Az arcüreggyulladásról röviden Az arckoponyát alkotó csontokon belül üregek találhatók, név szerint a következők: arcüreg, homloküreg, rostasejtek és az ékcsonti üreg. Ezeket összefoglaló néven orrmelléküregeknek nevezzük. Belső felületüket csillószőrös mirigyhám borítja. Valamennyi összeköttetésben áll az orrüreggel oly módon, hogy az orrüregben található félhold alakú nyílásba nyílnak. Arcüreggyulladás az allergia miatt. Amikor ennek a félholdnyílásnak a nyálkahártyáján bekövetkező, gyulladás okozta duzzanat elzárja az orrmelléküregeket, a bennük termelődő folyadék nem tud távozni. Ez gyakran eredményezi az orrmelléküregek, köztük a legnagyobb méretű arcüreg gyulladásának kialakulását. Szinte nincs olyan ember, akinek az életében ne fordulna elő a megbetegedés. Az arcüreggyulladás okai Az okok között legtöbbször valamilyen felső légúti fertőzés jelenléte említhető meg. Itt fontos kiemelni azt is, hogy a náthát például sokan nem veszik komolyan és nem fordítanak kellő figyelmet annak kezelésére. Ennek következtében számítani lehet szövődményként az arcüreggyulladás kialakulására.
Az arcüregek pneumatizációjának csökkenése pneumatizációs gátlásmelyet kóros folyamat savós, vagy gennyes exsudatum idéz elő, a röntgenképen fedettséget okoz, mert arcgyulladás jelei sugarak a levegőnél sűrűbb közegben jobban nyelődnek el. Ily módon sikerül az exsudatum kimutatása az arcüregekben. Az arcüreg röntgen OM rtg felvétellel viszont nem tudjuk elkülöníteni a savós folyadékot a gennyestől, viszont jól és gyakran látható a nyálkahártya megvastagodása, vagy arcüreg polipok is. A röntgenkép kiértékelésénél, az egyik oldali üregeket a másik oldaliakkal kell össze hasonlítani. Arcüreg gyulladás jelei. Kisterjedelmű üreg, még ha ép is, kevésbé látszik légtartónak, míg a nagy üreg még kóros állapotban is alig látszik fedettnek. Azoknak a leleteknek, melyeket az arc- és homloküreg átvilágításával kapunk, nincsen abszolút diagnosztikus értékük. A kétoldali üreg nem egyforma nagysága, a csontos falaik vastagságában mutatkozó különbség arcgyulladás jelei az egyáltalán nem ritkán észlelhető egyéb anatómiai variánsok, mint pl.
Mit lehet tenni a megelőzés érdekében? A vitaminok szedésén túl fontos, hogy fűtési szezon idején odafigyeljünk (legalább a hálószobában) a megfelelő párásításra, ezzel megelőzhetjük az orrnyálkahártya kiszáradását, illetve a szobában ne legyen magasabb a hőmérséklet, mint 21-22 °C. Ha nem működnek a házi gyógymódok, mikor kell már feltétlenül orvoshoz fordulni? Vírusos melléküreg-gyulladásnál a tünetek 5-6 nap alatt lényegesen enyhülnek vagy meg is szűnnek, és mivel vírusos fertőzésről van szó, ilyenkor az orvosok sem tudnak a tüneti kezelésen kívül egyebet javasolni. Amennyiben hat-hét napon belül nem következik be javulás, vagy esetleg rosszabbra fordul a helyzet, a tünetek súlyosbodnak, láz vagy gennyes orrfolyás jelentkezik – ami már egyértelműen egy bakteriális felülfertőződés jele –, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Milyen szövődmények következhetnek be? Arcüreg Gyulladás Jelei. A melléküreg-gyulladások súlyos szövődménye lehet, ha a gyulladásos folyamat beterjed a szemüregbe. Ez látásromlást, akár látásvesztést is okozhat.
Az arcüreggyulladás (mely érintheti az egyes üregeket külön-külön, de együttesen is) hátterében állhat fertőző betegség, de allergiás reakció, szénanátha is. Az arcüregek elhelyezkedése miatt gyulladt fog vagy a felső állkapocs betegsége is okozhat arcüreggyulladást, hiszen az üregeken keresztül a kórokozók erre a területre is eljuthatnak. Meglehetősen ritkán gombás fertőzés vagy az érintett területen kialakuló tumor is okozhat arcüreg-gyulladásos tüneteket. Mik az arcüreggyulladás tünetei? A betegség tünetei közé tartozik a tompa, nyomó, erőteljes fejfájás, az érintett terület kipirosodása, megduzzadása, és érzékennyé válása. Arcüreggyulladás, Arcgyulladás jelei. A fájdalom intenzívebbé válhat a fej mozgatásával, felkeléskor vagy lefekvéskor, amikor az arcüregekre nehezedő nyomás megváltozik. Egyéb jellegzetes tünetek az általános rosszullét, a láz, hidegrázás, az izomfájdalom, a nagy mennyiségű, sárgás-zöldes orrváladék, a köhögés, a nyirokcsomók megduzzadása, a fül- és állkapocsfájdalom. A legtöbb esetben az arcüreggyulladással összefüggő fejfájás ellen nem kell gyógyszert szedni, hiszen annak hátterében vírusok állnak.
A fertőzéseket leginkább a Haemophilus influenzae és Streptococcus pneumoniae, ritkább esetben Streptococcus pyogenes, Staphylococcus aureus és anaerob baktériumok idézik elő. A felső légúti fertőzések azonban nem eredményeznek minden esetben arcüreggyulladást. Bizonyos hajlamosító tényezők megléte esetén nagyobb az esély, hogy az orrnyálkahártya- gyulladásból létrejöjjön ez a betegség is. Ilyen lehet például felnőttek esetében az orrsövényferdülés és az orrpolip, gyerekeknél pedig a megnagyobbodott orrmandula. Asztmás, továbbá allergiás egyéneknél is gyakoribb a szóban forgó kórkép megjelenése. Rizikófaktort jelenthetnek az arcüreghez közel elhelyezkedő fogak (nagyőrlő, kisőrlő) gyökereiben képződő megbetegedések is. Az arcüreggyulladás tünetei A betegség a nátha során sokszor tapasztalt tünetekkel kezdődik, mint az orrdugulás, orrfolyás, köhögés, stb. Az arcüreg elzáródása révén feszülő fejfájás alakul ki. Jól megfigyelhető a nyomásra, kopogtatásra jelentkező lokális fájdalom az arccsontnak annak a részénél, amely mögött a gyulladás kialakult.
Bakteriológiai mintavételre akkor lehet szükség, ha az arcüreggyulladás antibiotikumos kezelésre sem reagál megfelelően. A mintavételből kitenyésztett baktériumok antibiotikum- érzékenységének vizsgálata alapján az orvos célzott terápiát rendel el. Az arcüreggyulladás kezelése A kezelés lényege a kiváltó okok megszüntetése a baktériumok kiirtásával és a gennyes váladék szabad lefolyásának, távozásának biztosításával. Tüneti kezelés is szükséges lehet bizonyos esetekben láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazásával. Először az orrnyálkahártyát lohasztó orrcseppek vagy orrspray-k használata célszerű. Nem ajánlatos azonban ezeket a szereket egy hétnél tovább alkalmazni, mert ennyi idő után gyulladást is előidézhetnek eredeti rendeltetésükkel ellentétes hatást kiváltva. Amennyiben a kezdeti kezelés sikertelen, jellemzően két hétig tartó antibiotikumos kúra válik indokolttá. Ha mindezek ellenére sem áll be javulás a beteg állapotában, antibiotikumos oldattal végzett arcüregöblítés hozhatja meg a várt eredményt akár néhány órán belül is.
Súlyosabb esetben, leginkább gyerekeknél magas láz is felléphet. Az arcüreggyulladás az esetek nagy többségében magától gyógyul, de hatékony kezelés hiányában a betegség akár több hétig is panaszokat okoz. Nem fordul elő sűrűn, de veszélyes szövődményként megjelenhet a fertőzés agyállomány történő terjedése is. Az arcüreggyulladás diagnosztizálása Több napon át tartó, súlyos tüneteket, köztük lázat is produkáló megbetegedés esetén célszerű orvost felkeresni. A diagnózis felállításához szükséges a beteg kikérdezésén túl fizikális vizsgálat, bizonyos esetekben különböző képalkotó vizsgálatok is indokoltak lehetnek. A fizikális vizsgálat során az arcüreg megkopogtatása a betegnek fájdalmat okoz, az orrtükrözés során pedig láthatóvá válik a gyulladtan duzzadt, vörös színű nyálkahártya, ahol gennyes váladék is megfigyelhető. A fentiek általában elegendőek a diagnosztizáláshoz, azonban súlyos, szövődményes helyzetekben indokolt lehet képalkotó igénybe vétele. A régebben alkalmazott röntgenvizsgálat eredményességét ma már többen vitatják, a CT segítségével végzett vizsgálat azonban megbízható információkat szolgáltat.