A Jókai Színház mindegyikük vezetése alatt megtartotta népszínházi jellegét ars poeticájában szem előtt tartva, hogy egy vidéki város egyetlen színházának minden közönségréteg igényét ki kell elégíteni, játszania kell klasszikus és modern drámát éppúgy, mint vígjátékot, operettet és meseelőadást. A színház egyik leginnovatívabb időszaka talán Miszlay István igazgatása alatt volt, amikor is létrehozták, és évekig működtették – a ma már önálló – Gyulai Várszínházat. Bárki is lehetett azonban az igazgató, bármilyen jó színészek játszhattak a legjobb előadásokban, a Jókai Színház az első ötven évben nem tudta igazán lerázni magáról az "Isten háta mögötti büntetőtábor" címkét, amit a "szakma" és a "szakmai sajtó" az 1956-os forradalom után ragasztott rá, amikor is egymást váltották Békéscsabán a fővárosban nemkívánatos – egyébként kitűnő – színészek, színházi művészek. Bár ebből a helyi közönség mit se vett észre, és boldogan járt a színházba, Békéscsaba hosszú ideig a "színészet Szibériája" maradt.
A II. világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide, igaz ideiglenesen. Két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét pompájában várja a város közönségét. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-i hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött. Az állandó színház első igazgatója az a Daniss Győző lett, aki magántársulatával korábban is játszott az épületben. Korai halála után, az önálló színház első ötven évében 11 igazgató követte egymást, köztük két olyan kitűnő színész, mint Solti Bertalan és Gálfy László.
2022. július 9. Made in Hungária: Több százan gyűltek össze a Szent István téren - galéria A Városházi Esték zárásaként július 8-án pénteken este, a Made in Hungária című musicalt láthatta a közönség a Szent István téren, a Békéscsabai Jókai Színház előadásában. A Csabai Nyár programsorozat a következő hetekben is folytatódik. Tovább olvasom 2022. július 3. Tihany Tündér a Szarvasi Vízi Színházban 2022. július 6. 19:30 - 20:30 Helyszín: Vízi Színház Szarvas Petőfi u. 7, 5540 Július 6-án, a Békéscsabai Jókai Színház előadásában látható Szarvason, Sinkó Adrienn: Tihany Tündér című mesejátéka. A darab röviden a Tihany nevű visszhangról szól, aki kiszabadul a sziklából, és elmegy a Balaton királyhoz, hogy feloldja az átok alól, s ne kelljen többé visszhangként élnie. 2022. június 26. (Város)házhoz jön a színház Remek komédiákkal, elgondolkodtató előadásokkal, cirkuszi produkcióval és táncdalesttel várja a közönséget a Békéscsabai Jókai Színház a Városházi Estéken! 2022. június 26. 09:46 | behir 2022. június 24.
legjobbjai kapnak meg évről évre, és amelyet már második éve a Jókai Színházban adnak át nagyszabású gálaműsor keretében. 2011-ben az ő irányításával vette működtetésébe a Jókai Színház a Szarvasi Vízi Színházat, amely egy nyár alatt beigazolta létjogosultságát a nyári szabadtéri színházak között. A megyei önkormányzatok feladatainak átalakulása miatt 2012. január elsejétől a színház Békéscsabai Jókai Színház néven Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásába került, így a város közel hatvan év után ismét tulajdonosa lett az eredetileg a csabai polgárok összefogásával felépült színháznak. Összeállította: Józsa Mihály Tovább 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.
A színház épületében lévő Vigadó terem a város kulturális életében kezdettől kiemelkedő szerepet töltött be, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak a csodálatos helyiségben, ahol aranyozott velencei metszett tükrök és intarziás parketta kápráztatta el a közönséget, és ahonnan átjáró nyílik a szomszédos Fiume Szállóba. A II. világháborút úgy-ahogy szerencsésen átvészelve 1953-ban megpecsételődött a Vigadó sorsa. A lebontásra ítélt Apolló mozit helyezték ide, igaz ideiglenesen. Két év alatt teljesen tönkrement. A mozi után ismét a színházé lett a terem, előbb festőműhelynek majd később próbateremnek használták. 1994-ben szinte a színház egészét érintő felújítás történt, melynek során a Vigadó is megújult és ismét pompájában várja a város közönségét. A színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata, az akkoriban működő magántársulatok szerződtek a várossal egy-egy, vagy egy-két évadra. 1954. szeptember 15-i hatállyal az akkori Népművelési Minisztérium békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített, amely 2012-ig a Békés Megyei Tanács, majd a megyei önkormányzat fenntartásában működött.
5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3. Telefon: 66 519 559 jokaiszinhaz Titkárság: 66 519 569 titkarsag Szervezés/Jegyiroda: 66 519 550 szervezoiroda
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 A színház története