Történet A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (rövid nevén NISZ Zrt. ) jogelődei révén fél évszázados múltra tekint vissza. Elődei, az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet (KOPINT) és az 1968-ban létrehozott Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt., melyeknek összevonásával 1987-ben jött létre a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. 2005 júliusától a vállalatunk egyedüli tulajdonosa a magyar állam lett, azóta zártkörű részvénytársaságként működünk. 2007 óta fő tevékenységünk teljes körű infokommunikációs szolgáltatások nyújtása az állami és kormányzati szervek számára. 2008-ban a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Dr demény adam lambert. vette át, a társaság neve 2011-től NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.. Legnagyobb megrendelőink államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásainkat. Cégünk tevékenysége során a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazásával támogatja a hazai közszférát, hogy az minél könnyebben megfelelhessen az innovációs kihívásoknak.
Mint Dobai Sándor elmondta, fel kell készülni a jövőben az online megbeszélésekre, bejelentette továbbá, hogy a februári titkári értekezletet is online módon valósítjuk meg. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően elkészültek a taggyűlésekhez kapcsolódó jegyzőkönyvek és a tagszervezetek is megkezdhetik a következő éves munka előkészítését. Tekintettel a veszélyhelyzetre, az év utolsó Országos Elnökségi Ülését online módon tartotta meg a szervezet 10 fő elnökségi tag részvételével. Védelem Tudomány. Miután elfogadták Magyar-Kovács Erzsébetet jegyzőkönyvvezetőnek és minden résztvevő egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat, Dobai Sándor elnök megtartotta évértékelő beszédét. Tájékoztatójában az Egyesület munkatervében 2020-as évre ütemezett feladatok végrehajtásáról számolt be, valamint kiemelten beszélt arról, hogyan kezeli a szervezet a pandémiás helyzetet, milyen módon próbálják csökkenteni a fertőzésveszély kockázatát. Egyre nagyobb a kihívás a jövőt illetően, hiszen a pandémiás helyzet új platformokat teremt – mondta Dobai Sándor, majd hozzátette, elengedhetetlen új technikai eszközök és lehetőségek folyamatos fejlesztése, igazodva a megváltozott körülményekhez.