A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel" – írja az előszóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és művészi szemlélése Arany János balladaköltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis történetek tudatos kompozíciójából áll össze. Számos forrásból eredő, több helyszínhez köthető valós történetek (zsánerképek) szerveződnek ciklussá a kötet lapjain, azt az írói meggyőződést sugallva, hogy a halál nem egyenlő a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc történetek gyűjteménye a romantikus népiesség záró darabja. Hősei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. Történeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.
Rövid, önálló novellák, így egyszerre is el lehet olvasni. A könyv online változata. A mű elemzése. Letölthető hangoskönyv. Palócleves receptek: Mindmegette NoSalty Főzniakarok 5 kérdés – 5 válasz: 1. Milyen szóból ered a palóc? Válasz: Az orosz, lengyel polovec szóból ered. 2. Mi a jelentése a palóc szónak? Válasz: Jelentése: kun. 3. Milyen családszerkezetben éltek? Válasz: Patriarchális rendszerben. 4. Mikor volt az Első Palóc Világtalálkozó? Válasz: 2013. augusztus 2-4. között. 5. Mi a címe Mikszáth Kálmán palócokkal foglalkozó novelláskötetének címe? Válasz: A jó palócok (1882). Tartalom: Új magyar lexikon 5. : Mf-R, Bp. : Akadémiai, 1961 Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981 Balassa, Ortutay: Magyar néprajz, Bp. : Corvina, 1979 Képek: Kiemelt kép Térkép: Balassa, Ortutay: Magyar néprajz, Bp. : Corvina, 1979. 34. oldal Templom: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 165. oldal Lakóház: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp.
A kötet 1882 – ben jelent meg, és nemcsak magyar, de nemzetközi sikert is aratott. Napjainkban újra felértékelődött Mikszáth prózája, a modern szövegszervező eljárásoknak, a posztmodern filmek világát megelőző időbeli ugrásoknak, a gyakori nézőpontváltásoknak és az élőszó-közeli beszédmódnak köszönhetően. A kötet kapcsán talán a legizgalmasabb kérdés az, hogy darabjai olvashatóak – e összefüggő szövegként, regényként, vagy ellenállnak minden egységesítő kísérletnek, és önálló, egymástól független novellahalmazt alkotnak? Noevallaelemzési szempontok: Péri lányok szép hajáról Ki az elbeszélő? Miért kívánja, hogy a lányok haja ne nőtt volna olyan hosszúra? Mi jellemző a nyelvhasználatára? Mire vonatkozik a búzakéve? Mi az olló jelentősége a történetben? Értékeld Csatóné viselkedését! Mit jelentenek a virág metaforák? Mire vonatkozik az apa utolsó mondata? Csoportmunka: Írjátok át a történetet Kata, Csatóné, Judit, Csató Pista nézőpontjából! Képregény Tímár Zsófi özvegysége Értelmezzük az idézeteket: "…két hamis szem éjszakája hogy annyira megfeketíti a lelkét…" "Ami egyszer karika, gurul az. "
A palócok a magyarországi Északi-középhegység egyik néprajzi csoportja. Az orosz, lengyel polovec szóból ered, melynek jelentése kun. Tartalomjegyzék: Történetük Szokásaik Jellemzőik Világtalálkozó Ipoly-menti palócok Mikszáth Kálmán novellája Palócleves receptek 5 kérdés – 5 válasz Palócok: Történetük: A palócok a magyarországi Északi-középhegység egyik néprajzi csoportja. Az orosz, lengyel polovec szóból ered, melynek jelentése kun. Valószínű, hogy a palóc jelző a kunok XIII. századi tömeges hazánkba telepedésének megjelölésére szolgált. A XIX. és XX. században a Mátrától és a Bükk től elterülő területek, valamint az Ipoly völgye parasztságának népi neve. A csoport származása és lakóhelyének kiterjedése vitatott, ugyanis a palóc elnevezés gúnyos, pejoratív jelentésű. Már a XVII. században írásos említést tettek a palócokról. A XIX. századig őrizték a nagycsaládi rendszert. A Bélapátfalvi kolostort úgy szokták nevezni még, hogy a kunok bélhámorkúti apátsága", mely alapján joggal vélhetjük úgy, hogy Bélapátfalva és környéke a palócok eredeti településhelye.