legyél ágyban, és a felnőttek aludjanak 6-8 órát, a kamaszok pedig körülbelül 7-9-et - a kisgyermekek alvásigénye ennél is több.
Nem túlzás azt állítani, hogy ma már az emberek mindennapjaik jó részét különféle képernyők előtt töltik. Sokan számítógéppel dolgoznak, rendszeresen átpörgetik a híreket és a közösségimédia-felületeket a mobilon, este megnéznek egy-két sorozatrészt a laptopon vagy az okostévén, a köztes időszakokban pedig az üzenetküldő appokat bújják - tehát kékfény-árban úsznak. Ennek veszélyeiről dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa beszélt. A járvány miatt nőtt a képernyők előtt töltött idő hossza Az online töltött idő mennyiségét a koronavírus-járvány hatásai is növelték, hiszen március óta minden korábbinál jobban digitalizálódott az élet. Fotó: Viacheslav Peretiatko / Getty Images Hungary Az Eyesafe Nielsen-adatok alapján végzett becslése szerint a képernyő előtt töltött idő a napi 13 órát is meghaladta márciusban az USA-ban, ami az előző év azonos időszakához képest plusz 3, 5 órát jelent. A képernyők fénye az alvásra is hatással van - A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár.
Az éjszakai fénynek való kitettség negatív következményekkel járhat az emberi egészségre. De most japán kutatók új típusú fényt azonosítottak, amelynek csökkent következményei vannak az alvás közbeni fiziológiai változásokra. A hónapban megjelent tanulmányban Tudományos jelentései, a Tsukubai Egyetem kutatói összehasonlították az energiatakarékos tulajdonságaik miatt széles körben elfogadott fénykibocsátó diódák (LED) és a szerves fénykibocsátó diódák (OLED) hatását az alvás közben bekövetkező fizikai folyamatokra. A polikromatikus fehér LED-ek nagy mennyiségű kék fényt bocsátanak ki, amelyet számos negatív egészségügyi hatással, többek között az anyagcsere-egészséggel is összefüggenek. Ezzel szemben az OLED-k polikromatikus fehér fényt bocsátanak ki, amely kevesebb kék fényt tartalmaz. Az éjszakai LED- és OLED-expozíció hatását azonban nem hasonlították össze az alvás közbeni energia-anyagcsere változásaival kapcsolatban, amire a Tsukubai Egyetem kutatói törekedtek. "Az energia-anyagcsere fontos élettani folyamat, amelyet megváltoztat a fénysugárzás" - mondja a tanulmány vezető szerzője, Kumpei Tokuyama professzor.