Károly Oroszország ellen indult. 1708 januárjában ismét elfoglalta Grodnót, átkelt a Berezinán, tovább haladt Oroszország belsejébe. Elfoglalta Mogiljevet és Szmolenszket, de ezután élelmiszertartalékainak feltöltése végett Ukrajna felé vette az irányt. Így jutott el XII. Károly Poltaváig. Itt 1709. június 27-én került sor a nagy északi háború és XII. Károly sorsát meghatározó döntő ütközetre. A poltavai ütközetben I. Péter megsemmisítő vereséget mért a svéd csapatokra. Az oroszok közel 20 000 svéd katonát ejtettek fogságba, magának a svéd királynak nagy nehézségek árán sikerült átkelni a Dnyeperen és az Oszmán Birodalomba menekülnie. A poltavai ütközet következményei Miután XII. Károly Törökországban maradt, 1709-ben I. Péter elfoglalta Kurzemét ( Lettország), majd a következő évben Viborgot, és a Baltikum több jelentős városát: Rigát, Tallinnt, Pärnut. A dánok partra szálltak Dél-Svédországban, és Erős Ágost bevonult Lengyelországba. Stanislaw I. Leszczynski elmenekült az országból. Török-orosz háború I. Péter az Oszmán Birodalomtól követelte XII.
A következő megszállás a nagy északi háború idején történt, a 18. század elején. Rendelkezésre álló fordítások
A nagy északi háború film Háború Könnyű és isteni túrógombóc főzés nélkül Fa bejárati ajtó modellek A nagy északi háború | Pearl harbor égi háború online Nagy északi háború 1700 Abraham Allard (1676 k. –1725) itt látható térképe 1711 nyarán jelent meg. A régióról már apja, Carel Allard (1648–1706) is adott ki térképet, de a Carel-i mű a keleti, orosz és krími részeket nagy méretű díszes elemekkel fedte, ami az északi háború idején már hátrányt jelentett. Abraham térképe orvosolta e hiányokat, a Lengyelországon túli, orosz területekkel egészítve ki térképe tartalmát. A mű látható sietséggel készült, elmaradtak a korban még igen gyakori díszítő elemek és egyszerű szalagcímét is a nyomólemez szegélyére metszették. Az Északi-háború első szakaszának 1700 és 1707 között időszakában a hadiszerencse inkább Svédországnak kedvezett. Amíg ugyanis Péter cár azon munkálkodott, hogy felfegyverezze a győzelemhez szükséges 200 ezer orosz és 100 ezer kozák katonát, a svédek visszaszorították a Livóniába betörő lengyel-szász erőket.
A poltavai csatában I. Péter megsemmisítő vereséget mért a svédekre. Az oroszok közel 20 000 svéd katonát ejtettek fogságba, és a svéd király is csak nagy nehézségek árán kelt át a Dnyeperen, hogy az Oszmán Birodalomba meneküljön. A poltavai ütközet következményei Mivel XII. Károly Törökországban maradt, 1709-ben I. Péter elfoglalta Kurzemét, majd a következő évben Viborgot és a Baltikum több jelentős városát: Rigát, Tallinnt, Pärnut. A dánok partra szálltak Dél-Svédországban, és Erős Ágost bevonult Lengyelországba. Leszczyński Szaniszló király elmenekült országából. Török–orosz háború I. Péter az Oszmán Birodalomtól követelte XII. Károly kiadását, és ez 1710-ben újabb török–orosz háborúhoz vezetett. III. Ahmed szultán a Prut folyónál (Moldávia) legyőzte az orosz seregeket, így Péter kénytelen volt átengedni a törököknek Azov várát, Taganrogot, Kodakot, és felszámolni Azovi-tengeri flottáját. A török háború nem volt hatással a Balti-tenger térségében folyó harci cselekményekre. Az orosz flotta elfoglalta Helsingforst (finn: Helsinki) és Åbót (finn: Turku) városait.