A forgás, állandó sebességű gyorsulás. Az égőkre hat a gyorsító erő, ránk pedig, akik vizsgálunk ez nem hat vissza. A viszony egyértelmű. A forgató erő forrása nem az égők belső energiája, hanem egy külső villamos motor. Itt egy vágatlan, rövidített (helyenként felpörgetett) változata az eredeti felvételnek: A gyorsulás lelassítja a halogén izzók időszámítását. Az időszámítás lelassulásával az égők belső elemi folyamatainak alap intenzitása megnövekedik. Az odavezetett elektromos áram változatlan és folyamatosan hat, de mivel maga az elemi alap folyamat is megnövekedett intenzitású, ez a hozzáadott intenzitás-növelés kevésbé okoz már konfliktust. A konfliktus, amint az látható, a fordulatszám és a sebesség növekedésével el is tűnik, majd a visszacsökkentéssel ismét visszajön. Fizika - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. (A huzalok ugyan kissé megnyúltak, de ennek érdemi jelentősége a hatásra nincs. ) A valódi relativitás a hétköznapjaink része. A korábbi piramismérés, ha úgy tetszik, a relativitás-elmélet általános tételére vonatkozott, ez a speciálisra.
A relativitáselmélet előtti fizika a téridő geometriáját, a tér- és idődimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedő testektől függetlennek tekintették, a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridőben az egymáshoz képest mozgó megfigyelők mást-mást érzékelnek térnek és időnek. Ajánlott bejegyzések X
relativitáselmélet (főnév) Fizika: Az 1905-ben Albert Einstein által kidolgozott speciális relativitáselmélet elnevezése. A 20-ik század elejére több olyan kísérleti eredmény merült fel, amelyekre a Newtoni vagy klasszikus mechanika nem tudott megválaszolni. Einstein relativitás elmélet. Az új, Einstein által kidolgozott elmélet néhány alapaxiómája: a fény minden inercia rendszerben, minden irányban egyforma sebességgel terjed, valamint, hogy a fizikai törvények minden inercia rendszerben ugyanolyan matematikai alakúak. Az elmélet néhány következménye: az abszolút idő és tér nem létezik, tehát a sebesség meghatározásnak mindig csak egy másik tárgyhoz viszonyítva van értelme, innen az elmélet elnevezése; az anyagnak mindig van tömege és energiája, amelyet a híres E = mc2 egyenlet ír le. Az elmélet sikerei ellenére sem tudott néhány kérdést tisztázni, mint például, a tehetetlen és a gravitációs tömeg egyenlőségének az okát. Einstein 1915-ben az általános relativitáselmélet kidolgozásával adta meg a megoldást. Az elmélet alapaxiómája: a fizikai törvények matematikai alakja minden vonatkoztatási rendszerben ugyanolyan (függetlenül attól, hogy inercia vagy nem inerciarendszerről van szó).