A porosz–francia háború 1870 – 1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között. A "kisnémet" egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal, mivel III. Napóleon (1852–1870) országa nem nézte jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget. Története [ szerkesztés] A Habsburg Birodalom katonai vereségét követő prágai béke ( 1866. augusztus 23. ) után III. Napóleon császár minden igyekezete arra irányult, hogy a váratlanul megnövekedett szomszédját elszigetelje, és ha szükséges, katonai csapást mérjen rá. Az ehhez szükséges katonai szövetséget azonban nem sikerült összekovácsolni. Az Olasz Királyság még Dél-Tirolért cserébe sem volt hajlandó Poroszország ellen fordulni, hiszen az 1866 -os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok szövetségeseként szerezhette meg Venetó tartományt. ORIGO CÍMKÉK - francia-porosz háború. A Monarchia pedig nem merte német népeit a poroszok ellen indítani, bár a reváns végett több nacionalista érzelmű osztrák katonai kör sürgette mindezt, ám Andrássy Gyula közbelépésének is köszönhetően erre nem került sor.
Eközben a németek bezárták: szeptember végére elfoglalták Strasbourgot, és teljesen körbevették Franciaország fővárosát, amelyet a következő hónapokban könyörtelen ostromnak és bombázásnak vetettek alá. 1871. január 19-én a francia kormány kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni az átadásra., Egy nappal korábban, Franciaország további megaláztatásában, az egyesítés Bismarckiai álma teljesült, mivel I. Porosz francia háború. Vilmos Poroszországot az új német állam császárává vagy kaiserévé koronázták, egy ünnepségen, amely a tükrök pazar Csarnokában, a párizsi Versailles-palotában zajlott. az 1871. május 10-én Frankfurt am Mainban aláírt végleges szerződés feltételei szerint Németország csatolta Elzász (Belfort kivételével) és Lorraine francia tartományokat; a franciákat öt milliárd frank összegű kártalanítás megfizetésére is kötelezték., A német csapatok 1873 szeptemberéig elfoglalták Franciaországot, amikor az összeget teljes egészében kifizették. A francia-porosz háború és az azt követő német megszállás közel három éve a növekvő ellenségeskedés kezdetét jelentette Franciaország, befolyása és hatalma hanyatlása, valamint Németország törekvése, egy technológiailag és iparilag kiváló nemzet, amely a 20. század első évtizedére építette a legerősebb szárazföldi hadsereget az európai kontinensen., 1914 nyarán ez a rivalizálás teljes körű globális hadviselésbe torkollott, Franciaország és a szövetségesek Németország és a központi hatalmak ellen csaptak össze a világ eddigi legpusztítóbb konfliktusában.
A jogdíjmentes "Porosz – francia háború. Régi Térkép. Gravírozás képe" fotót használhatja személyes és kereskedelmi célokra a Standard vagy Bővített licenc értelmében. A Standard licenc a legtöbb felhasználási esetet lefedi, beleértve a reklámozást, a felhasználói felület kialakítását és a termékcsomagolást, és akár 500 000 példány nyomtatását is lehetővé teszi. A Bővített Licenc minden felhasználási esetet engedélyez a Standard Licenc értelmében, korlátlan nyomtatási joggal, és lehetővé teszi a letöltött stock képek felhasználását árucikkekhez, termék viszonteladáshoz vagy ingyenes terjesztéshez. Ezt a stock fotót megvásárolhatja és nagy felbontásban letöltheti akár 5674x4175 hüvelykben. Francia-porosz háború. Feltöltés Dátuma: 2019. ápr. 17.
A sedani csata, mely 1870. szeptember 1-jén zajlott le, a porosz–francia háború legfontosabb, döntő csatája volt. Az ütközetben egy teljes francia hadsereg semmisült meg, és adta meg magát a poroszoknak a francia császárral, III. A franciák megsemmisítő veresége után új világhatalom született. Napóleonnal együtt. Császáruk nélkül a Második Francia Császárság összeomlott, a birodalmi kormány szétesett, helyére egy vértelen forradalomban visszaállt a köztársaság, mely még öt hónapig folytatta a háborút, majd Párizs ostroma után kapitulált. Előzmények [ szerkesztés] A háború kitörése óta a porosz hadsereg számos kisebb-nagyobb győzelmet aratott a franciák felett, Elzász és Lotaringia területén ( weißenburgi csata, wörthi csata, straßburgi csata), beszorítva őket Lotaringia fővárosába, Metzbe, ahol a porosz–német szövetséges hadsereg könnyen bekeríthette és elfoghatta őket. A francia hadvezetés mindenáron fel akarta menteni a várost. A feladatra Patrice de Mac-Mahon tábornok châlons -i hadseregét jelölték ki, amelyet maga a francia császár, III. Napóleon is elkísért.
A Monarchia pedig nem merte német népeit a poroszok ellen indítani. Az idő tehát ismét Bismarcknak dolgozott. A vaskancellár nem is szándékozott kihasználatlanul hagyni a külpolitikai helyzetet, és igyekezett olyan helyzetet teremteni, melyben Franciaországnak nincs más választása, mint a háború. A francia követtel, Benedettivel tárgyaló porosz király a híres emsi táviratban "kidobatta" a franciák diplomatáját. 1870 júliusában lázas diplomáciai próbálkozások után Franciaország hadat üzent. Vasúton, német precizitással megalkotott tervek szerint özönlöttek a porosz egységek a francia határhoz. A Patrice de Mac-Mahon tábornagy vezette francia hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett. A III. Napóleon vezette sereg felmentésükre indult, de Moltke Sedannál körülzárta a franciákat, így szeptember 2-ára a francia császárnak nem maradt más választása, mint a fegyverletétel. III. Napóleon császár is porosz fogságba esett. Két nappal később Párizsban kikiáltották a köztársaságot – a bonapartizmus rendszere megbukott.
L'Harmattan, 2009. Alain John Percivale Taylor: Bismarck – a férfi és az államférfi. Scolar, 1999. Georges Duby: Franciaország története. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. A német haderőnek sokkal precízebb stratégiája volt, mint a franciáké Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre