A gyülekezet első lelkipásztora Báthori (Báthory) Gábor (1755-1842) lett, akit 1814-ben az egyházkerület püspökéve választottak. Pest városa 1801-ben templom és parókia építése céljából telket adományozott a kecskeméti városkapu előtti vásártéren (a mai Kálvin téren), ahol 1804-re felépült a parókia épülete, amely eredetileg az istentiszteleteknek is helyet adott. Az épület helyén ma a Kálvin téri áruház áll. A templom ünnepélyes alapkőletételén, 1816. június 11-én részt vett az építkezés legjelentősebb támogatója, József nádor felesége, Hermina hercegnő, is. Hermina 1797. Fotók. december 2-án született Száz-Anhalt választófejedelemségben. József nádorral 1815. augusztus 30-án kötött házasságot. Ö volt a nádor második felesége, az első, az orosz Alexandra Pavlovna, tragikus körülmények között elhunyt. Hermina református hitét mély vallásossággal és nagy karitatív szándékkal élte meg. A Budai Jótékony Nőegylet alapítását is ő kezdeményezte. A pesti református gyülekezet, a németajkú Herminának kedvezve, létrehozott egy második lelkészi állást, amelyre Cleynmann Károlyt hívták meg.
2009. adventjén megtörtént az új, mintegy 100 négyzetméternyi belső tér összenyitása a régi templomtérrel. 2010-ben került felavatásra az ezeréves Magyarország szétdarabolásának kilencvenedik évfordulójára készített trianoni emlékmű, Csák Attila szobrászművész alkotása. 2013. szeptember 28-án hálát adtak Istennek, hogy 10 esztendő után befejeződött a templom újjáépítése. 2015-ben átadták az altemplomot. 2017. Parókia Portál. szeptember 19-én felavatták Kossuth Lajos mellszobrát a templom kertjében, ami szintén teljesen megújult. Most, alig másfél év pihenő után folytatódik az építkezés: erről Erdélyi-Takács István református lelkész beszélt tudósítónknak: – Az épület hátsó részében lelkészi irodát, ifjúsági szobát, valamint az emeleten gyülekezeti termet alakítunk ki, könnyűszerkezetes megoldással. Kiszolgáló helyiségek is helyet kapnak ebben az épületrészben. Ezek mind belső munkálatok, amelyek február elején kezdődtek. Jelenleg a gépészetet, illetve a belső falakat alakítjuk ki. Az építkezés két ütemben zajlik: elsőként az ifjúsági szobát és a lelkészi irodát szeretnénk mielőbb használatba venni, de szeretnénk még az idén a fenti részt is megvalósítani – hangsúlyozta Erdélyi-Takács István, aki elmondta azt is: az építkezés a gyülekezet saját erejéből történik.
Az egyházmegyéből várnak komolyabb anyagi támogatást, amit remélhetően sikerül elnyerniük – tette hozzá. A templomban nemrég tartottak egy adventi koncertet is, amelynek a bevételét szintén az építkezésre fordítják. – Ha elkészülünk ezekkel a munkálatokkal, elmondhatjuk, hogy a templom másfél évtizedes építkezése befejeződött, mind az épület, mind az infrastruktúra tekintetében.
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. Kálvin téri templom | hvg.hu. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
A XVIII. század hajnalán hozott tiltó rendelkezések közül ki kell emelni, hogy I. Lipót a Pest és Buda városok számára kiadott 1703. évi kiváltságlevélben úgy rendelkezett, hogy városfalaik között csak katolikusok kaphattak polgárjogot. Ez a rendelkezés a II. József által 1781-ben kibocsátott türelmi rendeletig volt érvényben. Óbudán a török időkben a reformátusok a középkori eredetű Péter Pál-templomban tartották az istentiszteleteket. Rákospalotán és Rákoscsabán a kora újkorban a reformátusoknak csak egy-egy kisméretű templomuk volt. A protestánsok az 1790-es években Pesten és Budán az összlakosság egy százalékát tették ki. Egy közös evangélikus-református templom felépítésére gondoltak, azonban ez a felvetés mindkét egyház vezetői körében nagy ellenállást váltott ki. Az evangélikusok külön templomépítési kezdeményezése után a Pesti Református Egyházközség 1796-ban alakult meg Ráday Gedeon, a Dunamelléki Református Egyházkerület későbbi főgondnoka javaslatára. Kálvin téri templom. A református istentiszteleteket a (mai) Lipótvárosban 1796. október 1-től egy magánházban tartották.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva. Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél Látogatók ma: 3, összesen: 283523
A túlterhelt, a sárban újra és újra megsüllyedő kocsit a lovak erejük végső megfeszítésével is alig voltak képesek vontatni e raktár felé. A kocsis szívtelen, barbár bánásmódját megbotránkoztatónak találta az újságíró. A templom megépítésére anyagi okokból még vagy húsz évig várni kellett; az épületet cégek (elsőként a Fischer és Bäder vaskereskedés) bérelték raktárnak. 1913 Létrejötte (1927) után a Nagykanizsai Autóbusz Vállalat tárolta itt buszait. A vállalat buszai, gépkocsivezetői a raktárépület előtt 1929-ben (Az 1864-es kataszteri térkép szerint a raktár része volt az idáig nyúló, Fő út 21. szám alatti ingatlannak. ) (Göcseji Múzeum fotótára. ) •A református templom átadására 1934-ben került sor. Az épületet Kalmár Zoltán helyi vállalkozó kivitelezte Vécsey Barna (Vécsey polgármester 1897-ben született fia) városi mérnök többször módosított terve szerint. Vécsey Barna A templom épületéhez szervesen hozzátartozik a később épült lelkészlak. Kivitelezését 1937-ben kezdték. Egy német katona felvétele A templom bútorzatát helyi asztalosok (Balogh Károly, Hetyei Imre, Vodinák János és Wéber Dezső) készítették.