Hiszen ekkor a legfontosabb szempont szerint kellett párt választani: a társadalmi ranglétrán csak felfele volt szabad nézni, és a vagyont is figyelni kellett. Márika tragédiája is ennek tudható be....
A versegi tájház (alapító: Martonné Homok Erzsébet)
A regényt több alkalommal helyi (általam nem ismert) és általam is ismert népdalok színesítik. Több népszokás leírásra kerül, például egy falusi esküvő abban az időben, illetve a temetést, a ravatalozást is megismerhetjük. Megbotránkoztam néhányszor, hogy milyen elképesztően sok és milyen nehéz munkát végeznek ezek az emberek, és éldegéltek egyik napról a másikra..... És mennyi mindenhez értettek...! Sokszor kiéreztem a kemencében sült friss kenyér illatát a könyv lapjai közül vagy a pampuska (ma: fánk) puha tésztáját éreztem a számban. Máskor a frissen kaszált mezőn égette a nap a homlokomat.... Sajnálom egy kicsit, hogy ezekkel az emberek magukkal viszik a sírba a bölcsességüket, tudományukat, művészetüket, a hagyományainkat mind-mind..... Nagyon szerettem olvasni.
- Martonné homok erzsébet park hotel
- Martonné homok erzsébet gimnázium
- Martonné homok erzsébet kórház
Martonné Homok Erzsébet Park Hotel
Személyes ajánlatunk Önnek
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 2294 Ft
3816 Ft
2116 Ft
ÚJ
3599 Ft
2549 Ft
6715 Ft
Gyuri bácsi [antikvár]
MARTONNÉ HOMOK ERZSÉBET
Szállítás: 3-7 munkanap
Antikvár
Előzéklapon ajándékozási bejegyzés, táblák kötése laza. A deres hajú, keménykötésű Gyuri bácsi a legjobb pillanatban jelenik meg a Molnár-portán. A falu tele van beszállásolt német katonákkal, Molnárné férje a fronton van, az egyedül maradt asszony vállát a három...
MARTONNÉ HOMOK ERZSÉBET toplistája
Martonné Homok Erzsébet Gimnázium
Martonné Homok Erzsébet: A faluban szól a nóta
Elolvastam: 2010. október 15. péntek Egy antikváriumban bukkantam rá erre a könyvre, régi, poros illata egyből magához vonzott. Martonné Homok Erzsébet paraszti önéletíró, könyve saját fiatalkorának feldolgozása, saját ismerősei, rokonai élettörténete van belesűrítve. Kartalon született, itt élt lánykorában. Azt gondolom az élettörténetéből, hogy ő lehetett Ács Márika, a főszereplő serdülő lány. Valahogy mindig is vonzott nagyanyáink-dédnagyanyáink kora, mindig is szívesen hallgattam Mamát és Papát, amikor az életükről meséltek. Van benne valami romantika. Nagyon nehéz élet volt az állatok között, a gazdálkodásban, még nehezebb a tanyán és a cselédsorban, mégis ezt az életet élte elődeink többsége. És én szerettem volna mindig is tudni, honnan jöttünk, honnan származunk. Ez a könyv a kartali fiatalság életét mutatja be az 1920-as években. A főszereplő, Ács Márika és testvérei, barátai, sok-sok eladósorban lévő szépleány és fiatalember próbál párt választani, házasodni, küzdeni közben a mindennapokkal, a betevő falatért, és persze a szívével is.
Martonné Homok Erzsébet Kórház
A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdenie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét. lámpáshö
615 KB · Olvasás: 579
#199
Palotai Boris Zöld dió
A Zöld dió korunk egyik nagy emberi problémájával, a felbomlott házasságok érzelmi következményeivel foglalkozik, középpontjába egy szeretetre éhes, tehetséges kamaszlányt állítva. E finom megfigyelésekkel teli kamaszlányrajzban a költészetnek és az eleven humornak, a lázadásnak és a tiszta hitnek, töretlenségnek és a naponkénti kudarcoknak összetett varázsát, az ifjúság bájának és eredetiségének maradéktalan kisugárzását teremti meg.
Talán ő volt a legtermékenyebb. Írásaiban, melyek önéletrajzi ihletésűek, és amelyekben a paraszti élet, a falusi hétköznapok és ünnepek sorjáznak, ott van a kor lenyomataként a libapásztor és a summás nehéz életének egy-egy jól megrajzolt vonása. Ott van a generációkra szálló életbölcsesség, de ott van a változás, a téeszesítés emléke is. A Versegi hétköznapok (1965), Gyuri bácsi (1973), Igaz mesék (1976), A faluban szól a nóta (1978) csak egyik arcát mutatja Marton Pálnénak. Mint népi írónak sok jeles magyar irodalmárral volt személyes kapcsolata. Levelezett Veres Péterrel, Erdei Ferenccel, Darvas Józseffel, Szabó Pállal…
Nemcsak az irodalomban állított emléket a versegi hétköznapoknak, a falu paraszti kultúrájának. Ő volt a kezdeményezője a versegi tájház létrehozásának 1974-ben. Mindez már abban az időben történt, amikor a falu épületállományát teljesen átépítették és voltaképpen nem volt tájház céljára megvásárolható épület. Kapcsolatait kihasználva – széleskörű megyei ismertségnek örvendett – elérte, hogy a falu központjában a szövetkezet és a tanács anyagi hozzájárulásával felépüljön egy tájház együttes.