Deviza árfolyam 2010 year Aada az 5 böngésző régi, lassú gépekhez - ByTech Rekesz szállító kocsi Alkonyat hajnalhasadás 2 rész teljes film magyarul online Fajta ismertető 60x90 műanyag ablak a room Sült csirkeszárny recept Az tribes Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Időjárás augusztus balaton Renault clio használt tetőcsomagtartó Boszi tanya esztergom Béres csepp hogyan kell szedni school
Laci vallástörténeti és filozófiai szakirányon végzett, s idén összehasonlító filozófia szakon folytatja tanulmányait, miközben kipróbálta magát az informatikus-könyvtáros szakon is. A karantén ideje alatt a Nietzsche és a buddhizmus közti viszonyrendszerről, főbb filozófiai alapfogalmakról kezdett videókat megosztani, amik a várthoz képest nagy nézettséget hoztak. Meglepődtél azon, hogy ilyen sokan kedvelték a videóidat? Próbáltam úgy beszélni a videókban, hogy a filozófia ne szikár, száraz módon kerüljön előtérbe, hanem inkább az irodalom és a filozófia határán mozogjunk – ezt Nietzsche esetében könnyű is megtenni, hiszen a legjobb tollú filozófus volt, akit az irodalom is számontart. A videókra olyan sok hozzászólás érkezett, hogy kiderült, van igény a csoportos beszélgetésekre is. Szegedi Tudományegyetem | Irodalom és filozófia határán. Az volt a célom, hogy szervezőként és amolyan moderátorként legyen szerepem ezekben a beszélgetésekben, de figyelembe vettem a tagok konstruktív hozzászólásait, kérdésfelvetéseit is. Ítélkező vita, amibe bele kellett volna avatkoznom, eddig nem történt, a csoport és a terápia lényege pont a szelídség.
Még 443 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
Bizánc (Konstantinápoly) és az ortodox vallást követő államok különállását a görög, majd később az óegyházi szláv nyelv használata is biztosította. Az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás végleg elválasztotta egymástól a két régió kulturális, civilizációs fejlődését. A nyugati régió folyamatos fejlődésével ellentétben a keletié az iszlám hódítással megtört, s fokozatosan lelassult. Míg nyugaton az egyház befolyása folyamatosan csökkent, és a kulturális folyamatokban lassan a világi kultúra vált meghatározóvá, addig keleten az egyház irányító szerepe még évszázadokon át megmaradt. Mi értelme az életnek, ha nincs neki? Irodalom és filozófia közösen segít - Dívány. A kelet-európai országok "felzárkózása" Európához csak a XVIII–XIX. században indult meg. A bizánci kultúrát a tradicionalizmus jellemzi: nemcsak a nyelv tekintetében, hanem a művészetekben és az irodalmi művekben is erőteljesen kötődik az ókorhoz, főként az ókori görög hagyományokhoz. Bizáncnak nagyon sokat köszönhet az utókor, ugyanis a hagyományok folytatása sokszor egyet jelent az ókori emlékek megőrzésével, ápolásával.
A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában egységesen a latin. A középkor irodalmában élte virágkorát a vallásosság mellett a lovagi kultúra is, mely számos költeményt eredményezett az utókor számára. Sándor-monda A Nagy Sándor életéről szóló regényes beszámoló, az Alexandru praxeisz ("Alexandrosz tettei"), amelynek írója a királyt a pánhellénizmus harcosaként ünnepelte és teljesítményét dicsőítette, s ami később az összes Nagy Sándorról szóló legenda forrása lesz a középkorban, valószínűleg nem Kalliszthenész műve, hanem a Ptolemaioszok korában keletkezhetett, s jelenlegi formájában az Kr. u. 3. sz. -ból ered. Latinra fordítója, Julius Valerius Alexander Polemius (kb. Kr. Filozófia Az Irodalomban / Filosofia Az Irodalomban. e. 4. ) ugyan bizonyosra veszi, hogy Aesopus alkotása, mások Arisztotelészt, Antiszthenészt, Onesicritust vagy az 1. században élt Arriant gondolják a valódi szerzőnek, de egy 16. -i itáliai humanista, nyilvánvalóan tévesen, Kalliszthenésznek tulajdonította, s azóta eme regényes életrajz szerzőjét szokás Pszeudo-Kalliszthenésznek (Ál-Kalliszthenész) is nevezni.
A Filozofia c. szlovák szakfolyóirat 2020/1. monotematikus számába, amelyik a jelenkori magyar filozófiatörténetírást mutatja be, ő írta a bevezető tanulmányt. Esetenként irodalomtörténeti és irodalomtudományi tanulmányokat is közöl.
Velük és a történelem haladását valló gondolkodókkal szemben Julius Evola az emberiség, a kultúra és a társadalom involúciós (degenerálódó) folyamatát vélte felismerni. A 20. század végén Francis Fukuyama A történelem vége című munkájában úgy vélte, az emberiség a globalizálódott világgal, és a kommunista és a kapitalista világrend nagy szembenállásának megszűntével eljutott történelmének végére. Samuel Huntington azonban a történelem lehetséges folytatásának a kultúrák közti háborúk kialakulását látta (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása). A történelemfilozófiai irodalomban új kezdeményezésnek számít Szmodis Jenő törekvése (Kultúra és sors), amellyel összhangba igyekszik hozni a spengleri történelemképet azzal a régebbi felismeréssel, hogy a keleti társadalmak és kultúrák (India, Kína, valamelyest az iszlám világ és Japán) viszonylagos állandóságot, de legalábbis lassúbb változást mutatnak, mint a nyugatabbiak ( mezopotámiai, görögi, római, nyugati kultúrkör). Szmodis megkülönbözteti egymástól az úgynevezett duális princípiumú, ciklusosan fejlődő kultúrákat másfelől az úgynevezett monisztikus, stagnáló kultúrákat.