Okt. 30-án kinevezte Mussolinit miniszterelnökké. A fasiszta vezér – a Duce – koalíciós kormányt alakított, parlamenti bemutatkozó beszédében kormányra jutását a fasiszta forradalom győzelmeként értékelte. A fasiszta állam megteremtése: Mussolini a fasiszta állam legfőbb szerveként létrehozta a Fasiszta Nagytanácsot. Visszaszorította a kommunistákat, ugyanakkor megfékezte saját szélsőségeseit is. Ateista meggyőződése ellenére támogatta a katolikus egyházat, hiszen annak nagy politikai hatalma volt. A katolikus vallást egyedüli államvallássá nyilvánította, és bevezette a kötelező hitoktatást. A szabadkőművesek működését megtiltotta. Mussolini Hatalomra Jutása. 1929-ben XI. Pius pápával megkötötte a lateráni szerződést, mely tisztázta az olasz állam és az egyház 1870 óta tartó rendezetlen viszonyát. Ebben elismerte Vatikánt független államként, a pápa pedig az Olasz királyságot, s a két ország nagyköveteket cserélt. Mussolini 1923-ban Fiumét Olaszországhoz csatolta, és 1924-ben diplomáciai kapcsolatokat létesített a Szovjetunióval.
Ezek a csoportok a változásért harcoltak és ebben Mussolini sem különbözött tőlük, mikor 1914 végén, 1915 elején megalapította a Forradalmi Akció Szövetséget (Fasci d'Azione Rivoluzionaria). Elnézést kérek a rettenetes olasz kiejtés miatt. Ez az elnevezés szó szerint azt jelenti: csoport – akció – forradalmi, tehát nevezhetjük őket Forradalmi Akció Szövetségnek, melyet Mussolini alapított 1915-ben és amely valójában az Olasz Szocialista Párt szakadár szervezete volt. Ebben rejlik némi irónia, mert Mussolinit és a fasizmust különösen erős szálak fűzik a szocializmus-ellenes ideológiákhoz. De ahogy Európában 1914 folyamán kitört az I. Hiába próbálták többféle módon is megölni Mussolinit. világháború, az Olasz Szocialista Párt irányadó tagjai ellenezték, hogy Olaszország hadba lépjen. Azt akarták, hogy Olaszország őrizze meg semlegességét. De voltak olyan szakadár csoportok, olyan nacionalista érzelmű csoportok, akik szerint elérkezett az idő, hogy Olaszország kivívja megérdemelt jogait, és országuknak az antant oldalán kell belépnie a háborúba.
Ezt csak erősítette az a tény, hogy 1941-ben leleplezték Duquesne németeknek kémkedő körét, amelyet az Egyesült Államok történetének legnagyobb kémek ellen szerveződött pere követett. 1941. december 11-én Németország és Olaszország hadat üzent az Egyesült Államoknak, és ettől a naptól kezdve az addig lappangó ellenségeskedés hivatalossá vált. A tengelyhatalmak legfontosabb katonai törekvése az volt, hogy az Atlanti-óceánon keresztül történő ellátmányozást megakadályozzák, vagy olyan mértékben visszavessék, hogy az megrendítse Nagy-Britannia helyzetét. Német U-Boot az Atlanti-óceánon, 1942. Karl Dönitz tengernagy tengeralattjáró-háborúval akarta mindezt elérni, és úgy számolt, hogy a németeknek 800 ezer tonnányi szövetséges hajót kell elsüllyeszteniük egy hónapban ahhoz, hogy sikerrel járjanak. Természetesen nemcsak a tengeren lehetett az utánpótlás szállítását hátráltatni, hanem a kikötőkben is. Mussolini hatalomra jutása olaszországban. Ezek számítottak az amerikai logisztika legsérülékenyebb pontjainak, hiszen egy-egy apróbb fennakadás is több ezer tonna hadianyagot késleltethetett.
A föld- és gyárfoglaló mozgalmak: 1919-20-ban országszerte föld- és gyárfoglaló mozgalmak bontakoztak ki. Az ország lakosságának több mint fele a mezőgazdaságban dolgozott, s ezek többsége paraszti sorban élt. Sok helyen elfoglalták a megműveletlen földeket, az iparilag fejlett északi városokban pedig sztrájkmozgalom vette kezdetét. 1920 szeptemberére a munkások megszállták a gyárakat. Az 1920 nyarán megalakult kormány miniszterelnöke, Giovanni Giolitti tárgyalásokat kezdett a munkásszervezetekkel, mert látta, hogy a munkások belebuknak a gyárak irányításába. Erre a munkások visszaadták a gyárakat. Az olasz fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A fasiszták és programjuk: A válsághelyzet felszámolásában szerepe volt a fasiszták határozott fellépésének is. Mussolininek sikerült elhitetnie a vagyonos és középrétegekkel, hogy a proletárdiktatúrát csak a fasiszták segítségével kerülhetik el. Ennek bizonyításaként félretett néhány korábbi radikális követelését. A Mussolini-féle fasizmus a nemzeti és szocialista eszmék keverékéből állt össze.
Választás fasiszta módra: 1923 végén Mussolini új választójogi törvényt dolgozott ki, mely kimondta, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt megkapja a parlamenti helyek kétharmadát. Az 1924 áprilisában tartott választásokon erőszakkal és csalásokkal elérték, hogy a fasiszták kapják a legtöbb szavazatot. Giacomo Matteotti szocialista képviselő felemelte hangját a választási csalások miatt, mire a fasiszták meggyilkolták. Mussolini hatalomra jutasa. Mussolini új törvényeket fogadtatott el a parlamenttel: a kormányfő csak a királynak tartozik felelősséggel, a kormány a parlament jóváhagyása nélkül is alkothat törvényeket. E két törvény megadta a fasiszta állam törvényes látszatát. A parlament 1928-ban feloszlatta magát. A totális fasizmus: A cél az volt, hogy minden a fasiszta pártállam ellenőrzése alá kerüljön. Ezt a korporatív állam megteremtésével akarta elérni, amelynek lényege, hogy az egyes termelési ágakban a munkaadók, a munkások és az értelmiségiek közös korporációkat (testületeket) hoznak létre. Ezek megválasztják képviselőiket a közös a központi kongresszusba, amely a kormány tanácsadó testületeként működik.