Közrejátszhatott az is, hogy Svájc sokáig kifejezetten férfi demokrácia volt: ők harcolták ki az ország 1291-es megalapítását követő századokban a függetlenséget. De ebben nagy különbség máshol sem lett volna, ha a 20. század első felében kizárólag a férfiaknak kellett volna közvetlenül dönteniük. A demokratizálódási folyamatokat azonban gyakran felülről kezdeményezték, így volt ez Magyarországon is. A svájci félig közvetlen demokrácia (az állampolgárok közvetlenül döntenek egy csomó kérdésben, rengeteg népszavazást tartanak, ami itt különösen fontos intézmény) pedig csak még jobban megnehezítette a változást, ami miatt például sok olyanról is lehetséges referendumot tartani, ami egyes esetekben alapvető emberi jogokba ütközik, mint manapság a burkaviselet vagy a mecsetépítés tilalma. Svájc női választójog. Régen a nőket zárták ki, most meg azokat a lakosokat, akiknek nincsen svájci útlevele – nyilatkozta a Zeitnek Elisabeth Joris zürichi történész a lakosság negyedére utalva. Blick / RDB / ullstein bild / Getty Images Tüntetés a nők választójogaiért 1969-ben.
Cikk a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából. A Svájcban, a jogot, hogy szavazás szabályozza az egyes alkotmányok és törvények a kantonok, tekintettel a az e jog gyakorlására a kantonális szinten, illetve az szövetségi alkotmány, valamint a szövetségi törvény 1976. december 17 a politikai jogokról és a különféle kapcsolódó rendeletekről. Szövetségi szinten ezt a jogot minden 18 év feletti svájci állampolgár, férfi vagy nő megkapja, szintén kantoni szinten, bár a Glarus kanton ezt a jogot kantoni szinten már 16 éves kortól megadta.. Kétféle módon lehet szavazni: levélben vagy az urnáknál. A néhány kantonban korábban elérhető elektronikus szavazás 2019 óta már nem elérhető. Polgári többség Szövetségi szinten az állampolgári többséget 20 évre állították az első, 1848-as nemzeti parlamenti választásoktól számítva. A polgári többség korát 1991-ben 18 évre csökkentették. Női választójog címke - Ujkor.hu. A nők szavazati joga Női választójog Svájc vezetünk szövetségi szinten, miután a szavazás az 1971. február 7. Svájc lemaradásának fő oka más európai országokkal szemben a közvetlen demokrácia fontossága a politikai rendszerben.
Ötven évvel ezelőtt tartották azt a népszavazást Svájcban, ami után végre a nők is szavazhattak és választhatóvá váltak. Ekkor már Liechtensteinen kívül egész Európában adva volt ez a jog, az ellentábor mégis elképesztő érveket sorakoztatott fel. A legkisebb, 16 ezer lakosú kanton 1991-ig ellenállt, és végül a szövetségi bíróságnak kellett kikényszerítenie, hogy a nők is szavazhassanak. 1919-et írtunk. Már egy sor európai országban, így Magyarországon is szavazhattak a nők, igaz, nálunk a férfiakéhoz képest szigorúbb feltételekkel. Svájcban az I. világháború utáni gazdasági válság általános sztrájkba torkollt, a kilencpontos követelés másodikja volt a nők általános választójogának megadása. Két szövetségi gyűlési képviselő arra kérte a Nemzeti Tanácsot vagyis a törvényhozás alsóházát, hogy adják meg a szavazati jogot és a választhatóságot a svájci nőknek is, vagyis terjesszék ki az addig csak a férfiakat megillető jogokat. A svájci nőszervezetek összefogtak, petíciót írtak, és ennek eredményeképpen a Nemzeti Tanács elfogadta a jogok kiterjesztését.