Az év ásványa 2018 címet elnyerő ásvány megnevezésére mindig a szokásos őszi Földtudományos Forgatag esemény keretében kerül sor. Ennek a rendezvénynek általában a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont. Az "év valamije" választásoknak – például év fája, év hala stb. – egyre nagyobb a népszerűsége hazánkban. Megfigyelhető, hogy évről évre nő az eseményeket követő és a jelölteket szavazatukkal támogató érdeklődők száma. Ezekhez az eseményekhez csatlakozott legfiatalabb résztvevőként az év ásványa választás. A 2018. év ásványa címet a fluorit nyerte. Mindhárom év ásványa jelölt egyetlen képen: fluorit, szfalerit és a kalcit / wikimedia kép Ez a mostani a harmadik alkalom, hogy szavazni lehetett. A tavalyi gyakorlattal megegyezően az év ásványa 2018-es választásokkal párhuzamosan zajlott az év ősmaradványa szavazás is. (Ennek eredményéről külön cikkben számolunk majd be. ) Ennek a párhuzamosságnak köszönhető, hogy a múzeumi tájékoztatón gyakran a két eseményt nyelvileg is összevonva, mint az " év ősványa " tálalják a jelenlévő érdeklődőknek.
Legjelentősebb lelőhelyei Kanada, az USA, a Dél-Afrikai Köztársaság, Mexikó. A ritka rózsaszín, oktaéderes fluorit kristályok legfőbb lelőhelye a Svájci-Alpok. Az Év ásványa 2018 a történelem tükrében Az ősi Egyiptomban szobrokat és skarabeusokat faragtak belőle, mivel igen puha, könnyen megmunkálható. Ezt a tulajdonságát a kínaiak is kihasználták, és 300 éve készítenek belőle faragásokat. A XVIII. században a fluoritot porrá zúzták, és vízzel keverve a vesebetegeket kezelték vele. Egy különleges fajtája, a sávos fluorit Római ivóedény sávos fluoritból Az ibolyaszín és fehér vagy sárga sávos fluoritot Blue Johnnak nevezték el. Fő előfordulása az angliai Derbyshire, ahol először a rómaiak kezdték meg bányászatát. Edényeket készítettek belőle, amelyeket nagyra tartottak. Úgy vélték, hogy a bornak különleges zamatot adtak az ilyen edények. Ők még nem tudták, hogy az ízt a gyanta adta, amellyel az egyes darabokat összetapasztották. Az "Év ásványa 2018" szavazáson nyertes fluorit különleges és az emberiség számára rendkívül hasznos ásvány.
Az év ásványa 2019 címet elnyerő ásvány kihirdetésére már tradicionálisan a szokásos őszi Földtudományos Forgatag esemény keretében kerül sor. Ebben az évben ez a november 10-11-i hétvégén lesz esedékes. Frissítés: Az év ásványa 2019-ben a galenit. Az év ásványa választás az egyik legfiatalabb az "év valamije" választások között. Ez a mostani lesz a negyedik alkalom, hogy sor kerül az ásványok versengésére. Ennek a rendezvénynek a korábbi évek hagyományait követve most is a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont. Galenit jellegzetes színe és kocka formája. / media kép Az emlegetett "év valamije" választásoknak amúgy – például év gombája, év hala, év vadvirága, stb. – egyre nagyobb a népszerűsége hazánkban. Megfigyelhető, hogy évről évre nő az eseményeket követő és a jelölteket szavazatukkal támogató érdeklődők száma. A korábbi évek gyakorlatával megegyezően az év ásványa 2019-es választásokkal most is párhuzamosan zajlik az év ősmaradványa szavazás. (Ennek eredményéről, ahogy olvasóink megszokhatták, külön cikkben számolunk majd be. )
A kezdeményezés célja egy-egy kevésbé ismert vagy védelemre szoruló fajon keresztül fontos természetvédelmi kérdésekre ráirányítani a nagyközönség figyelmét. Az év emlőse: a földikutya (Spalax leucodon) | részletek | feladatlap: ld. Letöltések Az év madara: a vándorsólyom (Falco peregrinus) | részletek | feladatlap: ld. Letöltések Az év kétéltűje: az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) | részletek Az év hala: a balin (Leuciscus aspius) | részletek | feladatlap: ld. Letöltések Az év rovara: az óriás szitakötő (Anax imperator) | részletek Az év gombája: a közönséges süngomba (Hericium erinaceus) | részletek Az év vadvirága: a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) | részletek Az év fája: a virágos kőris (Fraxinus ornus) | részletek | feladatlap: ld. Letöltések Az év gyógynövénye: a levendula (Lavandula angustifolia) | részletek | feladatlap: ld. Letöltések Az év ásványa: a fluorit | részletek Az év ősmaradványa: a Balatonites-Ammonitesz | részletek Az év ásványi nyersanyaga: az alginit | részletek
Serkenti az idegrendszer működését. Lelőhelyei: Ural-hegység, Kongsberg (Norvégia), Cseh-Szász Érchegység, Cumberland (Anglia), Kapnikbánya (Románia), Bolzano (Olaszország), Rosclare és Cave-in Rock (USA), Bancroft (Kanada). Magyarországon Gyöngyösoroszi, Pátka, Pákozd, Budapest (Gellért-hegy, Kis-Sváb-hegy). Forrás: Pápay László: Kristálytani, ásványtani, kőzettani ismeretek. Egyetemi jegyzet. József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar. JATEPress, Szeged 1994. Michael Gienger: A kristálygyógyászat tankönyve. (Ford. Németh Gábriel), Bioenergetic Kft., Budapest, 2012. Az év ősmaradványa 2018-ban a balatonites nemzetség (Ammoniták alosztálya) Az ammoniták kihalt tengeri puhatestűek, a földtörténeti ókor (paleozoikum) második felében jelentek meg, és a földtörténeti középkor (mezozoikum) végén tűntek el. Megmaradt vázaik a legismertebb, legalakgazdagabb fosszíliák, fő jellemzőjük a spirálisan csavarodott ház és a kamravarratvonal. Vázuk külső felülete változatos, sima, hullámos vagy bordás is lehet.
A nap folyamán szó lesz a hallgatói érdekképviselet munkájáról, fontosságáról, a mentorrendszerről, illetve még sok más szervezetről, ami az előbbiekkel mind kapcsolatban áll. A több mint 1000 futó 5 óra 5 perckor kezdi meg a versenyt a Lágymányosi Campus, illetve az Infopark körül. Megérkeztek az első TESS űrtávcső által készített fotók. A TESS abban különbözik a Kepler űrtávcsőtől, hogy előbbi olyan bolygók után kutat, amely nem csak hozzánk van viszonylag "közel", hanem a saját csillagától sem kering messze. Ezek az exobolygók értelemszerűen több fényt vernek vissza, ezért elég jó jelöltek arra, hogy részletesebben is szemügyre vegyék őket. A kutatók a TESS segítségével többek között a bolygó légköri összetételét és képesek lesznek majd vizsgálni, illetve az is elképzelhető, hogy az űrkutatók egykori élet jeleire is bukkanhatnak ezeken a távoli, csillagászati szemmel nézve azonban mégis… Olvass tovább!