Az 1670-es árvízről például így ír Réthly Antal, Magyarország egyik leghíresebb meteorológusa, aki több történelmi tanulmányt írt az ország időjárási eseményeiről: "A dühös felhőszakadások következtében volt árvizek az egész Csallóközben kimondhatatlan károkat okoztak. Mintegy 500 ember és több mint 4000 szarvasmarha megfulladt. Bécsben majdnem az egész zsidóvárost a Ferencesek zárdája mellett az ár elvitte. Mikor volt a szegedi nagy árvíz tv. " Ugyanakkor Réthly adatai sem teljesen pontosak, mert elsősorban újságok, korabeli híradások adatait gyűjtötte össze és az akkori újságokhoz sem közvetlenül, hanem több ember elmondásán keresztül jutottak a hírek. Az 1838-as árvíz Az egyik első olyan árvíz, melyről pontosabb feljegyzések vannak, az 1775. évi dunai jeges árvíz. Pesten két áldozata volt az áradásnak, vidéken azonban sokkal nagyobb volt a pusztítás. Az 1775-ös és 1779-es jeges árvizek sarkallták a város vezetését az első védőművek megépítésére. 1775 után megépült a váci nagytöltés a mai Nyugati tér és Lehel tér között, a soroksári gát a Boráros tértől a Haller utcáig, valamint a fagát a mai Közraktár utca vonalában a Fővám térig.
A Hungáriánál készített fúrási fényképen a háttérben az őrt álló fegyveres katona is látható. Ellennyomó medencék a Gyermekklinika előtt Az 1970-es nagy árvizünk kialakulásával, lefolyásával, a védekezéssel a tanulságaival kiváló szakmunkák egész sora foglalkozik. Ezekből számomra két jelentős kötet közül az egyik rögtön az árvíz után már 1970 nyarán megjelent Vágás István szerkesztette dokumentumkötet, amely igen sok tanulságos fényképet is tartalmaz [2]. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom továbbá az 1915-ben megjelent A Tisza és árvizei című kiváló összegző munkát, melyet Vágás István és Bezdán Mária írt [3]. Ez azért is különleges, mert a tudós vízügyi szakember és egyetemi tanár – Vágás István – a hazai vízgazdálkodás egyik legkiválóbb képviselője, számos szakmai terület nemzetközileg is elismert művelője tapasztalatait és megállapításait is összegzi. Nevezetes tiszai árvizek - I ♥ Tisza. A kötetet az ünnepélyes bemutató előadássorozat végén dedikáltattam Vágás professzor úrral emlékeztetve rá, hogy hajdanán kezdőként a keze alá dolgoztam.
Tisza -1970 A 20. század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, 20-án pedig a védekezésért felelős bizottság elrendelte, hogy "Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság". A nagy árvíz után újjáépített Szegedre kalauzol el a Szegedi Polgári Platform következő előadása | Szeged Ma. A helyzet azonban tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A Tisza Szegednél 960 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védővonalakon a 10 méteres vízszinthez rendezkedtek be az aktív védelemre, így szerencsére végül nem történt nagyobb baj. Tisza- 2000 és 2001 A 2000-es árviz több éves csapadékos időjárás után következett be, mely már 1998-ban és 1999-ben rendkívüli helyzethez vezetett. A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, 2000. március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg.