Az intézkedés 42 ezer családnak jelent segítséget, ennyien kaptak eddig kevesebb mint ötvenezer forintot havonta. A kormány ezzel az intézkedéssel azokon az egyszülős családokon szeretne segíteni, ahol egy szülő teljesít kettő helyett, vagy ahol mindkét szülő meghalt és a gyermek árván nevelkedik. Természetesen ez az összeg gyermekenként értendő és az árvaellátás minimum összegének meghatározásakor a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete az irányadó – mondta el Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója az M1 Család'21 című műsorában. Csak a koronavírus-járvány miatt több mint hatszáz gyermek veszítette el az egyik vagy mindkét szülőjét. A kormány azonban nemcsak nekik, hanem minden árván vagy félárván nevelkedő gyermeknek, illetve egyedülálló szülőnek segítséget nyújt a bajban. Akkor is jár az özvegyi nyugdíj, ha az elhunyt személy nem töltötte be a korhatárt, íme a feltételek. A legújabb intézkedés szerint 2022. január 1-től az árvaellátás havi minimum összege 24 250 forintról 50 000 forintra emelkedik. A 2021. december 31. után megállapítandó árvaellátások esetében az új rendelet az irányadó, de az emelés a jelenleg folyósított összegekre is vonatkozik – mondta Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A hölgyek 2021-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját, vagyis meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt, amelyen belül alapesetben legalább 32 év szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie. A 40 évhez szükséges további időt gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerezhetik meg – olvasható a Farkas András írása. A munkával szerzett szolgálati idő követelménye sok esetben zavart okoz, és azt a tévhitet táplálja, hogy a kedvezményes nyugdíj igényléséhez a nőknek elegendő 32 év szolgálati idővel rendelkezniük. Ez azonban nem igaz, a jogosító időnek minden esetben kivétel nélkül el kell érnie a 40 évet, és ezen belül kell vizsgálni, hogy a munkával szerzett szolgálati idő legalább 32 év hosszúságú-e. (A súlyosan fogyatékos vagy az ötnél több gyermeket nevelő édesanyákra némi könnyebbséget ad a nyugdíjtörvény. Azt hitte, nem kaphat özvegyi nyugdíjat, ha újraházasodik? Kellemes meglepetés érheti | 24.hu. ) Érdemes ezért minden érintett nőnek tudnia, hogy milyen időtartamok minősülnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek.
További fontos kiegészítő szabály, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot az is megalapozza, ha az elhunyt a szükséges szolgálati időt nem szerezte ugyan meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nem volt. A törvény az özvegyi nyugdíj alapjául szolgáló öregségi nyugdíj számításakor az általános szabályoktól eltérő két fontos kedvezményt is ad a szolgálati időnél. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült. (Az általános szabályok szerint a 2011. december 31-éig fennállt rokkantsági nyugdíj mint saját jogú nyugellátás, illetve a 2012. Nyugdíjtörvény Végrehajtási Rendelete. január 1-jétől megállapítható rokkantsági ellátás mint nyugdíjjárulék-mentes pénzellátás folyósításának tartama nem minősül szolgálati időnek. )
A bizonyítékokat az eljáró hatóság összességében szabadon mérlegeli és értékeli, az eljárást lezáró döntésben pedig a bizonyítékok értékeléséről, mérlegelési szempontjairól tájékoztatja az ügyfelet. Az összeg szempontjából mindegy, hogy házastárs vagy élettárs Mivel a kérdező olvasó az özvegyi nyugdíj összegéről is említést tett, fontosnak tartották megjegyezni, hogy a jogszabály összegszerűségében nem tesz különbséget a házastárs és az élettárs jogán megállapítható özvegyi nyugdíj között, azaz az a tény, hogy az elhunyt az igénylőnek együtt élő házastársa vagy élettársa volt-e, nem befolyásolja az özvegyi nyugdíj összegét, az ellátás kiszámítása azonos módon történik. Az új házassággal sem feltétlenül vész el Végezetül pedig kitértek az olvasó azon megjegyzésére, miszerint ha az élettársak házasságot kötnek, akkor elveszítik-e a korábbi elhunyt házastársuk után járó özvegyi nyugdíjat. Ez nem minden esetben igaz. Az özvegyi nyugdíjra jogosultság csak akkor szűnik meg, ha az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt köt újabb házasságot.
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása Ha az özvegyi nyugdíjat igénylő személy és elhunyt élettársa a hivatkozott cikkben említett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába kérték kapcsolatuk bejegyzését, az szintén bizonyítékként értékelhető az özvegyi nyugdíj iránti igényelbíráláskor. Tanúnyilatkozatok Olyan személyeknek kell – büntetőjogi felelősségük tudatában – nyilatkozni az élettársak együttélésének megvalósulásáról, időtartamáról, akik személyesen, közelről ismerték őket (pl. szomszédok, közeli ismerősök). Egyéb okirati bizonyítékok Bizonyítékként értékelhető továbbá bármilyen más közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, mely alátámasztja az élettársak között az életközösség fennállását, időtartamát (különböző szerződések, végrendelet stb., melyben kifejezetten említésre kerül kapcsolatuk jellege). Az özvegyi nyugdíj elbírálásakor folyó hatósági eljárásban egyébként minden olyan bizonyíték felhasználható, mely alkalmas a tényállás tisztázására, azaz elősegíti a jogosultsági feltételek fennállásának megállapítását vagy kizárását.