A "checks and balances"-ból lett magyarul – a többség szerint – fékek és ellensúlyok, miközben a check főnévként ellenőrzést, a balance pedig egyensúlyt jelent, bár bizonyos szövegkörnyezetben ellensúlyt is. Országh László 1994-es angol–magyar szótára szerint a balance fordításaként az egyensúly és az ellensúly is helyes lehet. Míg a közbeszédben a kifejezés ellensúlyként honosodott meg, addig a jogi-politológiai zsargonban inkább az egyensúlyt használják, nagyon leegyszerűsítve azért, mert a különböző hatalmi ágak, funkciók semleges politikai intézményekként nem azzal a céllal működnek, hogy minél nagyobb hatalmat hasítsanak ki maguknak, hanem hogy üzemszerű működésükkel és egymás ellenőrzésével egyensúlyi helyzetet hozzanak létre. De ebben a vitában olyan érvek is elhangzanak, amelyek szerint hatalmi egyensúlyt csak hatalmi ellensúly képes megvalósítani. A kérdésről a legmagasabb szinten zajlik vita hazánkban. Magyarország alkotmányjogi berendezkedéséről azt írta a második Orbán-kormány, hogy Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik.
Felmerült bennem, hogy ez az orbáni-kövéri (meg ezek szerint Török Gábor-i) "fékek és egyensúlyok rendszere" (vagy akkor már humorosan inkább: "fake-ek és egyensúlyok rendszere"? ) valami olyasmi lehet, mint az elhíresült magyar "ártatlanság védelme »? Török Gábort tehetséges kollégának (sőt, életkora miatt mesteremnek) tartom, de tudtommal ő sem alkotmányjogász. Az én megoldásomhoz nem árt tudni franciául, hiszen az angol verzióban valóban benne lehet egyfajta kétértelműség (mint ahogy nagyszerűen leírja cikkében is). Az angol kifejezés "System of checks and balances" franciául ugyanis sokkal egyértelműbb: "système de freins et CONTREPOIDS ». A francia "contrepoids » szó egyértelműen ellensúlyt jelent, nem lehet « véletlenül » sem egyensúlynak fordítani. Angolul a "balance" tényleg jelenthetne akár egyensúlyt is, de annak itt nem sok értelme van, hiszen - mint alkotmánytannal is foglakozó politológus (ld. itt (svájci), itt (francia) és itt (EU)) úgy látom - aligha van "egy súlycsoportban" pl.
Hogyan ellenőrzik és egyensúlyozzák egymást az ágak? Annak érdekében, hogy az egyik ág ne legyen erősebb a többinél, a kormánynak van egy fékek és ellensúlyok nevű rendszere. Ezen a rendszeren keresztül minden ág felhatalmazást kap a másik két ág ellenőrzésére. Az elnöknek jogában áll megvétózni a Kongresszustól küldött törvényjavaslatot, ami megakadályozná, hogy törvényké váljon. Honnan származnak a fékek és ellensúlyok? A fékek és ellensúlyok eredete, akárcsak maga a hatalmi ágak szétválasztása, kifejezetten Montesquieu nevéhez fűződik a felvilágosodás korában (A törvények szelleme, 1748). Ennek hatására 1787-ben bevezették az Egyesült Államok alkotmányába. Milyen két példa található a fékekre és ellensúlyokra a 2. cikkben? Például a Kongresszusnak joga van törvényeket alkotni, az elnököt megvétózni, a Legfelsőbb Bíróság pedig alkotmányellenesnek nyilváníthatja a törvényeket. Hogyan biztosítják a bíróságok a fékeket és egyenlegeket? A Legfelsőbb Bíróság és más szövetségi bíróságok (bírósági ág) a bírósági felülvizsgálatnak nevezett eljárás során alkotmányellenesnek nyilváníthatnak törvényeket vagy elnöki intézkedéseket.
Sokszor hoztam rossz döntést is, de ez nem volt nagy baj, a hibát gyorsan lehetett korrigálni. A tőzsdei bevezetésünk után azonban (1999-2000 körül) a cég elért egy olyan méretet, ahol ez már nem működött. A gyors irányváltásokat a többszintű hierarchia nem tudta követni, az egyedi és innovatív (hívjuk úgy, hogy "unortodox") megoldásokat és struktúrákat az újonnan belépő kollégák nem értették, nehezen tudtak alkalmazkodni hozzá. Most azon túl, hogy ezzel az okfejtéssel a lényegi pontokon maximálisan egyetértek, úgy gondolom, az ezzel kapcsolatos állítások a kormányellenes közbeszédben az elmúlt években közhellyé nemesedtek – aki keveredett már rendszerkritikai jellegű sörözésbe ismerőseivel, annak számára nem fog a kötet sok újdonságot mondani. Ha jóindulatú akarok lenni (és akarok), akkor úgy fogalmaznám meg, hogy a kötet első két harmadát kitöltő több éves szövegek bizonyítják Kornai próféta voltát – hogy már akkor is megmondta, ami ma ellenzéki körökben közszájon forog. Ha meg rosszindulatú akarnék lenni, azt mondanám, a kötet jelentős részének legfőbb értéke az, hogy az ember ráébred, Kornai is pont úgy vélekedik, mint ő, és hát ha az ember ugyanazt gondolja, mint a Harvard professor emeritusa (és mellesleg kilenc tudományos akadémia tagja), az pazar érzés, és növeli az önbecsülést.
Három és fél milliárdos eszköz- és műszerfejlesztéssel gazdagodott az Amerikai úti idegsebészet – közölte az emberi erőforrások minisztere hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Kásler Miklós elmondta: a pszichiátriai, neurológiai megbetegedésekben magyarok tömegei "nyomorodnak el", ezen segít a mentálhigiéniás program. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) volt talán Európában az egyetlen olyan intézmény, amely az idegrendszer minden funkciójával foglalkozott. Az OPNI-t azonban 2010 előtti megszüntették. Helyettesítésére törekszik a jelenlegi egészségügyi kormányzat a meglévő intézmények – az Amerikai úti Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet és az Nyírő Gyula Kórház – fejlesztésével. Az Amerikai úti intézet 3, 5 milliárdos eszköz- és műszerfejlesztésben részesült – jelezte Kásler Miklós. A miniszter elmondta azt is: a vidéki egészségügy 500 milliárdos fejlesztése után 2017-től az Egészséges Budapestért Program keretében a központi régióban élő 4 millió ember egészségügyi ellátásának fejlesztésére fordítanak 700 milliárd forintot, ennek részeként 54 milliárd forintból 32 járóbeteg-szakrendelőt újítanak fel, ebből 12 már befejeződött.
A miniszter elmondta azt is: a vidéki egészségügy 500 milliárdos fejlesztése után 2017-től az Egészséges Budapestért Program keretében a központi régióban élő 4 millió ember egészségügyi ellátásának fejlesztésére fordítanak 700 milliárd forintot, ennek részeként 54 milliárd forintból 32 járóbeteg-szakrendelőt újítanak fel, ebből 12 már befejeződött. Erőss Loránd idegsebész, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója a sajtótájékoztatón köszöntete mondott a kormánynak az intézmény fejlesztéséért. Megjegyezte, az intézet feladata az innováció is, az idegrendszer-kutatás és -gyógyítás új módszereinek kidolgozása, például a robotsebészet területén. Az intézmény fejlesztése pedig nem áll le: az új eszközök, műszerek mellett új műtőblokk és energiarendszer is létesül.
Ennek az az oka, hogy a zsírsejtekben nagyon sok található az aromatáz nevű enzimből, amely tesztoszteronból ösztrogént állít elő. A zsírsejtek számának növekedésével egyre több ösztrogén termelődik. Való igaz, hogy ösztrogénre szüksége van a szervezetnek kis mennyiségben, de ha túl sok van belőle, az súlyos következményekkel járhat (mióma, rákos tumorok). Sajnos a magas ösztrogénszint egyúttal a zsírsejtek termelését is fokozza, amitől a túlsúly és az ösztrogén dominancia problémája tovább súlyosbodik, így egy nagyon nehezen megtörhető ördögi kör indul el. Tovább rontja a helyzetet az ösztrogén tesztoszteronra gyakorolt kettős hatása. A magas ösztrogénszint fokozza a szexhormon-kötő fehérje (SHBG) termelését, ami erősen képes kötődni a tesztoszteronhoz, használhatatlanná téve azt. Emellett az ösztrogén dominancia hatására a máj többet termel egy bizonyos fehérjéből is, ami a tesztoszteronhoz kötődik, így gátolva, hogy feladatát szabadon végezhesse a szervezetben. Mindezek hatására a szabadon keringő tesztoszteron mennyisége csökken, ami az izomtömeg csökkenésével, fokozott fáradtsággal, az állóképesség és az erő csökkenésével jár.