; Vidovszki Béla: Vacsora után c. festmény; Borbereki Kovács Zoltán: Madách c. ; P. Bak János: Festőnő c. festménye. ; Bótos Sándor: Tájkép c. festménye; Liszt Ferenc kamarazenekar; Szolnoki Tisza Táncegyüttes; Megyei Művelődési Központ; Táncsics Mihály úti szobor. ; Szolnoki Damjanich Múzeum- Szabó Zotán: Önarckép 1961. ; Harsan a kürtszó. ; Kossuth tér télen; Tél az erdőben. ; Műteremsarok. ; Jégpáncélban. ; Lázár Kati Arckép. ; Férfi kar. Szolnok megyei néplap archívum es. ; Nagy Lajos Portré; Szolnoki Szigligeti Színház-Horváth Teri; TVM Művelődési Ház-Simon Ferenc kiállítása; Kedves Szolnok megyei Levéltárosok! A segítségeteket szeretném kérni...! Keresem apám lánytestvérét! A történet furcsasága az, hogy a családi legendáriumban nem esik róla szó, csak egy pici fényképem van róla. Valószínűleg Rózsa Mária volt a neve, és szerintem 1925 után születhetett Kenderesen. Azonban sem a plébánián, sem a kenderesi anyakönyvvezetőnél nincs nyoma. Paralizises volt, és apácák gondozták. Állítólag 10-13 éves koráig élt, de a halálának sincs anyakönyvi nyoma.
NBIII-as tekecsapat játékosai; Kézilabda Gyulai Kupa Gyulán; Szolnoki MÁV (Tóth András atléta); Bp Vasas - Szolnoki Vízügy Dózsa; Szonoki MÁV - Volán SC; Szonok Megyei Tanács Tervező Kupa; Tisza Kupa Szolnok; Kilián FSE; Szolnoki Sportiskola (Kozák Ildikó, Forgó Ktalin magasugrók); Bp Spartacus - Honvéd Kilián FSE (asztalitenisz). ; Meggyes László festőművész műhelye; Szolnoki Volán; Szolnok Művésztelep; KÖTIVIZIG; MÁV Kórház; Belga folklórosok vendégjátéka Szolnokon; Szolnoki Vegyiművek park; Szolnoki Ifjúsági Park; Szolnoki Barátság Klub; Ihlet; Chiovini Ferenc Munkácsi díjas festőművész; Szolnoki Damjanich Múzeum; Szolnoki Helyőrségi Klub; Szolnoki Szimfonikus Zenekar; Medgyessy Ferenc: Az anya c. szobra. ; Vidovszki Béla: Vacsora után c. festmény; Borbereki Kovács Zoltán: Madách c. ; P. Bak János: Festőnő c. festménye. ; Bótos Sándor: Tájkép c. festménye; Liszt Ferenc kamarazenekar; Szolnoki Tisza Táncegyüttes; Megyei Művelődési Központ; Táncsics Mihály úti szobor. ; Szolnoki Damjanich Múzeum- Szabó Zotán: Önarckép 1961. Szolnok Megyei Néplap Archívum. ; Harsan a kürtszó.
Szegény Damjanich Jánosról, a ma Horvátországban lévő Sztázában 1804-ben Jovan Damjanić néven született – de magát magyarnak valló – későbbi honvéd tábornokról és aradi vértanúról van szó. Akit legfeljebb annyiban lehetne a munkásmozgalommal összekötni, hogy abban az évben érte el az első átütő katonai sikereit (a szerbek ellen a Bánságban), amikor Karl Marx megírta a Kommunista kiáltványt (1848). Ja, és akárcsak Marx, ő is szakállas volt. Ez a látszólag jelentéktelen körülmény (az aradi 13-ból hatan voltak szakállasok, de ha a Pesten kivégzett Batthyányt is hozzájuk soroljuk, akkor az október 6-i 14 vértanúból heten, szóval abban a korban nem volt valami egyéni hóbort a szakállviselés) nagyjából száznegyven évvel később számos szomorú félreértésre adott okot. Ha a világon nem is mindenhol, annak egy nagyjából 80 ezres szegletében mindenképpen. Ezt a 80 ezres (ma már csak bő hetvenezres) szegletet Szolnoknak hívják, és a magyar hadtörténelemben párját ritkítóan sikeres tavaszi hadjárat részeként 1849. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Szolnok megyei Néplap repertóriuma. március 5-én itt arattak elsöprő győzelmet a császári erők fölött Damjanich – és a hozzá csatlakozott Vécsey Károly – csapatai (mondjuk a diadal után Damjanich előbb Vécseyvel, majd Vetter Antal vezérkari főnökkel is összeveszett, de ez csak apróság, majd 2135-ben, a NER fennállásának dicsőséges 125. évfordulóján se rugózik már senki azon, hogy Rogán és Lázár vagy hogy Simicska és Orbán hogy is huzakodtak az ántivilágban).