Pünkösdre egy igen kedves verssel jelentkezik Fülöp metropolita atya. Sokunk kedves verse a Fülemile, Arany János tollából származó vándoranekdota. A madárfüttyért ugyanis nem csak magyar gazdák vetekedtek, megtalálható ez a mosolyogtatóan szomorú eset más népeknél is. A nagykőrösi tanító talán egy török mesét vett alapul, vagy annak egy olasz nyelvű változatával találkozhatott és azt magyarította. Nem volt nehéz neki aktualizálni, mert honfitársai között is, bizony, számtalanszor találkozhatott azzal, aminek ironikusan épp az ellenkezőjét fejti ki végső tanulságként: " Magyar ember fél a pörtül..., a testvérek összeférnek, felebarát mind jó barát… " De ebben a kedves versben el van rejtve más tanulság is. Arany János: A fülemile | Hajdúdorogi Főegyházmegye. Most, Pünkösd ünnepén arra is figyeljünk föl, ahogy a kis címszereplő, akiért versengenek, s aki e versengésről nyilván mit sem tud, mily önfeledten dicsőíti Istent: " …mely dicsőség - semmi kétség - ő érte jött létre, csupán ő érette, mind! " Lám, ami ily kedves és drága, pont az fordult át viszálykodásba! "
Képzeld csak el egy pillanatra, hogy nem tudsz úszni. Vagy talán tudsz úszni, de a tudásod csupán... A diszlexia rejtélye megoldva! A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a diszlexiás gyerekek agya másképp működik. Ma arról... Megszeretheti gyermekem az olvasást? 13+1 ötlet szülőknek az olvasási képesség fejlesztéséhez A Te gyermeked olvas mindennap? A FÜLEMILE - Arany János - Érettségi.com. Sajnos egyre ritkább, hogy a gyerekek a szórakozás kedvéért... Tiltsuk be a házi feladatot! Egy amerikai oktatáskutató tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a házi feladat nem... Tudományos kísérletek gyerekeknek Mint a legtöbb gyerek, az én lányom is nagyon érdeklődik a természettudományok iránt. Megígértem... Képességfejlesztés a családban Naponta tapasztalom, hogy a gyermekek közül sokan nem rendelkeznek elegendő ismerettel az őket... A szövegértés nehézségei Egyre több gyereknek okoz gondot az olvasott szöveg megértése, feldolgozása, a lényeg kiemelése, és... Mi lesz a kitűnők sorsa? Vajon felnőve mi lesz a kitűnő tanulók sorsa?
Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, – elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per. Hisz azt látja Isten, ember! Arany János: AZ ELAGGOTT FÜLEMILE | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. – De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felől, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Felderüle a kivánt Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja: De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja! ?
Történt pedig egy vasárnap, Hogy a fentírt fülemile Ép' a közös galyra üle, Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot, Melyre, im, felvirradott. A sugárt és harmatot, A szellőt és illatot; A fát, melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli Szivecskéjét elteli; Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél, Azt a pompát, fényt és szint, Mely dicsőség - Semmi kétség - Ő érte Jött létre Csupán ő érette mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, Így kiáltott örömében: "Istenem, uram Beh szépen Fütyöl ez az én madaram! " "Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a... Arany jános a fülemile fogalmazás. " Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. "Hát kié - pattogja Pál - Mikor az én fámra száll? " "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! " Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordít: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, - Hanem a just mégsem hagyva.
A Magyartanár wikiből Ötletek a dráma eszköztárából Képaláírás Kiscsoportokban készítsetek állóképeket a két család veszekedéséről: Péter és Pál a két feleség a gyerekek Péter és Pál felesége Péter és Pál fia ( Az állóképek bemutatása alatt a többiek - a falu lakóinak szerepében- egy-egy mondattal megjegyzést tesznek a látottakról. A képaláírások arra is vonatkozzanak, hogy a falusiak életére milyen hatással van az állandó veszekedés. ) Interjú Péterrel és Pállal Három csoportban készülnek a gyerekek, minden csoport felkészít egy gyereket az interjúra. A három csoport: Péter, Pál, riporter. Az interjú célja: az előzmények feltárása. Bírósági tárgyalás A három csoport: Péter, Pál, fülemile A csoport tagjai mindannyian az adott szerepeket játsszák. Rövid felkészülés után a tárgyaláson előadják, miért nekik van igazuk.