Ne aggódj, nem egy újabb "hogyan hangolódj a karácsonyra" cikket olvasol. Érdekes programra bukkantunk, ami a szeretet ünnepétől függetlenül is remek elfoglaltság. A LaLuz Visuals kreatív csapatának hála különleges ünnepi programmal színesíti ugyanis Budapest arculatát a Fővárosi Önkormányzat advent első vasárnapján. Egyedi, kézzel rajzolt animációs fényfestést láthatnak az érdeklődők, mely egészen a római kortól napjainkig repít el minket. A színes és egyben ismeretterjesztő fényfestés, mely a Deák téri Evangélikus templom hátsó homlokzatán jelenik meg, igazi varázslatot csempész a karácsonyváró vásári forgatagba. Az ingyenes program, ami Budapest történelmét mutatja be, a 145 éves Budapest ajándéka a városnak. Szervező: BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. Fényfestés budapest 2014 edition. Időpont és helyszín: 2018. december 2., vasárnap, 17:15, V. Budapest, Városháza park | A vetítést 22:00 óráig fél óránként megismétlik! Ott a helyed!
Inkább a haverokkal lóg - Ez szerintem a legegyszerűbb téma, nincs mit ragozni rajta: ha a férfi még egy év után is inkább a haverjaival lóg, akkor mi a fenének van a nő vele?!!? Akkor egyszerűen nem ő a legfontosabb, egyszerűen nem működik a dolog, nem hibás senki. Ez, ha nem alakul ki magától, és ilyen problémák vannak, akkor a férfi nem szerelmes, és kész. Fényfestés budapest 2017. Elmondja, hogy még alkalmatlan egy komoly kapcsolatra - Ehhez se nagyon van mit hozzáfűzni, jogos az egész, esetleg hatalmas piros betűkkel emelném ki az alábbi részt, mert nekem is nagyon sok nő ismerősöm futott/fut bele ebbe még mindig: "A gondok ott kezdődnek, hogy a legtöbb nő ilyenkor vérszemet kap, bizonyítani akar, mert hát ő más, mint a többi, majd mellette megváltozik a pasi véleménye. Előre szólunk: nem fog. " Tényleg nem. Ellenben amit például hiányoltam, és amelyik férfitípus szerintem alkalmatlan a komoly kapcsolatra: 1. A munkamániás, akinek magasan a karrier az első, akinél a nő csak a szükséges háttér lehet, például, ha esetleg meg kell jelenni valahol, vagy aki megszüli a trónörököst, és másra nem is nagyon kell.
MAGYAR MÚZEUMOK A Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja IMPRESSZUM A Magyar Múzeumok Online a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata. A Pulszky Társaság fenntart minden, a portál bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot. Webfejlesztés
Főoldal Ezt látnod kell! Hírek, újdonságok Az állatok téli álmának oka nem annyira a hideg, mint inkább a természetben fellelhető táplálék téli szűkössége. Állatkerti körülmények között viszont télen is biztosított a takarmány, így a mi barna medvénk sem alszik téli álmot. A mérsékelt égövben a tél sok állat számára jelent kihívást. Nemcsak a hideg miatt, hanem elsősorban azért, mert a legtöbb állat télen sokkal kevesebb táplálékot talál, mint a többi évszakban. Erre a kihívásra az állatok különbözőképpen reagálnak. Vannak olyan fajok, leginkább a madarak között, akik telente melegebb éghajlatra vándorolnak. Mások tartalékokat halmoznak fel, megint mások pedig a bőség hónapjaiban igyekeznek annyira felhizlalni magukat, hogy sikeresen vághassanak neki a táplálékban szűkösebb időszaknak. Az is egyfajta stratégia, amikor az állatok a tél folyamán igyekeznek minimálisra csökkenteni energiafelhasználásukat. Ehhez azonban a legtöbbször nem elegendő, ha egyszerűen csak keveset mozognak, hiszen például az emlősökre és a madarakra jellemző állandó testhőmérséklet fenntartása is sok energiát igényel.
A Föld egyik legfontosabb paleontológiai kincsesbányájának tekintett régészeti helyszín eddig is kulcsfontosságú betekintést nyújtott az emberi evolúció európai történetébe. A L'Anthropologie című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatásuk alapján most váratlan elmélettel gazdagították ezt a történetet. A téli álom lehetett az egyetlen megoldás számukra Mint az első ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz, a görögországi Démokritosz Egyetem tudósa tanulmányukban erről beszámoltak: vizsgálatuk szerint a csontokon megfigyelhető, hogy növekedésük szezonálisan minden évben néhány hónapra megszakadt. Állításuk szerint ezek a korai emberek "olyan anyagcsere-állapotba kerültek, amely segített nekik túlélni a rideg körülményeket, korlátozott mennyiségű táplálékkal és elegendő testzsírkészlettel". Téli álmot aludtak, és ennek nyoma meg is maradt a csontjaik fejlődésében bekövetkezett változások miatt. A tudósok elismerték, hogy elméletük "tudományos-fantasztikumnak tűnhet", de mint rámutattak, sok emlős, köztük olyan főemlősök, mint a fülesmakik vagy a lemúrok is téli álmot alszanak.
A budapesti állatkert számos alkalommal nyújtott már segítséget ilyen ok miatt veszélybe került denevéreknek. A barna medvék téli álma már nem annyira tipikus, annak ellenére, hogy kulturális okok miatt a téli álmot alvó állatok közül legelőször a medve szokott az emberek eszébe jutni. Ezek az állatok azonban nem alszanak olyan mély téli álmot, mint az említett kisemlősök, jóllehet ők is sokkal kevésbé aktívak, sokkal többet alszanak, és az alvás idején az ő testhőmérsékletük is jó pár fokkal lecsökken. De szó sincs hibernációról, ráadásul szükség esetén aránylag hamar fel is képesek ébredni. Azt lehet tehát mondani, hogy a barna medvék anyagcseréjének intenzitása ilyenkor a szokásosnak csak a háromnegyedét éri el. Érdekes megfigyelés, hogy a téli álom nem feltétlen velejárója a barna medvék életének, csak olyan élettani lehetőség, amellyel szervezetük szükség esetén élni tud. A faj Európa, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részét is magába foglaló elterjedési területén belül vannak olyan élőhelyek is, ahol a telek viszonylag enyhék szoktak lenni, a globális éghajlatváltozás miatt pedig mostanában még enyhébbek.
Az energiával való spórolás tehát ezeknél az állatoknál speciális élettani megoldásokat igényel. A téli álom lényegében nem jelent mást, mint hogy az állat anyagcseréje az energiatakarékosság érdekében a téli nyugalmi időszakban "takaréklángon" ég, sok fajnál még a testhőmérséklet is lecsökken 10°C alá, ami normál esetben egy "melegvérű" állat számára már halálos mértékű kihűlést jelentene. Azok az állatok viszont, amelyek képesek a hibernációra, ezzel a módszerrel sikeresen vészelik át a telet. A hazai fajok közül például a denevérek, a pelék, vagy éppen a sünök tipikus téli álmot alvó állatok, akik, ha egyszer már téli álomba merültek, külső behatásra csak nagyon nehezen ébrednek fel idő előtt. Ezért is szorulnak gondoskodásra az ilyen állatok, ha mondjuk telelés közben megzavarják őket. Például, ha egy csapat denevér egy épület valamelyik félreeső, védett zugában telel, de ez a védett zug valamilyen építési vagy bontási munka miatt napvilágra kerül, az ott rejtőző állatok segítség nélkül biztosan elpusztulnak.