Tisztázhatjuk, hogy melyik oldalon kinek a feladata a kerítés megépítése. Ezáltal megismerhetjük szomszédjaink véleményét, elképzeléseit, és amennyiben arra mód van, ezek figyelembevételével építhetjük meg a bennünket elválasztó kerítést, ami egyben össze is köti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. A megfelelő helyre építsük a kerítést! Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy kinek hol feladata/lehetősége megépíteni a kerítést. Fő szabály szerint kerítés építése nem kötelező, de a helyi építési szabályzat előírhatja, vagyis kötelezővé teheti. Előírás esetén, vagy ha nem kötelező ugyan, de a megépítése mellett döntünk, akkor a kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Amennyiben a kerítés megépítése elő van írva, úgy a telek elejére, illetve szemből (az útról) nézve jobb oldalon, a hátsó telekhatárnak pedig ettől az oldaltól mért fele hosszán kell megépíteni és fenntartani is. Kerítés építése - a szabályok, amelyeket ismernie kell 2020-ban. Amennyiben oldalhatáros beépítésű területen lakunk, a kerítés azon az oldalon kell megépíteni, amelyikre a házat is.
Egy nagyobb építkezés előtt általában igyekszünk minden erre vonatkozó szabálynak pontosan megfelelni, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket a munkálatok közben. A ház körüli kerítés megépítése szintén egy olyan kérdés, amelyről érdemes időben tájékozódni, ugyanis nem csak a szabályokat sérthetjük meg, de a jószomszédi viszony rovására is mehet a dolog – mondták el az Origónak a D. A. S. D.A.S. JogSzerviz: a jó kerítés öt titka. JogSzerviz szakértői. Első jó tanács, hogy tájékozódjunk még a kerítés megépítése előtt. Kerítés építése ugyan nem engedélyköteles, ennek ellenére be kell tartanunk a létesítésére vonatkozó előírásokat. Ezen szabályokat általános jelleggel törvény szabályozza, de tekintettel arra, hogy a helyi sajátosságok elsődlegességet élveznek, a helyi építési szabályzat eltérhet a törvény rendelkezéseitől. Emiatt minden esetben, helyben, az önkormányzat építési osztályán szükséges tájékozódni, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kerítés megépítésére – figyelmeztettek a D. JogSzerviz szakértői. Igazán körültekintőek akkor vagyunk, ha a szomszédjainkkal is egyeztetünk.
Ha ez a cseresznyefa az egyik telek tulajdonos telkén található, akkor a termés természeteseb őt illeti meg. Mi a helyzet abban az esetben, ha a cseresznyefa egyes ágai átlógnak a szomszéd telkére? A jogszabály szerint ebben az esetben az ingatlanról áthullott terményt a szomszéd felszedheti, amennyiben azt a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta. Közterületre hullott terményt bárki felszedheti. Mit tegyünk akkor, ha a szomszéd panaszkodik az átlógó ágak miatt? Egy cseresznyékkel teli faág miatt a szomszéd valószínűleg nem panaszkodna, de ha mégis, akkor a tulajdonos köteles felhívásra eltávolítani az ágakat, ha azok akadályozzák az ingatlan rendes használatát. Kerítés építési szabalyok. A panaszosnak viszont akkor nincs joga levágni az áthajló ágakat és átnyúló gyökereket, ha a növény tulajdonosa nem hajlandó eleget tenni a felhívásnak! Ebben az esetben, ha a felek nem tudnak megállapodni, érdemes segítséget kérni egy szakembertől. Ki újítsa fel a kerítést? A kerítés építésével, felújításával kapcsolatos költségekre jogszabály szerint az alábbi vonatkozik:,, A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. "
A viszketés és a fájdalom: különböző típusú allergiák.
Az áttörtség legalább 50%-os legyen, a kerítés tömör szakasza az utcafront 50%-áig terjedhet ki. (2) A Pesti út az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, az 1, 5 m hosszúságot meghaladó a tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0, 5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület). Az áttörés minimális mértéke a teljes kerítés méretének 10%-a. (3) Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani. (4) A vízjárta területen a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet. (5) A kerítések magassága legfeljebb 1, 8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek (6) A külön használatú telekrészeket csak nem tömör, átlátszó kerítéssel, ( rács, drótfonat) vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani. (7) A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy hullámlemez. Tilos a mezőgazdasági háló használata (8) Utcavonali kerítés mellett, egyéb előírások betartásával fedett kapubejárat vagy gépkocsi beálló csak a kerítéssel összeépítetten létesíthető, maximum 1x 30 m 2 felületű lehet, (6×5 m), anyaga a kerítés anyagához illeszkedjen.