Ez a különleges, megható kapcsolat és történet teljesen más megvilágításba helyezi a társadalom "nyomorultjait", levisz a szeméttelep legmélyebb zugaiba, de csak azért, hogy ott aztán megmutasson valamit, amitől "napban gyémánt lesz a por", valamit, ami mégis mindenekfelett emberi. Fotók: Tóth László Előadásunk célja épp ezeknek az emberi értékeknek a felmutatása. E történet révén arról akarunk mesélni, hogy szülessünk bárhová, akár a társadalom peremére, azért mindenkiben fellelhető olyan jellemvonás, olyan érték, amely kiemeli őt, s a környezete szemében egyedivé, fontossá, értékessé teszi. Pinczehelyi Sándor ismét gáláns gesztust tett: teátrumunkat megajándékozta az előadáshoz tervezett nagyszerű plakáttal, mely önmagában is komoly művészi értéket képvisel. Köszönjük! Bemutató: 2017. április 20. | Az előadás időtartama 1 óra 30 perc, egy felvonásban | Jegyár: 2500 Ft Fordította: Bognár Róbert Színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Játéktér: Vincze János és ifj. Ajar előttem az élet film 1977 . Vata Emil Zenei felvétel: Horváth Krisztián Rendezőasszisztens: A. Bokor Mangi Hang: Szabó Gyula Fény: Hegedüs Róbert Technikai munkatársak: Adonics Attila, Kolonics Gábor, Ludvig Gábor, Mátrai Klára Az eredeti mű jogtulajdonosa: Mercure de France | Színpadi jogok: EDITIONS GALLIMARD | A magyar változat felhasználása a Rózsavölgyi Szalon engedélyével történt.
szépirodalmi regény szórakoztató dráma komikus és megrendítő 204 Megjelenés: 1975 A könyvről: Emile Ajar, Előttem az élet Nemrég láttam a Netflixen Emile Ajar regényéből készült Előttem az élet című filmet. A film jó választásnak bizonyult, tetszett minden perce, Sophia Lorent (86 éves) újra látni egy filmben igazán nagy élmény. De mintha hiányzott volna a filmből valami. Nagyon régen olvastam a könyvet, de most a filmélmény hatására elővettem újra, és nem tudtam letenni. A történetet egy arab kisfiú Momo az életről, az életéről formált és kimondott gondolatai fogják keretbe. Momo egy idős, beteg prostituált Rosa mama bömböldéjében él és saját egyéni felfogását ismerhetjük meg az életről, az emberekről. Ajar előttem az élet 2020. A történeten végig vonul egy kérdés lehet-e szeretet nélkül élni? Egyértelmű a válasz: Nem. Momo szemével látunk egy olyan világot, amit egy 10 éves gyermeknek nem szabadna látni, prostituáltak, stricik, kábítószer kereskedők, de ez a világ minden szörnyűsége ellenére tele van szeretettel, toleranciával.
A filmre magára már szinte senki sem emlékszik, a Hulló falevélre azonban talán az is, aki 35-40 évvel született a forgatás után. A dallamot és a sorokat amaz őszi szél azóta sem vitte el. Megismerkedik és házasságot köt a korszak egyik legtehetségesebb és legokosabb színésznőjével, a különben lengyel zsidó eredetű Simon Signoretvel, ők lesznek a korszak francia álompárja, a következő időszak mindkettejük hosszú és szép pályájának egyik csúcsa lesz. Ajar előttem az élet teljes film magyarul. Montand ekkoriban forgatja leghíresebb filmjét, A félelem bérét, ezt az elképesztő feszültségű drámát a nitroglicerint szállító teherautók sofőrjeiről, amelyről bizonyára az ő figurája nélkül sem tudnánk levenni a szemünket, de ő az oka, hogy nem is könnyen felejtjük el. Élete legdrámaibb találkozása azonban, furcsa módon, Hollywoodhoz köti, egészen pontosan egy otthani, rendhagyó zsidó álompár tagjaihoz, Marilyn Monroehoz és Arthur Millerhez. Egy Miller által kicsit kitatarozott forgatókönyvű, George Cukor (megint egy zsidó szereplő) által rendezett vígjátékban dolgozik együtt Montand és a Van, aki forrón szereti után végleg leszállópályára kerülő Monroe.
Vagy önzésből, vagy mert másképp egyszerűen nem jelenhettek volna meg. (Hamarosan jön a Marie Curie mozi, a Radioactive is. ) Ezeket a filmeket jellemzően olyan női rendezőkre bízzák, akikre néhány évvel ezelőtt biztosan nem gondoltak volna. Ilyen Haifaa al-Mansou is, akit Szaúd-Arábia első női rendezőjeként szoktak emlegetni. Al-Mansou szaúdi születésű, de tanulmányait már Egyiptomban és Ausztráliában végezte, jelenleg Kaliforniában él. Csinált egy bátor dokumentumfilmet a szaúdi nők helyzetéről (Women Without Shadows), aztán egy játékfilmet (Wadjda) egy szaúdi kislányról, aki biciklire vágyik egy olyan országban, ahol a nőknek a biciklizés is tilos. 5 Galéria: Mary Shelley Fotó: IMDb Számokban IMDb: 6, 4 Rotten Tomatoes: 40% Metacritc: 49 Index: 6/10 Ehhez képest a Mary Shelley – Frankenstein születése a lehető legkonzervatívabb film egy olyan párról, Percy és Mary Shelley-ről, akik semmiben nem voltak konzervatívak. Al-Mansou nem variál semmivel: időrendben haladunk előre, onnantól kezdve, hogy Mary megszökik a költővel azon keresztül, hogy bizarr édeshármasban élnek Mary mostohanővérével, egészen addig, míg a súlyos anyagi gondokkal küzdő triót Lord Byron (Tom Sturridge) be nem fogadja Svájcban.
Az 1823-as újranyomtatott változaton Mary Shelley neve szerepel szerzőként. A Feltételezés; avagy Frankenstein sorsa, Shelley regényének első színpadi adaptációja 1823 őszén debütált a londoni Lyceum Színházban, és nagy sikert aratott. A színházat 1878-tól Bram Stoker író vezette, aki később megírta a Drakulát, a populáris kultúra legtöbbet feldolgozott gótikus szörnyetegét. Míg a Frankenstein Shelley legismertebb műve, egész életében folytatta az írást, többek között egy másik, végzetes apokaliptikus járványról szóló sci-fi regényt, Az utolsó embert (1826), valamint esszéket és útleírásokat. Frankenstein teremtménye a második legtöbbször adaptált szörnyeteg a filmvászonra, csak Stoker Drakula grófja előzi meg. A legtöbbször adaptált ember a képernyőn Sherlock Holmes. Mary Shelley Percy Bysshe Shelley elhamvasztása után kincsként őrizte Percy Bysshe Shelley meszes szívét, amíg 1889-ben fiuk, Sir Percy Florence Shelley mellé nem temették. Egy korszakalkotó regény adaptációi A Frankenstein sokak számára korszakalkotó regényként él tovább, amely jelentős utóéletet élt a színpadon és a vásznon.
A BAFTA-jelölt Haifaa al-Mansou, Szaúd-Arábia első női rendezőjének filmje a rangos Toronto Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A főszerepben a Elle Fanning látható, aki Low Down című 2014-es filmjével Karlovy Varyban elnyerte Legjobb színésznő díját. Fanningen kívül még számos ismerős színész felbukkan, többek között a Trónok harcával befutott Maisie Williams Mary barátnője szerepében, vagy a sorozatban Stanist alakító Stephen Dillane, aki most Mary Shelley apját alakítja.
2018 januárjában volt kétszáz éve, hogy Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein című regénye. Több mint kétszáz évvel a megjelenése óta fontos megjegyezni, hogy Shelley regénye ma is fontos, és hogy milyen mértékben járult hozzá a gótika és a science fiction tanulmányozásához az irodalom egészében, valamint a későbbi színpadi, filmes és televíziós adaptációihoz a 20. és 21. században. Mary Shelley leírását egy természetellenes élettel galvanizált alakról, egy összevarrt és visszataszítóan zseniális orvosi teremtményről egy rémálom ihlette, amikor Percy Bysshe Shelleyvel, Lord Byronnal és Dr. John Polidorival nyaralt a svájci Genfi-tó melletti Villa Diodatiban, az 1816-os "nyár nélküli évben", 1816-ban. Az álom vetette el a magját annak, ami Frankenstein legemlékezetesebb fejezetévé vált, amelyben Victor Frankenstein megpillantja a szörnyeteget, amelynek természetellenes életet adott. Az 1816-os év világszerte jelentős gótikus időjárással született, az egy évvel korábban az indonéziai Tambora hegyből kitört vulkáni hamufelhők miatt, amelyek jelentősen lehűtötték a hőmérsékletet az egész világon, hátrányosan befolyásolva az élelmiszertermelést és a rendszeres évszakos klímát.
Mintha ott szálldostak volna az elhunytak szellemei, s csak érezhető, ámde nem látható árnyékot vetettek volna a gyászoló fejére. " Itt esküszik bosszút is a teremtménye ellen. "Esküszöm a megszentelt földre, amelyen térdepelek, az árnyakra, amelyek körülvesznek, a mély és soha nem szűnő fájdalomra, amelyet érzek; és esküszöm terád, ó, Éjszaka, s a szellemekre, amelyek uralkodnak rajtad, hogy nyomon követem a démont, e nyomorúság okozóját, míg halálos küzdelemben el nem pusztul vagy ő, vagy én! (... ) És parancsolom nektek, holtak szellemei, és nektek, ó, bosszú kóbor szolgái, segítsetek, s vezessetek művem során! " Frankenstein a temetőben esküszik bosszút a teremtménye ellen Alan_Lagadu / Getty Images Hungary Noha Godwin elképzelése a holtakkal való kapcsolatteremtésre kevésbé drámai, mint Victor eskütétele a bosszúra, mégis intim. Godwin fontosnak tartotta a velük töltött időt. "Azt szeretném, hogy halottaim kísérjenek az utamon, állják körül az ágyamat, és ne hagyjam, hogy gyakrabban lépjek kapcsolatba az élőkkel, mint a jó eltávozottakkal" – írta.
Mary nagyon sok időt töltött anyja sírjánál 400tmax / Getty Images Hungary "Mivel nem ismerte az anyját, életének azon korai szakaszában, amikor a Frankensteint is írta, önmeghatározása az olvasás segítségével történt" – jegyzi meg Gilbert. Vég nélkül tanulmányozta szülei írásait: ezeken keresztül próbált kapcsolatot létesíteni velük, egyfajta szülőpótlékként működtek számára. A legtöbbször a temetőben vette elő a könyveket. Randevú a temetőben A hely jelentése új értelmet nyert, amikor feltűnt a színen Percy Shelley. Godwin otthonában komoly szellemi élet folyt: a házat olyan nevek keresték fel, mint a radikális esszéista William Hazlitt, a festő Thomas Lawrence, a kémikus Humphry Davy és a költő Samuel Taylor Coleridge, de egyikük sem volt olyan hatással Maryre, mint Shelley, aki 1812-ben érkezett először vacsorára a házukba. Csak 1814-ben láthatták egymást újra. Mary ekkor töltötte be tizenhatodik életévét, Shelley pedig már elmúlt 21, és egy másik tizenhat éves lány férje volt. Ennek ellenére szívesen sétáltak és beszélgettek – természetesen a Szent Pongrác-temetőben.
A legikonikusabb mind közül Boris Karloff alakítása a lénynek James Whale klasszikus, 1931-es, Universal Studios által készített változatában. Érzelmi ártatlanságát és esetlenségét Jack Pierce sminkmester jellegzetes sminkje, többek között a nyakában lévő csavarok, a zöldes színű bőr és a nehézkes, nehézkes járás emeli ki. Később a Hammer stúdió a Frankenstein átka (1957) című filmben a teremtményt (Christopher Lee alakításában) fizikailag szétesett példányként mutatta be, Frankenstein őrületének áldozataként, akit úgy varrtak össze, hogy más emberek "legjobb részeit" – egy neves professzor agyát, egy művész kezét, amelyet egy felakasztott bűnöző testére ültettek – tartalmazza, amelyek, miután újraélesztették őket, elveszett tehetségek, amelyeket nem lehet egyszerűen újraéleszteni vagy átvenni. A mese újabb feldolgozásai és módosításai közé tartozik Ridley Scott Blade Runner (1982) című filmje, amely jelentősen támaszkodik Shelley témájára, a prométheuszi tűzre, az istenektől ellopott és egy felelőtlen teremtő által adományozott életre.