Opera három felvonásban A Tóth Lõrinc drámája nyomán Egressy Béni szövegével játszott elõadás az opera elsõ színiévadjában került bemutatásra 1949. november 3-án. Rendezõje D'André Albert, segédrendezõje Jánosházy György, karmestere Lazãr Eugen, a Román Opera mûvésze volt. A díszleteket Takács Zoltán, a jelmezeket Török Földes Edit készítették. A klasszikus stílusbanszínre vitt elõadást változatlanul játszotta a társulat az 1960-az felújításig. A Hunyadi László új betanulásban került színre 1960. június 19-én. Rendezõje Szinberger Sándor érdemes mûvész, segédrendezõje Trenka Éva érdemes mûvész, karmestere Hary Béla, karigazgatója Szarvady Gyula volt. A díszleteket Silviu Bogdan, a jelmezeket Roşescu Lya tervezte. 1991. július 26-án Gyulán, szabadtéri változatban mutatják be újra az operát. Rendezõje Seprõdi Kis Attila, Karmestere Hary Béla, karigazgatója Laskay Adrienne. Díszleteit Bakó József m. v. tervezte, a jelmezek H. Roşescu Lya munkája, az 1960-as felújítás jelmezei. Balettmester Szállassy Nagy Erzsébet.
Opera négy felvonásban, három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal "Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból "csak" opera. Opera, amely lényege szerint öccséről, az utolsó nagy magyar királyról, legalábbis az ő uralkodásának előzményéről szól. Jelen erőfeszítésünk mégsem László "feltámasztását" célozza, aki tragikus előjátéka, indoka és magyarázata is lett Hunyadi Mátyás trónra kerülésének. Igaz, most, a majd' kilencven év után első ízben újrahallható eredeti partitúra remek alkalmat kínál, hogy megszólaljon a fiatalon kivégzett vitéz szólama is. A Hunyadi László őskottája ugyanis kincsesbánya, de a zsebekbe nem minden fér. Erkel Ferenctől persze minden, csak az nem, amit maga is húzott. De már a szövegnél dönteni kell: Egressy Béni hullámzó nívójú és több helyen avult szófordulatai helyett úgy választunk átdolgozott verziókat, hogy közben a dráma nem fakulhat, nem szűkülhet. Jelen produkciónk feladata színre vinni egy magasabb nézőpontból ábrázolt korhű darabot, és vele bemutatni az újranyitott Operaház művészi és technikai lehetőségeit.
"Két okból döntöttünk úgy, hogy nem a néhány hete lemezre rögzített Hunyadi-ősváltozatot, hanem a jóval ismertebb, Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozást állítjuk színpadra" - mondta Héja Domonkos - egyrészt a rendező dramaturgiai elképzeléseihez ez állt közelebb, másrészt tisztelegni akartunk Radnai Miklós előtt, aki épp százhúsz éve született. " Szűcs Gábor rendező alkotói koncepcióját vázolva a "hazaszeretet, a felelősség és az áldozatvállalás operájának" nevezte a Hunyadi László t, hiszen a Hunyadi család saját elsőszülött fiát áldozta fel a hazájáért. "Ezt a szeretetet és felelősséget ma is mindannyiunknak éreznünk kell, ezért volt fontos, hogy a darabot ma is érthető, modernebb, de hagyománytisztelő módon vigyük közönség elé" - tette hozzá a rendező. Pataki Potyók Dániel (V. László) Az alkotógárda többi tagja - Libor Katalin díszlettervező, Kárpáti Enikő jelmeztervező és Kováts Gergely Csanád koreográfus - szintén "korhű, népi gyökerekből táplálkozó, mégis modern felfogásban újraértelmezett" produkcióról beszélt, amelyben a maguk szakterületén mindannyian megpróbálták megtalálni a tradíció és az újítás közötti egyensúlyt.