Kata szerint adózók A kisadózó gyerekesek a tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosultak. Aki a veszélyhelyzet alatt nem fizette a katát, annak a meg nem fizetett adó után nem jár a visszatérítés sem. Fontos látni, hogy nemcsak a főállású katások, akik havi 50 ezer forintot fizetnek vagy éppen a magasabb összegű tételes adót (havi 75 ezer forint) fizetők, hanem a nem főállásúak, a havi 25 ezer forintot fizetők is jogosultak a visszatérítésre. Ha a kisadózó szja-t is fizetett, és ekho-t is, akkor a kormányrendelet szerint első körben az szja-ból jár vissza a pénz, aztán az ekho kedvezmény következik, és végül jön a katából a visszatérítés. Az összes pénzvisszatérítés felső határa a már fent említett maximum. Fontos, hogy a visszatérítés a kisadózó biztosított jogállását, azaz tb-ellátási jogosultságát nem érinti. A kisadózó is tehet nyilatkozatot a NAV-nak. Elhunyt magánszemélyre is érvényesíthető a kedvezmény Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse is kérheti a gyerekeseknek járó kedvezményt, ha az elhunyt adózó 2021. bármely napján családi adókedvezményre volt jogosult.
Három gyermekkel már egymilliós bruttó fölé kell menni a duplázáshoz A legmagasabb havi családi adókedvezményt a három gyermek biztosítja a februári adóvisszatérítésben érintettek közül, a négygyermekes anyák adókedvezménye ugyanis azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell adót fizetniük egyik évben sem, így most nincs is mit visszakapniuk. Három gyermek mellett ugyanakkor havi 99 ezer forintos adókedvezmény jár, amely mellett az adóvisszatérítés teljes összegét magas, 166 416 adóalap mellett lehet megkapni. Ehhez 1 115 000 forintos bruttó és 840 000 forintos nettó jövedelem szükséges, amely összesen majdnem kétmillió, 1 996 992 forintos visszatérítést és adókedvezményt eredményez a teljes 2021-es évre. A két szülőnek ez már 2, 8 millió forintot is jelenthet Az adóvisszatérítés nem csak abban tér el a családi adókedvezménytől, hogy csak egyszeri alkalommal lehet igénybe venni, hanem hogy mindkét szülő igénybe veheti. Így a másik szülő is megkaphatja a maximum 808 992 forintos adóvisszatérítést, ha legalább a tavaly decemberi átlagbért keresi meg.
A visszatérítés összege a 2020 decemberében mért átlagkeresethez tartozó szja-t nem haladhatja meg, ez havi 67 416 forintot, éves szinten pedig 808 992 forintot tesz ki. De van egy bökkenő: az adóalapot csökkentő kedvezmények, így a családi adókedvezmény sem számíthat bele a visszatérített összegbe. Márpedig aki gyermeket nevel, az jogosult a családi adókedvezményre is, és ha ezen felül nem fizetett be havi 67 416 forintos adót, akkor nem kapja meg a maximális összeget. Persze nem minden esetben jelent ez problémát. A Bank360 annak járt utána, hogy mekkora jövedelem szükséges ahhoz, hogy az adókedvezmény mellett még elférjen a rendkívüli, 2021-re vonatkozó adóvisszatérítés. Egy-két gyerekkel is jóval az átlagbér felett kell keresni a kedvezmények halmozásához A 2021-es adóvisszatérítés esetében mindegy, hogy hány gyermeket nevel a munkavállaló, egy gyermek után is ugyanúgy megkapja a teljes befizetett adóját, mint egy nagycsaládos. Az évek óta létező családi kedvezmény esetén viszont nem ez a helyzet.
Ausztria nem fizethet kevesebb szociális ellátást a migráns munkavállalóknak! Ausztriában a más tagállambeli állampolgár munkavállalóknak gyermekeik lakóhelyétől függetlenül ugyanolyan családi támogatásokban és adókedvezményekben kell részesülniük, mint amilyenek az osztrák munkavállalóknak járnak, mivel az előbbiek ugyanolyan módon járulnak hozzá az osztrák szociális és adókedvezmény-rendszer finanszírozásához, mint az utóbbiak – ezt állapította meg az Európai Bizottság 2022 januárban abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Ausztriával szemben. Ilyen juttatások: • családi pótlék, • eltartott gyermekek után járó adókedvezmény, • Familenbonus Plus, családi adókedvezmény • egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, • gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. Az osztrák szabályozás úgy változott 2019 július 1-től, hogy akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében kaphatták meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét.
Most az ügyfélkapun keresztül történő módosítás lépéseit vesszük végig a NAV tájékoztatója alapján. A családi kedvezmény "beépítésének" menete A "Gyakori mezők" menüpontra kattintva megjelennek az adózók bevallásaiban leggyakrabban előforduló mezők. A "Családi kedvezmény" ikonra kattintva lehet hozzáadni a kívánt sorokat a tervezethez – ez esetben az "Eltartottak után járó családi kedvezmény" sorokat. A 152-154. sorokban meg kell adni az eltartott(ak) adóazonosító jelét és nevét, valamint a jogosultsági hónapokat (kedvezményezett eltartott esetén 1-es kód), majd jelölni kell a jogosultság jogcímét. A kedvezmény mértékét (eltartottak után járó családi kedvezmény összegét) a 22., valamint a 26. sorban kell feltüntetni. [htmlbox art_tukor] Az első házasok kedvezményének bevallása Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár, melynek legalább egyik tagja az első házasságát köti; a pár a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon keresztül jogosult a kedvezményre, amely akkor is érvényesíthető, ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes évben, feltéve, hogy az igénybe vevő rendelkezik annyi összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, amivel szemben a kedvezmény egész évi összege érvényesíthető.
Kedvezményezett eltartott aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő személy, a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján, a bíróság döntése, egyezség, a családi pótlék folyósítójánál tett közös nyilatkozat alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is. Ha a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a gyermeket veheti figyelembe, aki után Magyarországon a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartott a kedvezményezett eltartott, az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak, családi pótlékot nem állapítanak meg, például magzat esetében, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.