Magyar űrkutatás legfontosabb eredményei lyrics A magyar űrtevékenység koncepciója sokat változott az elmúlt évtizedekben. Kezdetben csak az volt a cél, hogy olyan mértékben járuljunk hozzá a világ űrkutatási tevékenységéhez, ami joggal várható el egy kisméretű, de fejlett tudományos háttérrel rendelkező országtól. Magyar Űrkutatás Legfontosabb Eredményei | 6. A Hazai Űrkutatás Fontosabb Eredményei | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Később a hangsúly eltolódott az űrkutatás tudományos eredményeinek lehetséges társadalmi hasznosítása felé. A magyar űrtevékenység fél évszázados történetének legfontosabb általános eredményei a következők: * kialakult egy, az űrkutatás és alkalmazásai területén aktívan működő, mintegy 30 intézményből álló hálózat, amelyben összesen legalább 200 szakember dolgozik; * az intézmények által végzett kutatások növekvő nemzetközi elismertsége; * egy projekt-orientált, korszerű támogatási rendszer létrehozása, amelyet bizonyos esetekben a működés anyagi támogatása egészít ki. A magyar űrkutatási szervezet feladatai a jelen időszakban a következők: * megvalósítani a magyar űrkutatás eredményeinek széleskörű hasznosítását, elősegítve az értéktermelő folyamatokat a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban, az iparban stb.
A miskolci Admatis Kft. – különböző, kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeknek köszönhetően – két jelentős európai űrkísérletben is részt vehet. Ez nem csak azért komoly eredmény, mert az űr mikrogravitációs körülményei egészen egyedülálló lehetőséget biztosítanak ipari fejlesztésekhez kapcsolódó kutatásokhoz, hanem azért is, mert a pályázatokon való sikeres szereplés egyben a kutatás európai szinten is kiemelkedő színvonalára is garanciát jelent. A programok részleteiről 2009. augusztus 5-én Dr. Magyar Űrkutatás Legfontosabb Eredményei | Sg.Hu - Az Űrkutatás Eredményei A Mindennapokban. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, Dr. Both Előd, az NKTH felügyelete alatt működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, Dr. Bárczy Pál, az Admatis Kft. igazgatója, az egyik nyertes projekt gazdája, valamint Neil Melville, Európai Űrügynökség (ESA) képviselője tartott sajtótájékoztatót az NKTH épületében. A magyar űrkutatás legfontosabb nemzetközi partnere az Európai Űrügynökség (ESA), a szervezetnek hazánk (2003 óta) ún "európai együttműködő állama": az ESA PECS (Programme for European Cooperating States) programját évi 2 millió euróval támogatja.
Ezek közül a műholdas telekommunikáció alkalmazása a legszélesebb a magánszférában - jegyezte meg Both Előd, példaként említve a távközlési és a műsorszóró műholdakat. "Napjainkban a hazai magánszektor, kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. Jelenleg két-háromszázan dolgoznak hazánkban űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben" - összegezte Both Előd. A hazai űrkutatás, űrhajózás történetét felidézve elmondta, hogy a kezdeti lépést az jelentette, amikor 1946-ban a Bay Zoltán vezetésével alakult hazai kutatócsoport sikeresen vette a Hold felszínéről a radarjelet. Magyarország 1959-ben a Világűrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt. Az első magyar fejlesztésű műszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980. Magyar űrtevékenység – Wikipédia. május 26-án szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar műszerrel végzett kutatásokat az űrállomás fedélzetén.
Sajtóközlemény a Magyar Örökség díj átadásáról a magyar űrkutatók számára.
Láthatjuk, hogyan változtak a légkör összetételére, állapotára, az ionoszférára vonatkozó tudományos nézetek. Az egyéb alkalmazásokról szólva kitért a mezőgazdasági felhasználásra is, amelynek keretében a műholdak segítségével történik a termésbecslés, a parcellák ellenőrzése. "Mindezért korábban ki kellett menni a földekre, ma a számítógép a műholdfelvételeket használva állapítja meg, hogy az adott területen miből mennyi terem. Az EU mezőgazdasági pályázatainak elbírálási alapját szintén a műholdfelvételek elemzése szolgáltatja" - mondta az űrkutatási iroda igazgatója. Mint megjegyezte, a műholdak nagyfelbontású felvételei felhasználhatók erdőtüzek, folyami szennyeződések, árvizek és belvizek pontos kiterjedésének meghatározására is. Both Előd kiemelte a műholdas helymeghatározást is. Mint mondta, a GPS (Global Positioning System) használata hazánkban is egyre inkább elterjedtté válik. A helymeghatározás a járművek mozgásának pontos követésén túl a földrajzi pontok kimérését is megkönnyíti, de mérhetővé teszi például a lemeztektonika okozta magyarországi kéregmozgást is - mutatott rá.