Fülöp 1515. július 21-én született Firenzében. A kis "Pippo buono" mindenki kedvence volt, közvetlenség, dús fantázia és nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a tréfákhoz. Alakján valamiféle sugárzó tisztaság ömlött el. Korán elvesztette édesanyját, apja pedig – szegények lévén – nagybátyjához küldte tanulni, aki gazdag kereskedő volt. Az ő keze alatt kitanulta ugyan mesterséget, de aztán Rómába ment, hogy filozófiát és teológiát tanuljon. Néri szent fülöp idézetek. Szabadidejében felkereste az örök város templomait és műemlékeit. Gyakran töltötte az éjszakát egy-egy templomban imádkozva. Belső élete Isten és az ő titka maradt. Ludovico Stern: Néri Szent Fülöp (18. század) A szentmise bemutatása közben órákat elragadtatásban töltött. Rendkívüli látomásokban is részesült, közülük a legnevezetesebb volt, amikor 1544-ben bensőséges imába mélyedve azt látta, hogy valami nagy fényesség, egy tűzgolyó közeledik feléje, és ajkait perzselve szívéig hatol. A földre zuhant, és föl kellett tépnie a ruhát a mellén a tűz heve miatt.
Azért született és születik annyi fáklya az olasz közegbe, hogy Róma betegségét orvosolják. Feladatuk viszont nagyon nehéz. Az ellenpápák, az egyház folyamatos sötét napjai, a dogmák és hazugságok ellensúlyozásra vártak. Tulajdonképpen nem más történt, mint egyik oldalról beindultak az egyház hazugságjátékai kicsúcsosodva az inkvizícióval, másik oldalról pedig szentek inkarnálódtak, látszólagosan egyszerű és csöndes életet élve, de ugyanakkor magukra vállalva egy részt az egyház súlyos karmájából, mintegy megmentve azt, ami egyre kevésbé menthető. Néri szent fülöp katolikus általános iskola. Egyike a XVI. század szellemi nagyságainak Néri Szent Fülöp, aki jelképezve a pogány kultúra elleni lázadását és feladatának irányultságát, fiatalkorában a Mediciek Firenzéjéből a hanyatló Rómába megy át, hogy onnan haláláig, több mint hatvan éven át el se mozduljon. Fülöp azonban nem egyházi nyájba önként beilleszkedő lélek, hanem extravagáns reformer, akinek lényege lényének szabad és teljességgel egyedi kiárasztása: zene, tánc, humor, egyszerűség, természetesség és semmi megalkuvás.
Jöttek művészek, kereskedők, a város mindenféle lakója, még papok is, akikkel később megalapította az Oratoriánusok kongregációját. Az alapító rendkívüli személyisége és az a lelkület, amely az Oratóriumot jellemezte olyan erővel vonzotta az embereket, hogy aki egyszer átlépte küszöbét, az mindig visszatért. A lelkipásztorkodás korábban nem tapasztalt stílusa és a jámborság új arca annyira megragadta az embereket, hogy nem tudtak elszakadni tőle. Az ok rendkívül egyszerű volt: az Oratórium tagjai az élő hit és a hiteles öröm közösségét hozták létre. * * * Mesélik, hogy röviddel halála előtt Fülöp elégette minden kéziratát. Korábban pedig, még tanulmányai idején, a Biblián és Aquinói Szent Tamás Summáján kívül eladta minden könyvét, és az árát szétosztotta a szegények között. Néri szent fülöp iskola. Élete a szegények szolgálatáról szólt, de kifejezte ellenszenvét a kort jellemző túlzásba vitt intellektualizmussal és tudományos okoskodással szemben, amely kizárólag a karrierépítés eszköze volt. * * * Néri Szent Fülöp lelkipásztori kezdeményezései rendkívül leleményesek voltak, tökéletesen rátapintott a kor lelki szükségleteire, olvasott az idők jeleiből, és azonnal megtalálta az "orvosságot" kora "betegségeire".
Így lett Néri Fülöp, a firenzei, "Róma második apostolává". Hosszú betegeskedése végén 1595. május 25-én, úrnapján reggel mutatta be utolsó szentmiséjét "örömtől ujjongva és énekelve". Rajta kívül senki sem gondolt közeli halálára. Azonban este azt mondta mosolyogva lakótársainak: "Most meg kell halnom. " Azután lefeküdt. "Nem félsz? " – kérdezte az egyik testvér. Pécsi Egyházmegye - Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola És Óvoda. Fülöp megrázta fejét, és derűsen azt mondta: "Nem félek. Isten jó. Majd egy kis elnézéssel lesz az ő ostoba és haszontalan Fülöpjével szemben. " Este, mint mindig, meglátogatták a testvérek mindnyájan, megkapták áldását, s május 26-án éjjel három órakor Fülöp meghalt. Ereklyéi a római Santa Maria in Vallicella (Chiesa Nuova) templomban találhatók. Santa Maria in Vallicella (Chiesa Nuova), Róma Szenttéavatási eljárása már halála után két hónappal elkezdődött. 1615. május 11-én avatták boldoggá, majd 1622. március 12-én Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt szentté. Ünnepét 1625-ben vették föl a római kalendáriumba, május 26-ra.
A népet azután a belsőleg megújult papság fogja elvezetni a keresztény életre. Ebbe a klérusba tartoznak az ő fiai, akik világi papok fogadalom nélküli közösségében együtt élnek. Így lett Néri Fülöp, a firenzei,, Róma második apostolává''. Többszöri betegeskedés után 1593-ban elérte, hogy megválhasson elöljárói hivatalától. 1595. május 12-én Baronius, a gyóntatóatyja föladta neki a szent kenetet. A hét szentje – Néri Szent Fülöp | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Azután Frederigo Borromeo kardinális megáldoztatta. Az,, Uram, nem vagyok méltó''-nál könnyek között vádolta még egyszer magát:,, Soha semmi jót sem tettem, semmit, egyáltalán semmit; egyáltalán nem vagyok méltó! '' Azután:,, Ha meggyógyulok, megváltoztatom életemet. '' Rövid ideig újra tudott misézni. A szentmise bemutatása közben évek óta órákat elragadtatásban töltött. Hasonlóképpen utolsó napjáig gyóntatott. május 25-én reggel még bemutatta a szentmisét,, örömtől ujjongva és énekelve''. Rajta kívül senki sem gondolt közeli halálára. Este, mint mindig, hozzá jöttek a testvérek mindnyájan, megkapták áldását, s másnap reggel három órakor Fülöp meghalt.