A több száz évig tartó elzárkózás nyomán a hatalmas flotta enyészetnek indult, a nagy utazásokról készített feljegyzéseket megsemmisítették (bár egyesek amellett érvelnek, hogy bizonyos dokumentumok azért fennmaradtak), s Kína fejlődése általában véve is megtorpant. A most megnyílt kiállításon a Cseng Ho első öt útját bemutató részben a fűszerek és a tea kereskedelmére hívják fel a rendezők a figyelmet, illetve az akkori tengerészek életét próbálják bemutatni. Tech: Szibériaiak fedezték fel Amerikát, de mikor? | hvg.hu. A kínaiak ekkor már hatszáz éve járták a tengereket, és számos találmányt fejlesztettek ki, amelyeket nyugaton csak évszázadokkal később ismertek meg. Használtak mágneses iránytűket, vízhatlan válaszfalakat építettek hajóikba. Sőt, Cseng Ho vitorlás hajóin – a dzsunkákon – volt hely a veteményeseknek is! Kis területen zöldségeket, illetve csövekben szójababot termesztettek, hogy a fontos fehérjéket és vitaminokat (különösen a C-vitamint) biztosítani tudják a legénység élelmezésekor. Bár a kínaiak aligha fedezték fel Szent-Györgyi Albert előtt évszázadokkal a C-vitamint, de azt tudták, hogy ha ezeket az élelmiszereket fogyasztják, akkor elkerülhetik a skorbutot, azt a betegséget, amelyet a vitaminhiány idéz elő.
Új kiállítást nyitottak meg a napokban Szingapúrban, a részben kínaiak által lakott délkelet-ázsiai városállamban. A tárlat témája nem számít újdonságnak, különösen 2002 óta nem: ekkor jelent meg Gavin Menzies könyve, amelynek már címe is kihívó – "1421: Az év, amikor Kína felfedezte Amerikát". Mikor fedezték fel amerikát magyarul. Hogy Menziesnek igaza van-e, azt egyelőre a tudósok még nem döntötték el, és a kétségek is igencsak sokasodnak a teóriával kapcsolatban. Annyi bizonyos azonban, hogy a kiállítás a könyvszerző gondolatmenetét igyekszik alátámasztani, közvetett – tehát nem egészen egyértelmű – bizonyítékokkal. Ám időközben Menzies már könyvének átdolgozott változatát készíti elő, amelyben 1421-nél is korábbra teszi Amerika felfedezését, és persze ezt is a kínaiaknak tulajdonítja, méghozzá Kubiláj kán idejére. Kolumbusz hatása Mielőtt belemennénk a részletekbe, meg kell említenünk, hogy Amerikát már igen sokan felfedezték Kolumbusz előtt, ám csak az 1492-es hajóút, vagyis éppen Kolumbusz utazása nyomán vált nagy tömegek számára is elérhetővé az Újvilág.
(Az uralkodó neve magyar átírással Cseng-cu, de előfordul Cheng-tsu, Cheng-zu, illetve Jung-lo elnevezése is. ) Ez a császár – akit a Ming-dinasztia egyik leghatalmasabb uralkodójának tartanak a történészek – küldte az admirálist "a világ végei felé", hogy minél több "tiszteletadást gyűjtsön be" a tengerentúli barbár népektől. (Ez a várakozás a tiszteletadásra később is jellemző volt a kínai uralkodókra, akik ugyanezt várták el sok évszázaddal utóbb a náluk megjelenő európaiaktól is. Azok azonban nemhogy tiszteletet nem adtak nekik, hanem megpróbálták leigázni Kínát, félig-meddig sikerrel. Mikor fedezték fel amerikát 9. ) Újraépítették Cseng Ho hajóit Cseng Ho hiábavaló erőfeszítései Visszatérve Cseng Hóra, mire az ő flottája 1423-ban hazajutott Kínába, a császár megbukott (Cseng-cu uralkodásának végét 1424-re, illetve 1425-re teszik a különböző források), s a vezetőváltással egyidejűleg megváltozott Kína politikája is. Kezdetét vette az izolacionizmus, vagyis az elzárkózás (hasonlóra volt példa Japán, sőt tulajdonképpen még az Egyesült Államok történetében is).
A régészek azonban vitatják Menzies és Chiasson efféle állításait, és úgy gondolják, hogy inkább egy viking településről van szó Kanada keleti partvidékén. Ezt a nézetet viszont megintcsak Chiasson vitatja. Menzies pedig azt állítja, hogy buddhista sírokat és iszlám sírköveket találtak, amelyek aligha lehetnek európai eredetűek. A sírokban találtak csontokat is, ezeket most DNS-vizsgálatoknak szeretnék alávetni, s erre már engedélyt is kértek a kanadai kormánytól. Bár Menzies állításai igen hangzatosak, még a Nemzetközi Cseng Ho Társaság elnöke, Tan Ta Sen sem mer egyértelműen az angol tengerészkapitány mellé állni. Mikor fedezték fel Amerikát, és ki? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - Földünk általában, geológia, nagy utazók. Szerinte Menzies igen érdekes könyvet írt, de azért még további bizonyítékokra lenne szükség az elmélet alátámasztásához.
L'Anse aux Meadows települése legalább nyolc épületből állt, közöttük volt egy kovácsműhely és egy kohó, továbbá egy fűrészüzem, amely egy hajókészítő műhely számára termelt. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Csendes-óceán "felfedezése" Magellán nevéhez fűződik, ám ő is tengernek (Déli-tenger) nevezte el Dél-Amerikát Ausztráliától és Ázsiától elválasztó óceánt, de az ő útja –bár tragikus véget ért- közelebb vitte a későbbi felfedezőket Ausztrália eléréséhez. A Fülöp-szigetek, ahol Magellán a halálát lelte, később Spanyolország fontos kereskedelmi állomása lett, így a hosszú úttól elfáradt hajósok felfrissíthették készleteiket. Tech: Napkitörés bizonyítja: már 1021-ben megérkeztek a vikingek Észak-Amerikába | hvg.hu. A spanyol konkvisztádorok az inkák regéiből hallottak egy mesés szigetről, amely dúskál az aranyban, ezt próbálták beazonosítani egy olyan hellyel, mely létezése vitatott volt, de a tudósok meggyőződése szerint léteznie kellett. Ezt az ismeretlen földet Terra Australis Incognitának (ismeretlen déli föld) nevezték el, a térképeken ez egybemosódott, az azóta már megismert Antarktisszal. Alvaro de Mendana jutott el 1567-ben a Salamon-szigetekre, a névadás utal Salamon király legendás kincseire, de nemesfémet nem talált. Mendana 30 év múltán a Marquises-szigeteken fedezi fel, 1605-ben Quiros az Új-Hebridákat.
Akár a kínaiak, akár a vikingek, akár az ókori egyiptomiak vagy azok kortársai(! ) jutottak el először Amerikába (ezen legendás elméletek közül a legbiztosabb a vikingek esetleges és időleges letelepedése Észak-Amerikában) nem voltak képesek tartós kapcsolatokat kiépíteni, amelyek évezredeken át meghatározták volna két kontinens – Afrika és Amerika, vagy Ázsia és Amerika, illetve Európa és Amerika – kapcsolatát. Mindössze epizódszerű kapcsolatfelvételekről lehetett szó, ha egyáltalán létezett kapcsolat, és még ha némi kereskedelem kialakult is, az nem befolyásolta annyira Amerika és az egész világ sorsát, mint amennyire Kolumbusz felfedezése tette azt. De térjünk vissza Menzieshez és elméletéhez, s nézzük meg részletesen, mit is állít a bestseller-író, illetve miről is szól a most Szingapúrban megnyílt kiállítás! Mikor fedezték fel amerikát 2. A tárlat elsősorban annak a Zheng He (Cseng Ho) admirálisnak állít emléket, aki hét tengeri expedíciót irányított 1405 és 1423 között. A kínaiak nem voltak legénység híján: míg az európai felfedezők legjobb esetben is pár tucatnyi, esetleg százas létszámú csoportokban indultak útnak (Kolumbusz három hajóval vágott neki az Atlanti-óceánnak), addig Cseng admirális 317 hajóval és 28 ezer (! )