Gerilla Önéletrajz Műhely - YouTube
Ezt a vélekedést csak akkor tudjuk megcáfolni, ha sikeresen bejutottunk az állásinterjúra. "Egy jó önéletrajz azonban tudja kezelni ezeket a kifogásokat. A lényeg, hogy egy kicsit megfiatalítsuk a CV-nket; nem szükséges például, hogy kiderüljön belőle, hogy hány évesek vagyunk. Nem kell beleírni a születési dátumot, hiszen ez nem egy hivatalos irat, hanem egy marketingcélú kiadvány. Az e-mail címünkbe se írjunk születési évszámot, illetve fényképet sem érdemes csatolnunk az önéletrajzhoz" – javasolja a szakember. – "A több ezer sikeresen elhelyezkedő ügyfelem 70-80%-a fénykép nélküli önéletrajzzal talált állást. Itt nyilván nem arról van szó, hogy például egy 55 éves szakember 25-nek mutatja be magát a pályázatában, hiszen akkor átverve érezheti magát a munkáltató, amikor élőben is találkozik a jelölttel. Viszont egy kis fiatalítás nagyon jól működik az önéletrajzban, többek között azért is, mert a mai emberek fiatalabbnak néznek ki, mint amit egy életkorhoz mi társítunk fejben. Egy 55-60 éves ember is lehet fiatalos, gyors felfogású, rugalmas, ami csak akkor derül ki, ha találkozik vele a döntéshozó. "
1895-ben jelent meg Egy különc ember története alcímmel a Beszterce ostroma. A regényben életbő l merített témát dolgozott föl az író; a főhőssel, Pongrácz István gróffal Mikszáth is találkozott. A szerzői előszóban utal arra, hogy ez a találkozása indította a történet megírására. Anekdotikus regény a Beszterce ostroma, ugyanakkor az író nem a Pongrácz grófról keringő anekdotákat dolgozta fel benne, hanem "saját" történetét írta meg. A négy fejezetből ( Estella, Kedélyes atyafiak, A túsz, Az éj) álló regény cselekménye két szálon indul. Az első fejezet a főszereplő nedeci várában játszódik, a második – az első résszel egyidejű – egy zsolnai polgárcsalád (a Trnowszky-testvérek) és a női főszereplő (Apolka) története. Beszterce ostroma - Talentum Diákkönyvtár. A két szál, a két főszereplő sorsa a harmadik fejezetben kapcsolódik össze. A második szál is anekdotikus történet, bár az író regényhez csatolt leveléből ( Nyílt levél Nagy Miklóshoz, a "Vasárnapi Újság" szerkesztőjéhez) kiderül, hogy Apolka és a nagybácsik alakja, története fiktív.
Pongrácz gróf történetében tehát nem az az érdekes, hogy valóban úgy élte életét, ahogyan az a regény világában megjelenik. A mély lelki érzékenységgel megjelenített XIX. Beszterce Ostroma Elemzés - Beszterce Ostroma Szereplők Jellemzése. századi magyar Don Quijotében sok olyan motívum fedezhető föl, mely valóban rokonná teszi Mikszáth hősét Cervantes lovagjával. A kezdetben inkább csak az alcímben jelölt hóbortos különcnek, ártatlan őrültnek tűnő gróf fokozatosan valóban megőrül, és a történet végére tragikus alakká válik. Tragédiája Don Quijotéjéhez hasonló: a maga teremtette ábrándvilág (középkor, Medici Katalin) értékeihez való ragaszkodása, pozitív jellembéli tulajdonságai (lovagiasság, becsületesség, nagyvonalúság) fölébe emelik a többi szereplőnek, a kicsinyes gazembereknek, ingyenélőknek ( Behenczyek, Estella, Pruzsinszky), gátlástalan bűnözőknek ( Klivényi), nagyravágyó, sznob polgároknak ( Trnowszky Gáspár és Péter). Az elbeszélő értelmezései azt is sejtetik, hogy a gróf – mert vannak eszményei, ideái – bizonyos értelemben azoknál is "értékesebb ember", akik jóindulatú szemlélői, kívülállói az eseményeknek (pl.
Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
A kép még inkább nemzetközivé szélesedik Pru- zsiczky figurájával – ő Pongrácz udvarában abból él, hogy lengyel (a gróf egyik hóbortja, hogy "saját lengyelt" tart magánál). Ilyen körülmények között az igazi emberi kapcsolat és érzelem üdítő színfolt. Annak számít Pongrácz István eszeveszett ragaszkodása Apolkához, és az ő hálás vonzalma István bácsihoz. Feltűnik, mert ritkaság: Pamutkay őszinte meghatottsága Pongrácz végrendelkezésekor. A gyermekien tiszta Apolka és a halálosan szerelmes Tarnóczy Emil (Miloszláv Trnowszky) vonzalmának egymás iránt végül győzedelmeskedni kell – Pongrácz összeroppanásához ennek felismerése is hozzájárulhatott. Sok melegséggel, mesélő derűvel, humorral, elkomorulásokkal, szatírával és tragikummal írja le MIKSZÁTH a különc várúr kiterebélyesített anekdotáját. Pongrácz István lelki tragédiáját rajzolja meg a legnagyobb részletességgel, a többi figurát és epizódot vázlatos, de találó tollvonásokkal írja le. A szépet bele kell látni a sivár jelenbe – ez KRÚDY világához vezet át.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.