Ezekben az időkben a település szinte teljesen elnéptelenedett. De Tolna ezt is túlélte. 1718-ban a szinte lakatlan település a Wallis grófoké lett. Ők vásártartási jogot kaptak az uralkodótól, így Tolna ismét a megye mezõvárosai közé emelkedett. Az 1720-as években indult a német betelepülés, nagyrészt Németország déli, dél-nyugati részéről, ahonnan a Duna is ered. 1732-ben az egész tolnai uradalmat báró Apponyi Lázár vette meg, akitől Festetics Józsefhez került. Háborúk helyett akkor időről időre tűzvészek pusztítottak, ennek ellenére gyarapodott a város, lélekszámban és anyagi javakban is. Tolna megye székhelye 2. Festetics József halála után utódai Tolnát egy időre bérbe adták a kalocsai érseknek. A Festetics család örökösödési vitái után az 1840-es évek elején báró Sina Györgyé lett az uradalom. A település ebben az időben nagyot változott. Tolna a megye legiparosodottabb mezővárosa lett. Formálódott a városközpont, ahol templom, iskola, kikötő, vendéglők, az uradalom kastélyai mellett helyenként emeletes, sokszobás polgári házak is emelkedtek.
Tolnáról szinte a teljes zsidóságot deportálták. Nagyon sokan nem tértek haza a frontról sem, számosan pedig csak évek múlva a hadifogságból. A felszabadulást követő német kitelepítés újabb emberi tragédiák sorozatát jelentette, elsősorban a mözsiek szenvedték meg az embertelen és értelmetlen kollektív büntetést. Az élet azonban ment tovább, a selyem- és a textilgyár tovább üzemelt, a szakmák kisipari szövetkezetekbe tömörültek. Később megalakult a tsz is. Táblásított faanyagok Tolna megye - Telefonkönyv. A 1960-as években Mözs Tolna társközsége lett, és a rendszerváltásig ide tartozott Fácánkert is. A rendszerváltás hajnalán Tolna újra rangosabb településsé vált, immár Mözzsel együtt. 1989. március 1-jén történetében harmadszor is városi rangot kapott Tolna.
A fő irányvonal a magyar konyha sokszínűségének bemutatása, kicsit megreformálva és modernizálva, de mindenképp a magyaros ételeket... Babits Mihály Emlékház Szekszárd Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Üzembiztonság Tolna megye - Arany Oldalak. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula... Bodri Pincészet és Szőlőbirtok Szekszárd A 100 hektáros Bodri Pincészet, mely turisztikai központ is egyben, hisz borászatot, rendezvénycentrumot, éttermet, látványkonyhát és vendégházakat is működtetünk, Szekszárd déli határában, egy festői szépségű völgyben várja vendégeit. Az 1800 négyzetméteres alapterületű nagypincénk belső terét... Bogár-Tanya Néprajzi Magángyűjtemény Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült.
1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal - alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén. [1] Dunaföldvári Gyógyfürdő - Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003. januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Tolna megye székhelye. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. [2] Zarándokhelyek, egyházi emlékek [ szerkesztés] Történelmi emlékek, várak és kastélyok [ szerkesztés] Népi építészet, folklorisztika [ szerkesztés] Sárköz: A megye területéhez öt települése tartozik Szekszárd és Báta között.
1856-ban a Duna mederszabályozása nyomán átvágták a folyó nagy kanyarulatát Tolnánál, emiatt Tolna elveszítette az élő Dunát. Ez máig élő trauma a tolnaiak lelkében, nem beszélve a gazdasági veszteségekről. Nem sokkal később a lakosság önérzetét újabb jelentős csapás érte: az 1871-es községi közigazgatási törvény nyomán Tolnát – más településekkel együtt – a nagyközségek közé sorolták. Az ipari fejlődés azonban fittyet hányt a közigazgatási rendelkezésekre, és Tolnán is megjelent. A század végén alapozódott meg a későbbi fejlett textilipar. A 520384 intézmény adatai. Tovább erősödött a kézműipar, a kőművesség pedig a hajósok mellett a legnépesebb szakma volt. A korszak legjelentősebb beruházása a villanytelep létesítése volt. Fejlődött az oktatás, tovább polgáriasodott a település. A két világháború között a gyárak tovább fejlődtek, újabb gőzmalmok létesültek, számos kisipari műhely működött. Az 1930-as évek végére megépült a Holt-Dunán átvezető híd, mellyel a több százéves révátkelés szűnt meg. A II. világháború Tolnát is megviselte, bár harcok itt nem folytak.