A film sajtóanyaga szerint James Cameron "hibátlannak és lenyűgözőnek" nevezte az egykori second unit direktora, Steven Quale által létrehozott tornádókat. A vihar magja, mely klasszikus értelemben vett filmként nehezen értékelhető, másfél órás attrakciós tornádómontázsként és felturbózott viharvadász-videóként már jobban teljesít. Cameron, korunk George Lucasa, rátapintott a lényegre.
Az is garantált, már csak a húsz éves ciklusokban működő nosztalgia miatt is, hogy a kritikákban az időközben kultfilmmé vált Twister fog pozitívan kijönni az összehasonlításokból. Pedig alapvetően A vihar magja és a Twister is látványfilm, amely a tornádó pusztító hatásának bemutatásával csalogatja moziba nézőjét. A különbség csak annyi, hogy az elmúlt két évtized alatt Hollywood már másfajta díszletet húz fel effektparkja mögé. A kortárs filmteoretikusok körében felkapott lett Tom Gunning fogalma, amellyel a narratív film kikristályosodása előtti, vásári látványosságként elkönyvelt filmeket jellemezte. Az "attrakciós mozi" "vizuális kíváncsiságra ingerel és izgalmas látványosságokon keresztül szerez örömöt. […] A színházi bemutató dominál a narratív beleélés felett, hangsúlyozva a sokk, vagy a meglepetés közvetlen hatását, a történet kibontakozásával vagy az elbeszélői világ teremtésével szemben. " Gunning leírását – ismerték fel sokan – a korai filmek mellett a Jurassic Park ra ugyanúgy rá lehet húzni, mint a Transformers -szériára.
– vagy épp a vihar szemében megtapasztalt, rettegéssel vegyes csend megfülelése. Ezt az igényt Hollywood nem kreálja, inkább kiszolgálja, hiszen a Discovery Channel-en 2007 óta fut a Viharvadászok című sorozat, amely ugyanezt az élményt kívánja átadni (a viharvadászat Twister ben is megtapasztalt thrill ével egyetemben). Ráadásul a széria egyik szereplője, Sean Casey 2011-ben IMAX kamerákkal forgatott a mozikban is játszott viharvadász-filmet ( Tornado Alley). A kortárs amerikai filmnek megvannak az eszközei arra, hogy amit a valóság csak hézagosan nyújt, azt feljavított, tisztára pucolt élményként kínálja. A vihar magjá ban a tornádó teljes életciklusát nézhetjük végig nagytotálokban, attól a pillanattól kezdve, hogy kavarogva lenyúlik a brutális erővel forgó tölcsér, egészen a váratlan felszívódásig. Láthatjuk a tornádót belülről, leshetjük kívülről, alulról és felülről. A film iróniája, hogy ehhez pont a töredékes valóságot imitáló found footage stílust választotta, ahelyett, hogy 3D-s IMAX-filmként passzírozná székébe viharimádó nézőközönségét.
Ezt a filmet egyszer már leforgatták – a kilencvenes évek előtt születtek első gondolata biztosan ez lesz A vihar magjáról. Magától értetődik a kérdés: akkor miért gyártották le újra? Erre azonban csak hozzávetőleges válaszokat tudunk adni. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Twister volt a címe. 1996-os, Helen Hunt és Bill Paxton játszották a főszerepet, a rendezést pedig az ekkor éppen pályája csúcsán tanyázó Jan de Bont vállalta. Abban az évben a második legnézettebb film volt Észak-Amerikában, több mint 50 millió jegyet adtak el rá, a nézők nagyobb részének pedig tetszett. A története nagyvonalakban azonos a héten bemutatott A vihar magjával. A régi filmben egy csapat tudós azért küzd, hogy jobban megismerje, megfejtse a tornádók működését, és ezzel életek százait mentsék meg a jövőben. Ma már nincsenek ilyen magasztos célok, az új verzióban a tornádóvadász-csoport elsődleges célja, hogy minél jobb felvételeket készítsen a forgószél belsejéről. Ehhez Silverton városát választják, ahol épp a helyi iskola évzáróját tépi félbe az általuk követett vihar.
A tetején egy kis üvegtorony van, amely 360 fokban körbe tud fordulni. A járműre összesen 24 kamera van rögzítve, hogy ha sikerül bejutni a tornádó közepére, akkor fel tudjanak venni mindent. A silvertoni gimnázium igazgatóhelyettese, Gary Fuller (Richard Armitage) egyedülálló apaként nem igazán jön ki két tinédzser fiával, egyik szemtelenebb mint a másik. A kisebbik srác Trey még nem is annyira vészes, de az idősebb, hősszerelmes és nyuszi Donnie (Max Deacon) ahol csak tud kötözködik apjával. A lázadó kamasz mikor máskor tűnne el, ha nem a vihar elején, hogy aztán apjának a porig rombolt város egyik feléből a másikba kelljen eljutnia megtalálni őt. Persze Kaitlyn szép szeméért mindent megtesz Donnie, még a diplomaosztóról is lóg, hogy a lehető legszakadtabb helyen érje őket az EF5-ös tornádó. Ki más segítene Garynek megtalálni fiát, mint az éppen arra kószáló tornádókutatók. A hősök és a civilek összeállnak hát, ki ezért, ki azért veti bele magát a romboló szélviharba. Ilyen amikor visszatér valaki a halálból.
Kedvencelte 3 Várólistára tette 32 Kiemelt értékelések Emerson 2015. december 3., 12:25 Dafke megadom rá a 8 csillagot, mert rohadt jól szórakoztam. Igazi popcorn movie, amit egy percig sem szabad komolyan venni, mert akkor oda az élmény. Mindent tollba lehetett mondani, annyira sablonos volt és hát izgulni sem lehetett senkiért, mert a karakterekbe volt kódolva a sorsuk. A sztori a szokásos gigamegaüber tornádós, hétköznapi hős képzős, zászlólengető marhaság a kötelező repülő tehénnel, középiskolás IQ harcosokkal, azonos szellemi szinten lévő tornádó vadászokkal és önjelölt youtube sztárokkal. Kaptunk egy csomó látványos és vicces jelenet, meg bitang jó zenét, amit valahonnan loptak, csaknem sikerült rájönnöm, hol hallottam már hú de idegesítő … Már csak azt nem értem, hogy egy Titus -nak keresztelt vihar meg atomtámadásnak ellenálló monstrum járműre miért azt mondták, hogy "SHE"?!? Akkor adjanak neki női nevet! Vagy legyen a neve inkább Max, mint Zuckerberg lányának… Na most a szereplőkről írtam egy litániát, de inkább cenzúráztam, mert távol áll tőlem, hogy bárki lelkébe is beletiporjak (de könyörgöm, miért kell egy 15 éves karaktert egy szteroiddal telepumpált 22 évesre bízni? )