Az amerikai emigráció "legmagyarabb" írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története - az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan - a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget. A... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, II. kerület Stop Shop Bevásárlópark Budapest, VIII. kerület Aréna Pláza Bevásárlóközpont Összes bolt mutatása Eredeti ár: 4 490 Ft Online ár: 4 265 Ft A termék megvásárlásával kapható: 426 pont 5 390 Ft 5 120 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 512 pont 4 290 Ft 4 075 Ft Törzsvásárlóként: 407 pont 5 690 Ft 5 405 Ft Törzsvásárlóként: 540 pont 4 690 Ft 4 455 Ft Törzsvásárlóként: 445 pont Törzsvásárlóként: 426 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés ( 8. 9 / 10) - 398 értékelés alapján Leírás Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet. WASS ALBERT A FUNTINELI BOSZORKÁNY Színpadi játék két részben Az előadás hossza kb. 170 perc, egy szünettel "A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert. " Wass Albert az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, A funtineli boszorkány. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház társulatával. Szereplők: NUCA, fiatal lány: Pikali Gerda CIGÁNYASSZONY: Timkó Eszter TÓDERIK, Nuca nagyapja: Koncz Gábor GÁSPÁR, Nuca szerelme: Jánosi Dávid BANDILLA, a "prepetyítok" (hegyi rablók) vezére: Lux Ádám BIRTALAN, öregember: Szakács Tibor JÓSZUP, férfi a faluból: Incze József MÁRTON, férfi a faluból: Darányi Ádám SZŐRFÜLŰ, a kocsmáros: ifj.
Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket - unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét - saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát. (Legeza Ilona)
Értékelés: 6 szavazatból A múlt század elején egy gyermek Erdélyben a hegyekben egyedül marad. Felnőve gyönyörű lány lesz belőle, de átok ül rajta. Aki megszereti vagy akibe szerelmes lesz az meghal, mert ő a bosszúálló angyal, amiért a férfiak a nőkkel bántak, megalázták őket. Apja, mint később kiderül, a helyi banditák vezére, a lány pedig kapcsolatot létesít a helyi földesúr fiával. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az egyedüllét nem árt senkinek. Az egyedüllét nem ront meg senkit. (... ) A többit elrontotta már az, hogy nem voltak soha egyedül. Hogy nem voltak eleget egyedül, és nem tanulhattak meg olyan dolgokat, amiket az erdő meg az egyedüllét tanít. Hanem megteltek sok másféle dologgal, hazugságokkal, amiket egymásnak összehazudtak, félelmekkel, amikkel egymást riasztgatták, és megteltek valami rosszasággal, ami a szemükre borult, mint egy hályog, és csak azon keresztül tudják látni a világot és a többi dolgokat. 33. oldal Megácsoltam a keresztet, ott fönt a tó fölött, és odaszúrtam a sír fejéhez. Hogy nyoma legyen az Istennek ott is, ha már arra járt. Nyoma legyen. Láthassa mindenki: ott járt, és ezt meg ezt csinálta. Az Isten. Ez a roppant nagy fekete medve, aki úgy kószál a világ fölött, hogy nem lehet tudni, mikor, hol... de egyszerre csak átlép az emberen, és a világ sötét lesz, vak és siket. Csúnya és dögszagú. Mindenütt, amerre a nyoma elkanyarog. Hát én keresztet ácsoltam a nyomára, nyírfa keresztet, fehéret, szépet, egyeneset, ott, ahol engem eltaposott.
Nyomorékká, mint medve a hangyát. 2. kötet, 307. oldal Vannak emberek, akiknek az arcához hozzátartozik a nevetés. Ha nagyon nagy bajban vagy, ha nagyon nagy szükséged van arra, hogy valaki segítsen rajtad, akkor az embereknek mindig más dolguk van. Hiába mondod, hogy neked nem kell egyéb a világból, csak ez. Hiába ígérsz oda mindent a segítségért: nem kell az embereknek a minden. Senkinek sem kell az a minden, amit cserébe fölkínálsz azért az egyért. Csak egy egészen kevés valami kell, és más dolguk van. Nem akkor halnak meg az emberek, amikor véletlenül történik velök valami. Hanem akkor történik ez vagy az, amikor meg kell haljanak. A világnak van baja. Nem arra való, hogy emberek éljenek benne. Ne mondjon semmit. Mikor már mondani kell valamit, akkor jobb, ha az ember nem mond semmit. Az emberek mindent pusztítani akarnak. Én csak annyi halat fogok, amennyi nekem kell, s néha az uraságnak, ha följön. Aki akkor is pusztít, amikor nem éhes, vétkezik. 1. kötet - Az urszubeli leány, 56. oldal Nem mondom, hogy az ember arra született, hogy tisztességes legyen.