— Összegyűjtött adatok — Törvények — Tanúvallomások — Bizonyítékok segítségével érvelhetünk, utána következtetéseket vonhatunk le. Cáfolás A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése. Érvelni kell, levonható a következtetés. Befejezés Ismétlése a fő gondolatoknak, összegzés. Netán felvillantja a megközelítés más módjait is. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie, újra meg lehet szólítani őket, esetleg fokozni a felháborodást az ellentábor ellen. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) - Érettségi tétel, 2018. Az érvek elrendezése Cél egy meggyőző és hatásos érvrendszer. Megvalósítása: — Egy erős érvre épülő érvelés: Az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket. — Fokozásos érvelés: A gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet. — Lejtéses érvelés: Az erős érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére. Kevésbé hatásos érvelési módszer.
Anna tettére sincs racionális magyarázat: ő maga sem tudja megindokolni (ez igazolja Freud tézisét). Vannak bizonyos akaratlan cselekvések (ezeket Freud tüneti cselekvéseknek nevezi), amelyek olyan dolgokat fejeznek ki, amelyeket az ember maga sem sejt bennük, és amelyeket nem közölni, hanem épphogy elrejteni akarna. Az érvelés - Nyelvtan kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Például Anna maga sem tudja, hogy csendes szelídsége, engedelmessége mögött milyen indulatok lappanganak és halmozódnak. Ezek az öntudatlan lelki sérelmek hirtelen, meglepetésszerűen fakadnak fel a bál éjszakáján és késztetik arra, hogy a gyilkosságot elkövesse. Mégsem tekinthetjük az Édes Anná t a pszichoanalízis példaregényének, mivel Kosztolányi elutasítja, hogy Anna tettét egyetlen okkal meg lehessen indokolni. Úgy gondolta, az élet megfejthetetlenül titokzatos és sokszínű, az ember pedig megismételhetetlen és egyedi. Minden olyan eszmét és gondolatot elvet, amely leegyszerűsítő magyarázatra törekszik, amely egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet.
A fogalmak meghatározásában segítségül hívhatjuk az értelmező szótárakat, szakszótárakat. Az ok-okozati öszzefüggésből származó érvek Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik leggyakoribb kérdésünk: a "miért". Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó érveléssel felelhetünk. A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Így magyarázhatunk például egy történelmi eseményt. #ÉRETTSÉGI | 2020.04.03 | PÉNTEK | Magyar nyelv és irodalom - Kosztolányi Dezső: Édes Anna - YouTube. A körülményekből levezethető érvek A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek (tettek) bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges (nem volt lehetséges) vagy nem elfogadható. Az ilyen érvek jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: "Nincs (nem volt) más választásunk, minthogy" akran előfordul, hogy egy-egy tévedésért, hibás intézkedésért, rossz cselekedetért a "körülményeket okoljuk".
Édes Anna Témája egy kettős gyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Az író mégsem ezt a megdöbbentő emberölést állítja a középpontba, hanem azokat a rejtve maradt lelki erőket, amelyek miatt a címszereplőnek feltétlenül meg kellett tennie, amit tett. Édes Anna maga sem tud számot adni tettének okairól. Nevezetes történelmi dátumon, a kommün bukásának napján, 1919. július 31-én indul a regény cselekménye. Kosztolányi dezső édes anna tête de liste. Kosztolányi mégsem engedi regényét afféle leleplező korrajzzá terebélyesedni. Az első és az utolsó fejezet azt hivatott kiemelni, hogy az elbeszélő távol áll minden politikai irányzatosságtól, ironikusan szemléli mind a közelmúlt, mind az elbeszélés jelenének eseményeit. E két keretfejezetnek a mindenféle, mindenkori politikát elutasító szemléletmódja bizonyítja, hogy Kosztolányi nem "társadalmi regényt" írt. Ars poeticájának megfelelően "emberi" sorskérdéseket vet fel: a kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség nagy problémáit. Valóságos vígjátékba illik az első jelenet.
Vizyék a maguk módján szeretik, jól bánnak vele, büszkélkednek Annával. Csak éppen nem embernek tekintik, hanem hibátlanul robotoló gépnek. A mintacseléd szerep elnyelte benne az embert. Nem érez haragot, ellenszenvet Vizyné iránt, sőt inkább sajnálatot, részvétet. Szeretetigényének természetes ösztöne játszott közre abban is, hogy enged az úrfi, Patikárius Jancsi szexuális vágyának. Anna remélte a szerelem folytatását, de Jancsi csak élvezeti cikket látott benne. Lassan, fokról-fokra megy végbe Anna egykori szép lelkének megtörése. Kosztolányi dezső édes anna tête de lit. Az író felhasználta a freudizmus akkori eredményeit, kisebb-nagyobb, az adott pillanatban jelentéktelennek tűnő sérelmeken át vezeti hősét a tudattalan lelki robbanáshoz. Vizy Kornél államtitkárrá nevezését ünnepelték. Patikárius Jancsi Moviszter doktor feleségével táncolt, csupa tréfából körbe-körbe pörögtek. Anna mikor ezt meglátta, vissza akart futni a konyhába, de nekiment a falnak. A sok-sok sérelmet, bántást, a magzatelhajtás iszonyatát ez a jelentéktelennek tűnő szerelmi csalódás tetézte be.