1989-1990 között a Pénzügykutató Zrt. munkatársa is volt. 1990-1993 között a Magyar Rádió elnöke volt. 1993-tól a Korridor Politikai Kutatások Központja igazgatója. 1964, Váci út és a Turbina utca sarok. 2005-ben az SZDSZ köztársasági elnök jelöltje volt. [3] Egyéb szakmai tevékenységei [ szerkesztés] 1996-1999 Magyar Mozgókép Alapítvány játékfilm kuratóriumának elnöke 1990-1997 A Politikatudományi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke 1988-2001 A Soros Alapítvány kuratóriumának tagja (2001-től elnöke) [4] 1981-1985 A Társulás Filmstúdió Tanácsának tagja Magánélete [ szerkesztés] Feleségével, Komáromi Éva matematikussal 1968-ban kötött házasságot. Lányuk Gombár Eszter 1968-ban született. [2] [5] Főbb művei [ szerkesztés] Politika, címszavakban Elemi politikai fogalmak értelmezése; ELTE, Bp., 1980 ( Politikatudományi füzetek) Politika címszavakban Válogatás KISZ-vezetőknek és propagandistáknak; ILV Propaganda és Könyvszerkesztőség, Bp., 1983 ( Korkép, körkép, kórkép) Egy állampolgár gondolatai Politikaelméleti írások; Kossuth, Bp., 1984 A politika parttalan világa; Kozmosz Könyvek, Bp., 1986 ( Az én világom) Borítékolt politika; Pénzügykutató Rt., Bp., 1989 ( Reformkönyvek) Vigyázó szemetek merre is vessétek?
És még egy érdekesség, a magyarok közé betelepített szlovák telepesek, kik az etnikai felhígítás céljából kerültek oda északról, szintén tartottak az ottani magyaroktól. Pedig senki nem bántotta őket. Sőt, 1956 november 1-án Csehszlovákia felajánlkozott a Szovjetuniónak, hogy részt kíván venni a felkelés leverésében. Ezt nem engedte meg a Szovjetunió, azt azonban igen, hogy mozgósítást rendeljen el és hermetikusan zárja le a magyar-csehszlovák határt. 14 korosztályt hívnak be a mozgósítás keretein belül, de kapaszkodjanak meg, a magyarokat és a lengyeleket nem. A magyar nemzetiségű csehszlovákiai kommunisták tiltakoznak is a prágai vezetésnél: bennünk nem bíznak az elvtársak? A válasz az volt, hogy nem, vegyétek tudomásul, bennetek nem bízunk. És bizony, ha Hruscsov másként dönt, akkor a csehszlovák hadsereg is bemasírozott volna Budapestre. FalArt Blog: Pesterzsébet régi-photográfiák 19. Végezetül még egy kérdés. Tudvalevő, hogy Ön támogatja a Mi Hazánk Mozgalmat, több alkalommal mondott beszédet a párt rendezvényein és az EP-listájukon is szerepelt (a 4. helyen), miért tartja erre érdemesnek?
68 éves korában elhunyt Riecke Werner közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, az árfolyamelméletek, a pénz- és állampapírpiacok elismert szakértője. A bankár Facebook-oldalán megjelent búcsújában azt írja: "álmom volt az euro bevezetése". Német származású magyar bankár A német származású Riecke Werner külföldi ösztöndíjasként 1972-ben került Magyarországra, közgazdasági tanulmányai elvégzése után gazdaságmatematikai területen, elsősorban modellezéssel foglalkozott. A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Riecke Werner Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. MNB alelnök Részt vett a magyar adórendszer 1990 előtti nagy modernizálásában, majd a rendszerváltozás után 14 évig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, 1995-től ügyvezető igazgatóként, majd 1998-tól a monetáris politikáért felelős alelnökként – írja a Porfolio. Mindent közelről látott Közelről figyelhette a kétszintű bankrendszer kiépülését, részt vett a monetáris politikai eszköztár átalakításában, több árfolyamrendszer kialakításában és működtetésében.
Amennyiben ez önfeladással jár, akkor egyértelműen gyávaság. Amennyiben látszólagos visszahőkölés árán sikerül pozitívumot kiharcolni, az bölcsesség volt. Itt kell meglegyen politikusainkban az érzék, mikor kell látszólagosan hátrébb lépni, s mikor keményen kiállni igazunkért. Említette, hogy a magyarság egyes részei olyanokat hagynak megtörténni, melyet talán másik nem engednének, de történelmünk folyamán éppen 1956 volt az, amikor igenis kiáltunk magunkért, hogyan él ez a dátum a felvidéki magyarság körében? Jómagam 11 éves voltam 1956-ban. Hatodikos kisiskolás, és úgy emlékszem vissza, pontosan tudtam, értettem, miről van szó, szellemileg, lelkileg nagyon is tudtam követni az eseményeket. Minden nap lejegyeztem, mi történt aznap. Azóta, mint történész, számos levéltári adatban szembesültem olyan dokumentumokkal, melyek arról számoltak be, hogyan reagált a csehszlovák államhatalom az akkori eseményekre. S valóban, meg van riadva a csehszlovák hatalom. Félnek, és nem csak Magyarországtól, a felvidéki magyaroktól is.