Abstract A beismerő vallomás központi szerepet tölt be a büntetőeljárásban, a bizonyításban. A középkorban a beismerő vallomást a "bizonyítékok királynőjének" tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak. A beismerő vallomásból "trónfosztott királynő" lett, azonban az új Be. ismét a fejére tette a koronát. Akadályt jelentett/jelent a beismerő vallomás mindenáron és mindenfajta eszközzel való megszerzésében egyrészt a kényszervallatás büntetendőségének bevezetése, másrészt a bizonyítási tilalmak háromféle módon (bűncselekmény elkövetésével, más tiltott módon, és az eljárási résztvevők eljárási jogainak lényeges sérelmével) beszerzett bizonyítási eszközök kizárása. Mind a kényszervallatás, mind pedig a bizonyítási tilalmak három fajta módszerének alkalmazása a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok tagjainak tevékenységéhez köthetőek. A A beismerő vallomás melyike tekinthető fonáknak és melyik a színének? Melyik módszerrel megszerzettet zárjuk kik a bizonyítékok köréből, melyiknél lehet megállapítani, hogy a terhelt valódi, befolyástól mentes akaratát tükrözi?
A A beismerő vallomás melyike tekinthető fonáknak és melyik a színének? Melyik módszerrel megszerzettet zárjuk kik a bizonyítékok köréből, melyiknél lehet megállapítani, hogy a terhelt valódi, befolyástól mentes akaratát tükrözi? A kötet adatai: Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 272 oldal A tartalomból: Előszó I. Bevezetés II. A beismerő vallomás megszerzésének módozatai - a kezdetektől a XVIII. századig 1. Az ókor tortúrája 2. A bűnvádi eljárás jellegzetességei a középkorban 3. Az inkvizitórius eljárás jellemzői 4. Kínvallatás Magyarországon 5. Törekvések a tortúra eltörlésére Európában és Magyarországon III. A kínvallatás tilalmának kodifikációja Magyarországon 1. Törvénytervezetek 2. A kényszervallatás XIX. századi első, írott törvényi szabályozása Magyarországon és a bűnvádi perrendtartás tilalmai a terhelt kihallgatásánál 3. A II. világháború utáni korszak jellemzői a szocializmus időszaknak büntető anyagi és eljárási törvényei 4. A terhelt kihallgatásának szabályozása az 1989-es rendszerváltást követően, valamint a kényszervallatás a legújabb Btk.
Ennek motívuma lehet például a másért való felelősségvállalás, önfeláldozás, menekülés a nagyobb súlyú bűncselekményért való felelősség elől, pszichikai zavar. A tagadás is lehet igaz, ha valóban nem a terhelt az elkövető, de lehet hamis is, ha a terhelt ily módon akarja az eljáró szerveket félrevezetni, és megmenekülni a felelősségre vonás alól. Vannak olyan esetek, amikor a beismerő vallomásnak nagy a jelentősége, így különösen a felderítő jellegű vallomásnak, ha az újabb bűncselekmény megelőzéséhez vezethet, vagy olyan esetben, ha azt utólag más bizonyítási eszközök is igazolják, vagy amikor a közvetett bizonyítékokat a beismerő vallomás utólag igazolja vagy jól kiegészíti. A büntetőeljárásnak nem feladata és célja, hogy a bizonyítást a terhelt beismerő vallomására alapítsa, és a törvény nem is teszi lehetővé, még kevésbé szükségessé a beismerő vallomásnak bármi áron való megszerzését. IV. CÍM A TERHELT VALLOMÁSA [387] 1. A terhelt kihallgatása A terheltnek a büntetőeljárásban kettős jogállása van.
Büntetőeljárási jog | Digitális Tankönyvtár Beismerő vallomás a büntetőeljárásban magyarul Beismerő vallomás a büntetőeljárásban Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell. A terhelt beismerése esetén – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is. A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg vagy más módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni. < [389] 3. A terhelt vallomásának értékelése és jelentősége A terhelt vallomása igen fontos információkat tartalmazhat, akár tagadó a vallomás – feltéve, hogy a terhelt valóban nem elkövető –, akár beismerő – feltéve, hogy valóban a terhelt az elkövető. A kihallgatás során, különösen annak a kezdetén, gyakran bizonytalan, hogy tényleg a terhelt-e az elkövető. A nyomozás kezdetén nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem a terhelt az elkövető, az eljárás későbbi fázisaiban ez a valószínűség csökken. A nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság részéről gyakran bizonyul célszerű és indokolt magatartásnak, ha a terhelt vallomását ésszerű kétkedéssel fogadják, attól függetlenül, hogy beismerő vallomást tett-e, vagy tagadott.
Pl. :" Ügyész: Beismerő vallomás eseten ítélje a bíróság a vádlottat 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre. " Ebben az esetben, ha a vádlott úgy dönt, hogy beismerő vallomást tesz, a bíróság "felülről kötve" lesz az ügyészség indítványához. Ez azt jelenti, hogy súlyosabb ítéletet nem szabhat ki, enyhébbet természetesen igen. Fontos tudnia, hogy a beismerő vallomásnak a vádirattal teljes egészben egyezőnek kell lennie. Nem dönthet tehát úgy, hogy csak bizonyos cselekmények vonatkozásában ismeri el a felelősségét. A jogintézmény célja az eljárások lerövidítése, ugyanis beismerő vallomás esetén az ügy még aznap befejeződik. Ennek következtében nincs szükség évekig tartó bizonyítási eljárás lefolytatására. Ezért cserébe az alternatív indítványban szereplő büntetés általában a vádlott számára kedvező mértékű. Miért szükséges tapasztalt büntetőjogi ügyvédet megbízni a vádalku során? Az eljárás során rendkívül fontos a megfelelő védő megbízása. Elképzelhető, hogy beismerő vallomás nélkül is kedvezőbb döntés születne annál, mint amit egyezség megkötése esetén az ügyészség kínál.
-ban IV. A kényszervallatás törvényi tényállása és az elkövetés bizonyításának nehézségei 1. A kényszervallatás, mint hivatali bűncselekmény 2. Egység, többség, halmazat 3. Statisztikai adatok 4. Bizonyítási nehézségek a kényszervallatás miatt indított ügyekben 5. A kényszervallatás okai és Janus-arcúsága V. Nemzetközi szabályozás és az elvárások 1. Az ENSZ szabályozásai - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától napjainkig 2. Az Európa Tanács egyezményei 3. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megszegése esetén 4. A hazai hatóságok által lefolytatandó eljárásokkal kapcsolatos EJEB elvárások 5. A kényszervallatás napjainkban - az Amerikai Egyesült Államokban és Európában VI. Bizonyítás a büntetőeljárásban 1. A bizonyítás fogalma a büntetőeljárásban 2. A bizonyítás tárgya 3. A bizonyítékok szabad értékelésének elve 4. A bizonyítás törvényessége és a bizonyítási tilalmak 5. A "mérgezett fa gyümölcse mérgező és az ezüsttálca elve VII.
Az előbbiek helyes mérlegeléséhez komoly büntetőjogi tapasztalat szükséges. Van-e lehetőség a hatósággal egyéb módon vádalkut kötni? A fentiekben hivatkozott egyezség lényegében a vádalku hivatalos formája. Ebben az esetben kötelező a terhelttel szemben valamilyen büntetést kiszabni. A hatályos büntetőeljárási törvény azonban lehetőséget ad a hatósággal más módon történő megegyezésre is. Ilyen lehetőség általában a kiemelt tárgyi súlyú ügyekben van. Az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekekre figyelemmel az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásától eltekintsen. Ennek feltétele az, hogy a bűncselekmény elkövetője jelentős információkat vagy bizonyítékokat hozzon az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság tudomására. Ennek következtében az együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési előnyökhöz viszonyítva az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának igénye elenyészik. Ez a gyakorlatban ritkán és csak igen súlyos ügyekben fordul elő.