Ezek közé tartozik majd az is, ha az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, illetve ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és büntetését még nem töltötte le. Szintén Lázár János kezdeményezésre a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus indoklásában arra hivatkozott: így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet. A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg. Lényeges változások az öröklésben | www.krs.hu. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk.
A túlélő házastárs öröklési joga Amint már az előző cikkben említettük, a túlélő házastárs minden örökösi osztállyal szemben önálló örökös. Amíg a törvényes örökösök esetében alapfeltétel a rokonsági kötelék, az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy öröklési jogát nem befolyásolja a házasság időtartama, a házasságból született gyermekek, a közös lakóhely, akár egy folyamatban lévő válási eljárás vagy a házastársi életközösség megszűnése. Megváltozott öröklési szabalyok. Egyedüli feltétel, hogy a hagyaték megnyitásakor ne létezzen egy, a házasságot felbontó, végleges okirat. A túlélő házastárssal ellentétben, az élettársnak a törvény nem biztosít különleges státust. Az élettárs, a kapcsolat időtartamától függetlenül nem örököl az örökhagyó után, kivéve ha az örökhagyó erről végrendeletben másként nem rendelkezett. Az özvegy különleges státusa abban is megnyilvánul, hogy kötelesrész (a legközelebbi rokonoknak és házastársnak a törvény szerint járó minimumrészesedés) iletti meg, csakis személyesen örökölhet (kizárt a képviselet intézménye) és, a törvényes örökösöktől eltérően, nem csupán az örökség egy meghatározott hányada illeti meg, hanem más különleges jogokkal is rendelkezik.
Aki pl. Ausztriában él, de szüleinek vagyona Magyarországon fellelhető, a szülők utáni öröklés esetében Ausztriában folytathatja le az eljárást – mutatott rá a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Az ennek megfelelően bármely tagállamban lefolytatott hagyatéki eljárás eredményeként meghozott határozat, vagy a kiállított ún. európai öröklési bizonyítvány birtokában az örökösök már egy újabb hagyatéki eljárás nélkül juthatnak hozzá bármely tagállamban fellelhető hagyatéki vagyonhoz. Az utódlástervezés szempontjából fontos tény, hogy az öröklés előre tervezhetősége érdekében a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy az örökhagyó még életében kiválassza az alkalmazandó jogot. Ha pl. tehát az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Ausztria, de ő maga magyar állampolgár, az osztrák joggal szemben az állampolgársága szerinti, magyar jogot is kikötheti – hangsúlyozta végezetül dr. Megváltozott Öröklési Szabályok. Parragi Edina Katalin.
Az is megállapítható azonban, hogy az új rendelkezések egy részének tartalommal való megtöltése a bírói jogalkalmazásra vár – utalt rá végezetül dr. Kapetz Mónika.